Eger - hetilap, 1877
1877-08-16 / 33. szám
U1 — 260 — kétség benne, hogy a helységekben az ugymondott községi „takarékpénztárak" intézményinek életbeléptetése bizonyára még nagyobb, mert szélesebb körre terjedő eredményeket szülne népünk szellemi 8 anyagi érdekeinek előmozdítása, fölvirágoztatása körül. A községi takarékpéoztárak életpeléptetésénél, igen természetesen, nagyobb szabású pénztári intézkedésekre való kiterjeszkedés- röl, alapitó consortiumokról, részvényekről, a részvényeseknek járó osztalékról, szóval nyerészkedésről, valamint bank-szerű berendezésről szó sem lehetne; itt is, okszerüleg, csupán azon morális cél lévén a legfőbb irány adó, hogy a nép körében a takarékosság iránt való hajlam fölébresztessék s minél inkább fejlesztessék. Az intézmény szervezésénél az iskolai takarékpénztárak kezelésmódja lehetne mérvadó. Sőt, nézetünk szerint, a községeknél is ezen kellene kezdeni; t. i. a községek iskoláiban keHene mindenekelőtt az intézményt a gyermekeknél megkedveltetni, s meghonosítani. Tagadhatlan, hogy itt valami szembeötlöbb eredményekre számítani nem lehetne; de ebből folyólag aztán igen könnyen lehetne az eszme iránt a felnőttek érdeklődését s részvétét fölébresztení, melynek aztán jó hatása és sükere semmi esetre sem maradhatna el. Az ilyetén községi köztakarékpénztár intézménye úgy lenne szervezendő, hogy abban a község bármely lakója, korkülönbség nélkül, bármily csekély öszeggel részt vehessen. A kezelés maga is, nézetünk szerint, igen könnyű lehetne, főleg, ha azt a községek lelkészei, mint az eszme keresztülvitelére leghivatottabbak s legalkalmasabbak, vagy esetleg a helységek elüljárói, minden esetre szolgabirói felügyelet alatt, magukra vállalnák, mi bizon nem nagy teherrel járna. A mi pedig az idönkint megtakarításra befizetett pénzeket illeti, meg vagyunk győződve, hogy a humanitárius célt tekintve, valamint az iskolai, úgy az életbe léptetendő községi takarékpénztárak irányában is szívesen megtennék az illető községhez legközelebb eső solid pénzintézetek, hogy a községektől a megtakarításként begyült bármily csekély összegeket is, gyümölcsöztetés végett elfogadják. Amennyiben a községi takarékpénztárak intézményének életbeléptetése a népnél a takarékosság megkedveltetése, a korcsmázás, iszákosság s ebből származó verekedések s betyárság megszüntetése, egyeseknek az uzsora körmei közöl való megmentése által mindenekfölött az erkölcsök javítását, a közerkölcsiség emelését célozza, első sorban a papság van hivatva arra, hogy ezen intézmény hasznait föltüntetve, az iránt a népben kedvező hangulatot ébreszszen, s annak létesítését minden módon istápolja. Maga a cél már eléggé fontos arra nézve, hogy a községi takarékpénztárak létrehozása az illető körökben komoly megfontolás, és buzgó tevékenység tárgya legyen. S ha a létesített községi takarékpénztárak morális hasznukon kívül még azt is eredményezik, hogy a lakosok, váratlan szükség esetén megtakarított tökécskéik által segíthetnek Ínséges helyzetökön: ez intézmény oly áldásosnak fog bizonyulni, melynek létesítői iránt a szegény nép örök hálára kötelezettnek fogja magát érezni. Alkossunk tehát községi takarékpénztárakat ; Szakadás az egri izr. hitközségben. Eger, 1877. aug. 14. Bekövetkezett, tehát minek bekövetkeznie — nem kellett. Tegnapi napon, aug. hava szerencsétlen 13-án, a 45—50 év óta fenálló zsidó-hitközségnek egy meglehetős része az anyaközségtöl elválván, külön községet állapított meg „önálló orthodex község" név alatt, csupán azért, mert az egri izr. hitközség ezen elnevezést : „ortho- dox hitközség" magáévá tenni, illetve elfogadni nem akarta. — Nem az tehát oka az elválásnak, hogy az anyaközség, hite és törvényei rovására haladási vágyát akarta volna érvényesíteni, hanem az, hogy a konservativ párt által célba vett, retrograd eszméket magában foglaló névváltozásra nem volt hajlandó; minthogy pedig nem remélhető az, hogy az izr. község a megalapítása óta viselt, és a zsidóság által egy évtized óta országszerte vívott harcokon át megőrzött nevét megváltoztatni fogná, nincs is j kilátás arra, hogy az immár két községet képező zsidóságot egyesíteni s összeolvasztani lehetne, hanem igenis, majdan nem sokára visszajövend nálunk azon aranykor, melyben a barátot barát ellen, testvért testvér ellen 8 a fiút az apa ellen fellázadni láthatjuk — Isten iránti tiszteletből. Eddig van a dolog komoly része, s fájdalommal kell kinyilatkoztatnunk, miként igen nagyon sajnos, hogy egy