Eger - hetilap, 1877
1877-01-25 / 4. szám
XVI. év-folyam. 4. szám. 1877. január 25-én. Előfizetési dij. Egész évre Félévre . . Negyed évre . Egy hónapra Egyes szám . . 5ft-kr. . SftSOkr. . 1 ft :!(i kr. . — 41 kr. . — 12 kr. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmi! hetilap, megjelenik minden csütörtökön, Kiadó hivatal: a iyeenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Oy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr Eger jan. 24. 1877. Az európai diplomatia megkapta végre a kosarat, s a nagy arrogantiával összegyűlt konstantinápolyi kongressus csúfos visszautasításban részesült Törökország részéröl. Váljék nekik egészségökre ! Dekát mi joggal is avatkozhattak egy souverain-ország belli- gyeibe, Európa udvarai ? Valóságos botrány volt fellépésök, arcátlanság volt követelésök, és nevetséges volt eljárásuk. A nemzetek, kormányok esak bálával tartozhatnak a török diplomatáknak következetes, szilárd magoktartásaért, kik nem engedtek piaecedenst alkotni arra, hogy a jelenlegi eljárás más alkalommal is ismételtessék más szabad, független országok belü- gveibe való avatkozással. Mert hiszen ezen követett eljárással bármikor felvethetnék az irlandi, az elszászi és savojai kérdéseket is, — s ilymódon reá is parancsolhatnának ezen említett tartományokat birtokló nagyhatalmak] a, hogy ilyen és amolyan belügyi reformokat engedjen népeinek, ezeket és amazokat a férfiakat nevezze ki oda kormányzóknak, és innen meg aiuonnau szerezze meg a rendőrséget a kérdéses tartományok részére. Hallatlan vakság és észnélktiliség kivántathatott azon urak részéröl, kik a nélkül, hogy a jövő esélyeit figyelembe vették volna, mások eltemetésének szándékával, saját országaik részére ásták meg a farkas-vermeket, melyekbe egykor belé fognak bukni. De hát Törökország nem engedett; a 300 tagból álló nagy tanács megjelent 220 tagja, dacára az elöttök élénk színekkel lefestett eshetőségek, háború-veszélyek, ínség és nyomor kilátásba helyezésének is, egyhangúlag visszautasítani határozta a nagyhatalmak követeléseit, s inkább a halált választotta, mint a rabszolgaságot, mely őket fenyegeti; — inkább a kiirtást, mint lealázást, mely nemzetökre várakozott. Tórök és görög, keresztény és zsidó, örmény és arab mind egyetértett, mind szabad akart maradni, mind kész áldozni életet vért és vagyont a szabadságért, s harcot kiállt szégyenletes egyezség helyett, s csatát óhajt Dyomoruságos alku helyébe. És mindentől eltekintve, — eltekintve, a minden emberi lénybe oltott szabadságérzettöi, — helyesen és okos előrelátással jártak el ezen visszautasítással a török államférfiak; mert ellenkezőleg, ha bele egyeznek Europa jogtalan követeléseibe, az esetben bizonynyal előállott volna Törökországban azon helyzet, melyet oly igen óhajtott céljai elérésére a csúfosan felsült orosz machinatio, — előállott volna az elégedetlenség, elé a lázongás, forradalom; s a zavarosban felszínre került megvesztegethető elemek darabokra hagyták volna tépni Törökország államtestét. Most azonban a szabadság. függetlenségi vágy össze fogja tartani őket s ilyen nemzeten nem fog diadalmaskodni a rabszolgaság. Csak előre bátran, szomszéd testvér-nemzet, részvétünk, ro- konszenvttDk kiséri minden lépteidet, melyet az önállóság, a szabadság mezején teszesz. Legyen hited az, a mi a mienk is, hogy: „szent célra törekvő egyesült erős akarat diadalmaskodik a pokol kapui felett is.“ Megyei rendészet. Heves megye közigazgatási bizottságának műit évi nov. havi ülésében, a bizotts. egyik tagja, Tóth Mór kir. ügyész, egy kimutatást terjesztett elé, melyben az 1872-ik évtől 1876. év végéig fölmerült büntettek feltűnő számából a nép körében az erkölcsíség aggasztó mérvű hanyatlását következteti, s ennek, s általán a bün- terjedés meggátlásának szempontjából a megyei rendészet újjászervezését hozza javaslatba, ez inditványához egyszersmind a megyei rendőrség miként való szervezéséről egy kész elaboratu- mot csatolván. Megyénk közigazg. bizottsága, az alispán elnöklete alatt, Fü- löp, Nánássy, Csiky és Zalár bizotts. tagokból álló küldöttséget nevezett ki eme munkálat tanulmányozására; mely küldöttség, bár elösmerte a terv életrevalóságát s a szakszerű dolgozat érdemeit: azon tekintetekből azonban, hogy a törvényhozás különben is célba vette a rendőrség országos szervezését, de másrészt a munkálatban föltüntetett reformok túl is terjeszkednek a megyei budget erején, azt ez idő szerint a megyei közig, bizottságban tárgyalhatnak nem véleményezte ugyan : mindazonáltal az esetben, ha netalán a municipiuuiok lennének jövőben saját rendőrségük ujjá- aakitására hivatva, — a kir. ügyész bizotts. tag kérdéses munkálatát, mint igen becses anyagot, megőrzés s esetleges felhasználás végett irattárba tétetni ajánlotta. Miután rendőrségünk szervezésének ügye, fökép jelen viszonyaink között, midőn hazánk különböző vidékeiről a naponta re- gistrált bűnesetek száma valóban ijesztő mérveket ölt, s már is több megyében a rögtönitélö bíráskodás szomorú intézményének gyors életbe léptetését tette szükségessé; — ez idő szerint országos fontosságú kérdés, mely már is több szakférfiút s laikust foglalkoztat: — nem véljük érdektelennek s fölöslegesnek a t. szerző szívességéből kezünkhöz szerzett kérdéses munkálatot t. olvasóinkkal megismertetni. A megyei rendészet újbóli szervezésének indító okai, és célja : hogy abban egyöntetűség és egymással való közreműködés elérethessék; hogy teendőik körül vonalozása, és kötelességeik kiszabása által a felelősség elve egészben keresztülvitethessék; és hogy céljainak teljesen megfelelhessen. Ezen szervezésnél fö irányadó szempontok alapjául volna veendő : hogy csakis olyan egyének alkalmaztassanak rendőri tisztségek- és szolgálatokra, kiknél nemcsak az erkölcsi alap feltalálható, hanem akik ezen fáradságos és physikai bátorságot igénylő állásokra és szolgálatokra elegendő physikai erővel és bátorsággal is bírnak. Egyöntetűség elérhetése végett, a szolgálati viszonyok, az ebben rejlő kötelességek szabályozása, és körülvonalozása. A felelősség elvének következetes keresztül vihetése céljából az ellenőrzés lehetővé tétele. A közszolgálatban elhunyt, vagy nyomorékká vált rendőri- közegek családjainak gyámolitása, illetőleg nyugdíjazása. A nyugdíj kérdésének megoldása és szervezése. Ezekből kifolyólag inditványoztatik :
