Eger - hetilap, 1877

1877-08-02 / 31. szám

243

tói az egyesülethez érkezeit átirat, melyben az egyesület felhivatik, hogy egy netalán tervbe vett gyűjteményes kiállítás élére állana, Ígérvén c. albizottság ezen vállalkozást tőle telhetöleg készségesen támogatni. — A párizsi közkiállitás albizottságai önállóan működő testületek lévén, az általuk kiállításra érdemesített tárgyak felülvizsgálására az egyesület magát illetékesnek nem tartja, és igy a gyüjtetuényes kiállítást csak olyképen értelmezi, hogy annak idején az albizottságok gyűjtött anyagaikat kellőkép reteszelve azok együttes elküldése végett ide küldeni jónak látják, s azok továbbítását az egyesület készségesen elfogadni hajlandó. Ha azonban az albizottságok az egyesület cégét kívánnák Párisban, mint csoportkiálli- tás használni azt, átengedni kedves kötelességének ismerendi, minélfogva a gazdasági egyesület területén működő egri, jászberényi és gyöngyösi albizottságok erről jkönyvi kivonattal lesznek érte- sitendök. Végül különösen a bor kiállításának egyöntetűsége céljából határoztatok, hogy címzett albizottságok kéressenek fel a borkiállításhoz szükséges üveg, címlap és lemezek iránti szükségleteiket az egyesület titkári irodájában bejelenteni, hogy a megrendelés ahhoz képest történhessék, az egyesület pénztára fogván a költsé- neket előlegezni és azokat a beszerzési áron szolgáltatja a kiállítani szándékozó termelőknek. Hogy azonban a megrendelt menyiség átvételére is bizton számíthassunk, minden üveg árába elölegesen 10 kr. a megrendelésnél beküldendő, mely elöleges fizetés az üvegek átvételénél leszámítandó lesz.

Olvastatott a nmélt m. kir. töldm. ipar- és kereskedelem ügyi minisztérium f. év jun. 30-án kelt leirata, melynek kapcsában Sza- gay Imre országgyűlési képviselő által a „gyártott borokról“ benyújtott törvényjavaslatot, úgy az ezen ügyre vonatkozó szakértői értekezletek összeállított adatait küldi, hogy az egyesület ez iránti nézeteit a c. minisztériummal közölje. A választmány e célból egy bizottságot alakított, metynek tagjai: Berecz Ferenc, Főkövy Antal, Kozmári János, Újhelyi János, hogy a minisztérium által megküldött szakértői értekezletekben összeállított adatokat tartalmazó munka áttanulmányozása után az ezen ügyet érdeklő törvényjavaslat iránt a jövő gyűlés elé véleményes jelentésüket beterjeszteni szíveskedjenek.

Olvastatott Pozsony megye gazd. egyesületének átirata, melynek kapcsában küldi a nmélt. m. kir földm. ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz intézett feliratát egy országos gazdasági értekezlet megtartása végett, kérvén azt hasonirányu felirattal támogatni. A közgazdászainak, de különösen a földmivelésnek árvasága a közkormányzat részéről teljesen elhanyagoltatott, ez okból egy ity értekezlet megtartása elkerülhetetlené válván, hol a meghívandó

egyesületek küldöttjei és szakférfiak bajaink okai s okozatairól tanácskozván, a törvényhozás és kormány által teendő intézkedésekre vonatkozólag véleményt mondanának, s igy igen sok intézkedéseknek lehetne alapja, mely által a magyar földbirtokos-osztály szomorú viszonyaibó kiemeltetnék, ezek indoklása mellett a választmány elnöki úton a c. minisztériumhoz hason-irányú feliratot intézni határozta.

Rhédey Béla egyesületi titkár bemutatja a válaszmánynak f. év. máj. és jun. hónapokról az egyesület pénztári kimutatását, jelentvén, hogy a kiadások levonása után maradt 304 frt. mely összeg kamatozás végett a helybeli takarék és hitelintézetnél van letéve. Jóváhagyólag tudomásúl vétetik.

A titkárság jelenti, hogy a következők: Almásy Miklós Gy.- Halászról, Wagner József Szűcsi, rendes tagokúi-, Mészáros György Mérhelyi Lajos. Fehér Kálmán Gy.-Tarjánból-, Csekey Lajos Gyöngyösről éves tagokúi ajánlkoztak. Ajánlkozá sukhoz képest alapsza- bályszerüleg egyhangúlag tagokúi bevétettek utasittatván a titkárság nevezetteket a tagok névsorába felvenni.

Dr. Vezekényi István vál. tag indítványt tesz a választmány elé: engedtetnék meg az orvosi egyesületnek gyűléseit, úgy szaklapjait a gazd. egyesület helyiségében tartani; ez esetben nem vonakodnék a c. egyesület anyagi segélylyel is járulni a helyiségért fizetendő lakbérhez. Az indítványt a választmány legnagyobb készséggel fogadja, és az egyesület helyiségét az említett egyesület rendelkezése alá bocsájtja.

