Eger - hetilap, 1877

1877-07-19 / 29. szám

228 De hát az újabb és erősebb frigy több vigasztalást nyújt­hatna, a szorosabbá lett köteléket édesebbé tehetné tán mégis. Igaz : nem hagyta el magát e vidék, mert a népnevelés terén, s más társadalmi cultur-utakon a szüntelen előbbre való törekvések gyümölcseiben magát kárpótolja úgy, miként egy igaz magyar nép- törzs-lakta vidék szellemi életrevalóságához illik, még ha égő lán­gokkal küzdene is. De van, ami mégis zsibbasztja, erőkifejtésében gátolja . . . Mert kevés volt, hogy egykoron a tiszai jobb oldalra átvezető közlekedési utjának régi gyöngyét, noha fából volt alkotva, a füred- poroszlói tiszai hidat a hazáért elvesztette: ez útja maholnap min­dinkább vékony, keskeny szalaggá növi ki magát, úgy annyira, hogy egy harmadik árvíz alkalmával már vizalatti huzallá leszen, melyen a füredi és poroszlói halak fognak csak egymásnak táv- sürgönyözni. Ez út miatt, egy nagy búzatermelő vidéknek, hol az Eger völgyében, s Mezö-Kövesd körül lakó sok kézi munkás keresi meg az aratások idején télre való kenyerét, kivált ha még a szomszéd megyékből is hozzá veszünk néhány községi határt, összesen több mint 10 □ mértföldnyi területnek, mely éven át a felföldre annyira és annyiszor használatba veszi ez utat: az aggodalma mindinkább nő, mert terményeinek méternyi mázsáját 2 írttal is olcsóbban kény­telen eladni a budapesti árnál. Hát az egri és innenső borsodi bortermelő egyén hogyan érz magát, ha hallatom vele, hogy vannak időszakok, melyekben az ö; mellöztetése mellett az Érmellékröl, Nagyvárad vidékéről pótoltatik itt már a borszükséglet. Másrészről csudálatos dolog mégis: hogy e vidék, kivált po­litikai meg financiális tekintetben is, meg adásvevés közben is, mi­koron a telekkönyvek gyors áttekintése szükségeltetik, szívesebben szalad Egerbe, mint futna különben nagy időveszteséggel Szolnokba, csudálatos dolog mondom, mily szívóssággal ragaszkodik Egerhez! csakhogy aztán e körülmény méltányoltatnék! Mert bizony a köztörvényhatósági pótlékban jó adagnyi váll- vetéssel veend e vidék részt a megye javára, melytől az igazat megvallva, Heves megye sem szeretne elesni. Még most is rezegnek füleinkben a felszólalások utóhangjai, melyek ez indokból a megyei területek rendezésénél annak idején a parlamentben megejtettek . . . Kedvesen rezegnek e hangok a bekebelezés értelmében minálunk is, nemcsak ott a központban, mert magunk is igy akartuk. 1871-ig virágzóbb volt a helyzet. Közigazgatási és törvényke­zési központ Tisza-Füred volt. És még T.-Halász, Poroszló, Sarud, és T.-Nána is hozzá tartozott. Most 4—6—8 mértföldnyire a hevesi járásbírósághoz vagyon csatolva. Pedig a legroszabb utak idején is, még árvizek idején is, ladikokon, kompokon könnyebb és olcsóbb e vidéknek a közlekedés Egerrel, mint Hevessel; s igy ennyivel drágább is neki az igazság útja a jelenben. Nem akarok több részletekbe bocsátkozni, de mégis nem hagy­hatom emlitetlenül; hogy mennyire bámult egykoron a kiskorú gyer­mek, midőn a Bródból hazaérkező császárhuszártól hallá: Hm! fiam: ott őriztem én a határt, hol a török kakas kukorikolását is át­hallottam. Megvallva az igazat: ott a vasutak mentében, néhány egy­máshoz közeleső járásbíróságok határbeliekre is illenék e hasonlat. S mégis Fürednek és vidékének Hevesre kell zarándokolni, hogy az igazság édes, vagy keserű hangját hallhassa. Tariczky Endre. Városi ügyek. Egervárosa részéről 1877. julius 15-én tartott képviselői ülé­sben következő ügyek tárgyaltattak : A folyó év junius 29 iki j könyv hitelesítése után : Szabó Imre becslő biztos megkeresése folytán, mely szerint a földadó szabá­lyozása tekintetéből Eger város határa a helyi minőségek szerint helyszínelendő; a helyszínelő bizottságba, — mely hivatva lesz Eger város földterületének minőségi osztálya és tiszta jövedelmi fokozatának megállapítására — a város részéről Csiky Sándor és Nagy Bernát rendes, Skopecz János pedig póttagokúi megválasz- tatnak. Az egri községi iskolaszék jelentése, mely az 1876/7-ik isko­lai tanévben a községi iskolákban elért eredményt tünteti fel, a tanfelügyelő útján a m. közigazgatási bizottsághoz terjesztetett fel. Holczer Mihály helybeli hegybíró 'kérvényének elintézése, mely szerint a helyettesítés idejére járúló illetőségét kiadatni kéri; Nagy Pál felfüggesztett hegybíró ügyének végbefejezteig elhalasztatott. A párizsi közkiállitás egri albizottságának megkeresése