Eger - hetilap, 1877

1877-04-05 / 14. szám

XVI. ér-folyam.

14. szám.

Előfizetési dij

Egész évre . Félévre . . Negyed évre . Egy hónapra Egyes szám .

5 ft — kr. 2 ft 50 kr. f ft kr.

— 4 ; kr.

— 12 kr.

,4

1877. április 5-én

Hirdetésekért

minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadó hivatal: a iyreumi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi nj ház a lycemn átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr

Polgári-e, vagy reáliskola?

Városunk lelkes polgárait ezidejtileg egy életrevaló s igazán érezhető hiányt pótló eszme foglalkoztatja, t. i. egy, a reális életre képező tanintézet létrehozatala. — Oly sokféle tanintézettel biró korunkban itt is elágaznak a vélemények a felett, vájjon a felál- littatni célzóit tanintézet reáliskola, vagy a modern polgári-iskola legyen-e ?

Szabad legyen nekem is e fontos tárgyban néhány igénytelen szót kockáztatnom ; nem az e tárgygyal tüzetesebben foglalkozó s azt behatólag tanulmányozó szakértők, mint inkább a hivatása, vagy elfoglaltsága miatt ezen intézetek belszerkezetét, irányát, lényegét kevésbbé ismerő laieus nagy közönség kedvéért.

A polgári iskola modern iskola; uj intézmény. — Felállítását az 1868. évi XXXVIII-ik t. c. városunkban is világosan elrendeli, midőn e törv.-cikk 67-ik §-ában igy szól: „Nagyobb községek, melyeknek anyagi ereje megengedi, kötelesek felső népiskola helyett polgári iskolákat állítani és tartani fenn a község lakosai számára felekezeti különbség nélkül.“ S köztudomásra a m. kir. vallás és közoktatásügyi minisztérium annak létrehozatalát már ismételve sürgette is. — Azonban szerény nézetem a polgári iskolát városunkban teljességgel nem látja szükségesnek, nem hiánypótlónak, nem célszerűnek ; sőt költséges felállítását hazánk bármely városában inpraktikusnak, felesleges luxusnak vélem, mit röviden indokolni következőleg bátorkodom.

Tekintsük először is a polgári iskolák célját.

A polgári iskolának még a tulajdonképeni célja is bizonytalan ; nincs az kellőleg eldöntve, meghatározva. — Némelyek azt tartják, hogy a polgári iskolák célja: egy általánosan müveit, képzett középosztályt teremteni, mely hazánk zömét képezvén, annak erős oszlopa legyen. — Mások, hogy a polgári iskola célja: hazánkban az eddiginél képzettebb iparosokat, tanultabb, okszerűbb mezei gazdákat nevelni. — Tanterve- s irányából az tűnik ki, hogy csakugyan ez utóbbi lett volna szándékolt célja.

Szerintem azonban egyik célnak sem felel meg.

Hogy általános, tudományosan képzett középosztályt teremtsen, — arra kevés. — Céljának ilyetén meghatározása csak dagá- lyos üres frázis. Hiszen a középosztályt nem kizárólag iparos polgárok képezik, hanem ezenkivül ügyvédek, orvosok, mérnökök, kereskedők, tisztviselők, tanárok stb. Már pedig ezen állások közül egyre sincs hivatva képezni, vagy előkészíteni a polgári iskola; mert a kereskedőknek kereskedelmi szakiskoláik vannak, a kik pedig ügyvédek, orvosok, vagy mérnökök akarnak lenni, azoknak academiai, vagy tudományos és műegyetemi felsőbb tanulmányokat kell végezniük, hová pedig a polgári iskolából fel nem vétetnek. — Igaz ugyan, hogy miniszteri rendeletnél fogva a polgári iskola osztályaiból a megfelelő gymnásiumi, vagy reáltanodái osztályokba

felvehetők a tanulók, de ebben kevés köszönet van, miután tantervénél fogva ezen iskolákkal semmi összefüggésben nem lévén, ott bizonyára boldogulni nem fognak, s a tanulónak több kára, mint haszna van benne. Már most hogyan boldoguljon pl. a polgári iskola 6-ik osztályából a gymnasium 7-ik osztályába átlépett tanuló, mikor ö még fogalmával is alig bir a gymnasiumban rendes tantárgyul felvett latin- vagy görög nyelvnek, holott itt már a clas- sikusokat forditgatják s tanulmányozzák . . ? De igy lenne több tantárgygyal is, miután a polgári iskola tananyaga nayyrészben, a tanítás iránya pedig egészen különbözik úgy a gymnasium,- mint a reáliskoláétól.

A másik cél elérésére pedig, hogy t. i. az eddiginél képzettebb iparosokat, vagy tanultabb földmivesgazdákat neveljen, — még nagyon sok, nagyon terjedelmes. — Tudjuk, hogy a gyermek 12 éves korig népiskola-köteles, ha azután még 6 évig polgári iskolanövendék lesz, épen 18 éves korában kezdheti meg iparágat, vagy mezei gazdálkodást tanulni . . . Két rövid évig tanulhatja, azután hadköteles lesz, — besoroztatik. . . . Ebhez fölösleges bővebb magyarázat ; ebből átlátható, hogy a 6 osztályú polgári iskola ezen második céljának még talán kevésbbé felel meg, mint az elsőnek is.

Polgári iskola állitta tik leányok számára is 4 osztálya tanfolyammal, mely — különösen nagyobb városokban — sokkal életképesebb.

De amint nincs tisztában az ember a polgári fi tanoda célja felöl, úgy nem könnyen határozható meg annak tanodái minősége. Biztosan nem tudható, vájjon a középtanodákhoz sorozzuk-e, vagy csak kiegészített népiskola, — felsőbb népoktatási intézet. Olyan am phybium. Kánézve középtanodaféle; de tekintve a tantárgyak tervét, a tanítás irányát, különösen hatóságát, mely alá tartozik: népoktatási intézet. Amint teremtöje az 1868 évi XXXVIII-ik t. cikk 2 fej. 8. §-a nyíltan mondja: „Népoktatási tanintézetek az elemi-, felsőbb népiskolák, polgári iskolák és tanitó-képezdék.“ A polgári iskolák tanítói a néptanítókkal egy tantestületet képeznek, egy törvény alatt állanak stb; de igy, amint szervezve vannak, a népiskolai tanintézetek céljának meg nem felelhetnek.

Ha a napi sajtót figyelemmel kisérjük, gyakran találunk hazánk egyik-másik városából tudósításokat, melyek az ott felállított polgári iskolák népszerűtlenségét és néptelenségét vázolják; de leginkább meg lehet győződni az itt-ott felállított polgári iskolák évi jelentéseiben feltüntetett statistikai adatokból, melyek a nagy- költségü, 6 osztályú iskolákban legtöbb ha 30—40 tanulót mutatnak föl . . . Ez legjobban jelzi életképtelenségét, inpraktikusságát.

A polgári iskolának tehát virágzó jövőt városunkban sem jósolhatnánk.

Ellenben egy jól szervezett reáliskola felállítása — tultömött gymnásiumunk mellett — majdnem nélkülözhetlen városunkban, hol a növendékek egyrésze a tisztán humanistikai irá-