Eger - hetilap, 1877
1877-07-26 / 30. szám
234 peltek, annak oka a természettudományokat kezelő intézeti rendes tanitónö betegsége (a természettanból sem ö vizsgálta a növendékeket) mely körülményhez járult akkor már az időnek elöhaladottsága is. így történt, hogy e tantárgyakból a múlt tanév vizsgálatán nem feleltek a növendékek. 2.) Az illemtan- és széptannak (aesthetica, rövid vázlatban) a tantárgyak közé leendő fölvételét is óhajtja „Sincerus“, bár előrebocsátja, hogy nőnövendékeink a tudományos tárgyak tanulásával eléggé, — s talán túlmértékben is — el vannak foglalva. Hiszen épen ez a legnagyobb baj! Annyira túl vannak terhelve iskoláink átalán véve tananyaggal, hogy a már meglevő s tagadha- tatlanúl legszükségesebb tantárgyakon kivtíl még másokat is a rendes disciplinák keretébe foglalni teljes lehetetlenség. Hanem azért az intézet vezetői igen jól ismervén az aesthetika kedélyképzö nagy befolyását, voltak arra tekintettel, hogy a növendékek annak alapvonalaival megismerkedjenek ; s mivel azt, az említett okból a rendes és a vizsgálaton is szereplő tantárgyak közé fölvenni nem le- hi-tett, egyik int. rendes tanitónö által hetenkint a nagyobb növendékek előtt a szükséges magyarázatokkal kisért felolvasások tartattak az aesthetika köréből. Az illemtanra nézve pedig az a megjegyzésem, hogy az egri angolkisasszonyok egész nevelése folytonos gyakorlati illemtan, melynek sikerét a növendékek külső maguktartásában „Sincerus“ is észrevette, s mely mindenesetre többet ér, mint néhány betanúlt elméleti illemszabálynak a vizsgálaton való elmondása. Egyébiránt, mint biztosan tudom, az intézet nagyérdemű fejedelemasszonya azon fáradozik, hogy egy általa és mindenki által mélyen érzett szükségnek, hacsak lehetséges, már a jövő tanévben eleget tegyen. Értem a neveléstan- nak a 6. osztályban a rendes tárgyak közé való fölvételét. Menynyire szükséges ez a nőnek, kinek legfőbb hivatása, hogy mint anya gyermekeit nevelje, — fölösleges bizonyítgatni. Ézen az illető növendékek felfogásához mért házi-neveléstannak alapúi, természetesen, a somatologia és a psychologia szolgálna, és mint tervezve vau, a physiologia, illetőleg somatologia a terményrajz tanításánál, hol különben is tárgyaltatik, kezeltetnék bővebben; a legszükségesebbekre szorítkozó tapasztalati lélektan tárgyalása közben pedig ott, hol az érzötehetségröl és az érzelmek három fő neméről van szó, föképen a szépnek érzelme, — s ezzel kapcsolatban az aesthetika rövid vázlatban, — emeltetnék ki különösebben csak igy, a józan csoportosítás elvének hódolva lehet napjainkban a mindinkább fokozódó igényeknek, legalább megközelítőleg megfelelni. 3) Végre igen lényeges hiánynak tartja „Sincerus“ az intézetben a torna-tanítás mellőzését. Teljesen osztozom „Sincerus“ azon nézetében, hogy a nők tornázása bizonyos tekintetben szükségesebb és nagyobb fontossággal bir, mint a férfiaké. „Sincerus“ és én, és még talán százan és százan, ezen nézetben vagyunk. De hány ezeren és ezeren, — és pedig mi a legfőbb, a szülök közöl, — nincsenek ezen uézetben ! Sőt hányán hódolnak, nemcsak szülök, banem kitűnő paedagogok is, egészen az ellenkező meggyőződésnek ? ! A nyilvánosság terén, szóval és tollal mindent el kell követnünk, hogy az általunk helyesnek ismert eszme diadalra jusson, és mindenesetre helyesen cselekedett „Sincerus,“ hogy a női tornázás szükségességét ez alkalommal is hangsúlyozta ; de másrészről egy leánynevelö intézet vezetőinek szabad-e nem törődni, fökép ily kényes pontban, a szülök túlnyomólag nagy részének, bár szerintünk elfogúlt és helytelen, de azért tényleg meglevő véleményével. *) El kell ismernie, „Sincerus“-nak, hogy itt nem a rohamos, hanem a tervszerű fontolva-haladás van helyén; mert az új eszméknek idő kell, hogy megérlelődjenek, elterjedjenek. Az erö- szakolás célhoz nem vezet. Különben az intézetben a tornázás nem mellöztetik teljesen ; mert a növendékek tanúinak táncolni, úszni és a szobai gymnastikából szakszerű vezetés mellett rendszeres gyakorlatokat végeznek. Az intézet kertjében épedig eddig is volt és van néhány tornászati eszköz, melyek lassankint szapórittatni fognak. Ennyi egyelőre — elég. Igaz, „Sincerus“ még a magán-éneket is említi. Ez a dolog természeténél fogva rendes tantárgy nem lehet. Az intézetnek vannak e szakra is ügyes szakképzett tanítói; a szülőktől függ, akarj ák-e gyermekeiket a magán-énekben is tanittatni, vagy nem. Az idén is több növendék vett magán-énekleckéket, s bár a vizsgálaton nem, de az intézet templomában több ízben volt alkalmunk valóban szabatos magán-énekben gyönyörködni. En nyit akartam elmondani a jó akarattól vezérelt „Sincerus“- nak szives felvilágositásúl. Megyei élet. Heves megye közelébb lefolyt közgy ülésén, mint lapunk múlt számában említve volt, tárgyalás alá került azon körülmény, hogy az egri gör. kel. vall. magyar egyházközség anyakönyve ez *) Igen is; határozottan. Ha — hogy példát idézzünk — a gym- násiumokban a classikus nyelvek tanítására nézve a tantestületek a szülék nagy többségén ek elfogult és helytelen véleményére hallgatnának, — hazánkban régen vége volna a humán irányú növelésnek. Szerk. T Á R G A' Dianához. i. Erdők szüze, szép Diana, Földnek, égnek, alv lágnak Hármas istenasszonya ! Hogy ha járok a hegyeknek, Vadvirágos rengetegnek Láb nem járta ösvényén: ii. Éjek szüze, szende Luna, Földnek, égnek, alvilágnak Hármas istenasszonya ! Hogyha csendes éjszakákon Kedvesemnek ajtajánál Könyezek, sohajtozom, Várva zárja megnyílását, Bánatomnak enyhülését, Boldog órák titkait; Ott a büszke bércek ormán, Fel hová nem ér a felleg, S a királyi saskesely; És te szivfogó sugárra] Én kegyetlen kedvesemnek Lágyítod kemény szivét; Hol morajba vész a dörgés, Nép fohásza, szolga átka És a zsarnok dicsdala, Felderülve, felvidúlva, Hála-hymnusokra gyúlva Újra téged zengelek : Hol lehull a földi járom, Ott ha járok egymagámban Felvidúlva zengelek: Éjek szüze, szende Luna, Földnek, égnek, alvilágnak Hármas isten asszonya! III. Erdők szüze, szép Diana, Földnek, égnek, alvilágnak Hármas istenasszonya! Árnyak szüze, bús Hecate, Földnek, égnek, alvilágnak Hármas istenasszonya!