Y. Kovách László egyl. elnök előadja, hogy az egyesület által

f. év szept. 16-án Hevesen tartandó terménykiállitásra a felhívást elkészítette, mely fel is olvastatott. Továbbá, kéri a választmányt bocsátkoznék az ezen kiállítást rendező vidéki bizottság megválasztásába. — A felhívás némi módosítással helybenhagyatott, és 500 példányban kinyomatni határoztatott; a kiállítást rendező vidéki bizottság elnökéül: Ivády Rudolf, alelnökül: Gosztonyi Kálmán, jegyzőül ifj: Doboczky Ignác, tagokúi: Nagy András, Fülöp István, Orosz Gábor, Remenyik József, Braun Gábor, Spitzer Ignác, Szerelem Alfréd egyhangúlag megválasztattak: miről a titkárság útján levél által a rendező bizottság értesittetni határoztatott.

Yezértitkár kéri a választmányt; utasítaná Mátray Sándor egyl. ügyészt, hogy a nála beperlés végett kiadatott tagok névsorát mielőbb kimutassa, mert e nélkül a tagsági dijak behajtása körül nagy hiány mutatkozik. A választmány által utasittatik az egyl. ügyész, hogy az emlitett kimutatást minélelőbb eszközölje.

— Segítség! Emberek fegyverre!

Szolgák sietnek elő, de Harun-al-Mansur jónak látja addig eltűnni.

— Uram! a reggeli aranyos ur ismét itt volt, de most arany helyett oly emléket adott, melytől arcom holnap is lángolni fog — panaszolja urának Hakem.

Dsafár díszruhát ölt, és jelenti magát azonnal a chalifánál.

— Chalifa! enyim volna a kötelesség a város békéjére ügyelni. És a város csendes. — De mig a külrendre vigyázok, saját házam van kitéve kellemetlenségeknek.

Ma két ízben támadta azt meg egy vakmerő, erőszakosan be akarva hatolni lakásomra.

Saját ügyemben biró nem akarok lenni. Parancsolj, mit tegyek?

— Hogyan nézett ki az alkalmatlankodó ?

Dsafar a chalifára néz, s most veszi észre, mennyire ráillik erre a szolga leírása.

Zavarba jő.

A ebalifa szemei szikrát szórnak a gondolatra, hogy az öreg gyanúja öt terhelheti.

— Szolgám, ámbár kétszer látta, pontos leírást nem birt

adni.

— Kétszer ? — szól a chalifa meglepetve — talán szolgád álmodott, vagy leitta magát.

— Nem, uram! Reggel aranyat kapott tőle, délután pedig egy hatalmas pofont.

— És hiszi a szolga, hogy mindkettőt egy kéz adta ?

— Esküszik rá.

A chalifa a közötte, s fia közötti nagy hasonlatosságra gondol.

— Ha még egyszer jönni fog azon ember, fogasd meg, tartsd őrizet alatt, s add tudtomra, magam fogom a nyilványos botrány elkerülése végett házilag megfenyíteni.

Napok teltek. . .

Hakem nyugodtan aludhatta álmait, a kapu rézoroszlána pihent.

Zamira egyrészről örült a chalifa kimaradásának, más részről nyugtalankodott Harun-al-Manssur miatt.

Dsafar feledni kezdi az e gész dolgot, s haragudott önmagára azon gyanú miatt, melylyel, habár csak gondolatban is, a chalifa ellen vétett.

A chalifa szemmel tartá fiát.

Harun-al-Manssur törte fejét, hogyan lelhetne módot Zamirá- val csak egy percre is találkozhatni.

Elfáradva a nap teendőitől, szokottnál ko rábban tér haza Dsafar egy délután.

— Vezér! a magas fekete ur házadban van — súgja be a szolga — pár perccel ezelőtt amaz ablakra kúszott fel egy kötélen.

Dsafár szive elszorúl, amint a mutatott ablakban Zamiráéra ismer. . .

A chalifára gondol, s kardjára néz, mely mintegy biztatni látszik öt, hogy képes lesz átszúrni a chalifa szivét is. . . Majd eszébe jut a parancs : „magam fogom megfenyíteni“ — s gyorsan ir néhány sort.

— Vidd ezt a chalifának. . . . Lássuk, el fog-e jönni önmagát megbüntetni.

Pár perc múlva belép haragtól pirult arcc al — Harun.

Dsafar felindulástól reszketve fogadja.

— Hol van?

— Itt uram! — mutat Dsafar reszkető kezével Zamira lakosztályára.

Harun kihúzza széles kardját, s izmos öklének egy ütése alatt behúl a szétzúzott ajtó.

Zamira ijedten sikolt fel.

Harun-al-Manssur bátran közéig a nehéz selyem-fiiggönyök miatt homályos szobában a chalifa felé.

•i-