testületet, mely közel egy fél évszázad óta fenáll, s mely számos és üdvös intézményt hivott életbe, egyszerre feíbomlani lássunk. Ámde van nevetséges része is a dolognak, s ez az, hogy a 32 éven keresztül, egész a tegnapi napig működő községi rabbi ugyancsak tegnap „ganz von heiler Haut" azon nem felebbezhetö Ítéletet mondta ki a községben működő metzö (sachter) felett, hogy ez — azon okból, mert az auyaközséget oda nem hagyja, s az ujonan alakult ortho- dox községhez szegődni nem akart — ezentúl nem metszheti el többé a lioa, kacsa, avagy borjú gégáját; beszélik azonban, hogy dacára ezeu orakulumszerü nyilvánításnak, a község sachter-kése épúgy e'metszi a szárnyas és lábas állatok gégáit, — sőt szemtanuk állítják azt is, hogy ezen állatok a metszés következtében — csakúgy mint azelőtt — megszűnnek élni. — Ez mégis csak furcsa ! Egy nem orthodox. Mi hir a nagy világban? A politikai világban kánikulai szélcsend állott be. Bécsi s berlini hírek erősen hangoztatják, hogy a német és osztrák-magyar császárok közelebbi találkozása Ischlben a sokat emlegetett „három- császár-szövétségét" még jobban megszilárdította. E fejedelmi találkozásnál csupán az uralkodók voltak jelen. Az államkancellárok, Bismark és Andrássy távulmaradtak, hogy a találkozás semmi politikai combinatiókra ne szolgáltasson alkalmat. Azt is beszélik, hogy Sándor cár ez alkalomból mindkét uralkodó szövetséges társának külön leveleket küldött. A „Nrd. Ztg." bécsi levelezője szerint tehát nincs semmi baj. Érdekeinket Berlinben megértik, s a cár föhadi szállásán tiszteletben (!) tartják. E helyzet előnyei oly világosak, hogysemmiféle diploma- tiai kisértés, és semmiféle belföldi demonstrátió az osztrák-magyar politika képviselőjét rá nem bírhatja arra, hogy megkezdett politikai irányát elhagyja. Ilyeténképen tehát azt is nyugodtan eltűrhetjük, ha Oroszországnak közelebbről eszébe talál jutni, hogy hadseregét Szerbián keresztül kényelmesebb és biztosabb utón vezethesse Törökország ellen, s a szerbeket is szintúgy, mint az oláhokat a hadi actióba vonja. Hát akkor minek költünk haszontalanul 30 milliót az előzetes hadi mozgósításra ? A több ízben megszakadt vámügyi tárgyalások Németország és Ausziria-Magyarország közt Bécsben újra megindultak. Még csak néhány pontra nézve van némi nehézség, melyek leküzdése után az egyesség valószínűleg létre jő. Az alvidéken erős pánszláv izgatásokról érkeznek tudósítások. Különösen a határőrvidéken erős agitatiok folynak a vasúti kérdésben Magyarország és a magyar kormány ellen. Ez izgatások fö rugója — mint Írják — maga Mollináry tábornok, az ottani katonai főparancsnok. Hát a nyugtalan tábornok urat nem tudják már jól megérdemelt (!) nyugalomba helyezni ? — A felső vidékekről pedig azt Írják, hogy ott meg a kiosztott muszka-rubelek tartják szláv atyáukfiait szokatlan izgatottságban. A galíciai lengyelek közt még folyvást tartanak az e!- fogatások. A föhadparancsnokság a katonai zenekarnak eltiltotta lengyel nemzeti dalok játszását, s a kerületi főnököknek meghagyatott, hogy azon polgármestereket, kik a lembergi népgyülés határozatait táviratilag helyeselték, vonják felelősségre. Francia országban a választási mozgalmak folytán már tájékozódhatnak az illető pártok, hogy hány képviselőre lehet kilátásuk. E combinatio szerint a monarchisták csupán 161, mig a republikánusok a legroszabb esetben 372 mandátumra számíthatnak. Oroszországban igen nagy az elkeseredettség a keleti háborúban szenvedett óriási vereségek s emberáldozatok, de legújabban főleg amiatt, hogy a honvédségből, mely csupán helyőrségi szolgálatra van hivatva, most mintegy 180,000 embert hívtak be, 8 azt a csatatérre küldik, mi által ismét tömérdek munkás kéz vonatik el a földművelés és ipar köréből. Hir szerint aug. végére ismét 370 ezer embert küldenek a harctérre. Borzasztó a jajveszékelés, melyet a távozók nyomorban hagyott családjai véghez visznek. Az eddigi ujjongást kétségbeesés váltotta fel. — Az orosz- országi zsinagógákban hir szerint, egy fenyegető iratot függesztettek ki, mely szerint azon zsidóknak, kik hadi célokra nem adakoznak, házaik fel fognak gyujtatnb Gyönyörű muszka kultur- állapotok! A dunai harctéren a törökökre nézve diadalmas plevnai ütközetek óta újabb harcok nem voltak; legfölebb apró csatározások, melyek ismételve az oroszok vereségével végződtek. Ozmán basa győzelmes hadserege, s a török derék had Mehemed Ali fővezér alatt megerősített állásaikban nyugodtan várják, mig a Balkánon