foly­tán elhatároztatott, hogy az egri boroknak a párisi világkiállításon leendő bemutatása, s ez által azok kiviteli képessége, jósága, egy gyűjteményes kiállítással Eger városa, mint hatóság által fog esz­közöltetni, s az ebből folyt költségek a város részéről fognak fe­deztetni ; mennyiben pedig a város az egri albizottság által meg­választott bíráló bizottságban képviselve nincs, a részvételhez való jogosúltság pedig az épen most kimondott határozatnál fogva meg­illeti ; ez alapon jelzett bíráló bizottságba tagok úl a város részéről: Babies István, és Skopec János megválasztattak. A párizsi kölcsönösen segélyzö magyar egyiet felhívása foly- táu, a Párizsban létesítendő magyaregylet menhelye javára kibo- csájtott 250 drb 100 frtos kötvényből 1 drb megvásárlása, Eger városa ajánlati pénztára rovására, elhatároztatott. Végül a kamatláb szabályozását tartalmazó törvény értelmé­ben a városi tanács utasittatik, hogy mindazon pénzek után, melyek a városi hatóság kezelése alatt vannak, s melyek 8%-tólival ma­gasabb kamaton vannak elhelyezve, a kamatlábnak folyó év ju­lius 1-töl kezdve 8% száztólira leendő leszállítása iránt intézkedjék.- Mi hir a nagy világban? A magyar törvényhozó testület nyári szünidőt tart. E közben a Bécsböl érkező hirek mindinkább kétségessé teszik, hogy a ki­egyezés a bank és vámügyben, az osztrákok újabb követelései mi­att, a birodalom két fele között létrejöjjön, hacsak Magyarország kormánya uj áldozatokra nem szánja el magát, s nem lesz hajlandó a németek kedvéért még nagyobb terheket s megaláztatást magára vállalni. Ausztria-Magyarországnak a keleti háborúval szemben való magatartása még mindig diplomatiai titok. Erősen hiresztelik ugyan, hogy Bosnia, és Hercegovina elfoglalása osztrák-magyar csapatok által küszöbön áll, de e tekintetben még eddig semmi határozottabb lépés nem történt. A közelebbi napokban azt is hiresztelték, hogy Angolország monarchiánkkal alkudozásban áll közös érdekeiknek a keleten fegyveres megvédésére, de e hir sem bizonyult be valónak. Hadseregünk ez idő szerint nyári nagy hadi gyakorlataival van elfoglalva, s a hadak főparancsnoka, Albrecht föhg a Buda­pest vidékén tartott gyakorlatok kitűnő eredményével igen meg volt elégedve, ügy látszik, a föhg hírhedt muszka barátságát az­zal akarja kissé ellensúlyozni, hogy a magyar katonaság iránt igen előzékenyen kezdi magat viselni. Beszélik ugyanis, hogy a hadgyakorlatok alkalmával hadfiainkkal több Ízben magyarul tár­salgóit. A dunai harctérről elhatározó ütközet hire még min­dig nem érkezett. Az orosz hadak, a fölmerülő akadályok dacára, mind nagyobb számmal lépik át a Dunát, s előre nyomulnak Rus- csuk és a Balkán felé, hol a törökök erős hadállásokban várják az ellenséget. Feltűnő, hogy Abdul Kerim fővezér még mindig nem lép fel támadólag a megoszlott oroszok ellen, s csak védelmi ál­lást foglal el. Remélik azonban, hogy egy erélyes győzelem a tö­rökök javára könnyen oly helyzetbe hozhatja az orosz hadakat, minőben! az ázsiai harctéren vannak, hol már török földről egészen kiiizettek, s most Mouktár basa orosz földön üldözi őket. A legújabb tudósítások azonban oly hírt hoztak, mely a törö­kökre aggasztó lehet. Egy konstantinápolyi távirat ugyanis f. hó 18-áról azt jelenti, hogy az oroszok a bolgárok támogatása s ve­zetése mellett a sipkái szoroson átmentek a Balkánon, s Jeni-Zag- rát elfoglalták. A lapok telve vannak azon iszonyú kegyetlenségek leírásával, melyeket az oroszok és bolgárok az elfoglalt helységekben a maho- medán lakosságon elkövetnek, — a szent hit és szabadság e gyö­nyörű védői! Az ázsiai hareztérröl folyvást a törököknek kedvező hírek ér­keznek. Mouktár basa győzelmesen nyomul az orosz határ felé. A lázadás a Kaukázusban egyre nő, hátulról fenyegeti a vert orosz hadsereget, s könyen megeshetik, hogy visszavonulási útját elvágja. A török hajóhad is erősen háborgatja az orosz parti városokat és erődöket. Az angol hajóraj a Besika-öbölben van s folyvást erősítéseket nyer. Arról is beszélnek, hogy e hajöraj közelébb a Dardanellákba fog evezni. Egyébként Anglia minden eshetőségre erősen számit, s közelébb egy gyalog hadtestet készül kelet felé indítani. Az oroszoknak az angolok e mozgása sehogy sem tetszik. A romániai hadsereg is erősen készült a Dunán át­kelni, de jobban meggondolta magát s egyelőre nem fog átsétálni. A nyugtalan Szerbia is igen szeretne már újra puska­

Next

/
Oldalképek
Tartalom