Eger - hetilap, 1876
1876-02-24 / 8. szám
58 Mihelyt az osztrák iparosok vámatlan árucikkei ki lesznek zárva Magyarországról, azon gyárak, amelyek készítményeinek jelenleg Magyarország leginkább fogyasztó piaca, átköltöznek ide telepeikkel ; a külföldiek pedig elönynyel hozhatják be áruikat, igy aztán itt viszont összevásárolhatják a mi, otthon haszonnal eladható terményeinket, s ekként ök két fe 1 ö 1 csinálhatnak magoknak a magyar területen nyereséget; a behozott árucikkeknél és a kivitelre bevásárlott terményeknél. Az kétségtelen, hogy az elkülönözött vámterület úgy Ausztria, mint Magyarország közgazdászain állapotjai miként alakulására nézve kiszámithatlan, és egyelőre beiátbatlan változásokat s közgazdászai tényezőket előidéző következésti s eredményű esemény lehet. A vámkérdésnek felette sok és sokszorosan széffutó s elágazó labyrintja van, mihez még az is járul, hogy mibelöliink, Magyar- országiakból minden hamarább s inkább kitelik, mint okosan s ügyesen üzérkedő és nagymérvű iparos-életre vállalkozni, kifejlődni s megerősödni tudó, tevékeoy s mozgékony szak- és üzletember. Magyarország közgazdászai viszonyai már csak az által is rendkívül sokat nyernének , hogy ha az önálló magyar bank létrejöhetne, mert az által a meszszeható bécsi pénz-matadoroknak egyelőre nem is gyanított veszélyeket rejtő irigysége s ellenszenve nagyrészben elidáltatnék. A vámkérdés előnyös megoldását : csak fokozatos térfoglalás és berendezkedés által lehet biztosan előrehaladólag elérni; — s ezen feladat okos megoldásához : egyfelől az önálló bank működése, másfelől az alapos iparos-tanulmányok s tevékenység s biztosan tájékoztató ipari és vám-statistikai adatok szolgáltatják a szükséges anyagokat s erőket. L'órinczfy János. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1875 dec. 13-án Beöthy Lajos főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak: A közsógjegyzöi. vizsgáló választmánynak f. évi szept. 21-én tartott üléséből tett előterjesztése folytán a m. k. beiügyminiszter- iumhozfölterjesztés intézteik.-4 T Á Útközben. Gonosz ég! csak nem mosolygasz, Nincsen benned annyi részvét, Hogy bár egykét pillanatra Boldog utazásom néznéd. Jól van ; hát borulj be végig, És maradj úgy mindörökké, Szemközt nézek szép rózsámmal, Mi közöm a napsugárral ? Nincs reá szükségem többé. Ha oly éj szakadna is rám, Melytől az ég megvakulna, E két szemnek csillagánál Biztos volna lelkem útja. Völgyet, berket átrohannék A remények rózsaszárnyán, Tüske szúrna, ág megtépne, Megtiporna ég, föld réme, — De a mennyet föltalálnám. Korondy. Csati! (Causerie.) (Folytatás.) Japánban az alsóbb rangú, ha előkelővel találkozik, ez előtt lehúzza sandáíját (felöltőjét) s ennek balbüvelyébe dugván jobb karját, földig csüggeszti azt; azután remegő, alázatos léptekkel haladván el a feljebb rangú előtt, e kiáltással üdvözli őt : Orosz János maconkai bíró és Orosz József ugyaaottani tör- vénybirónak az iskolai tűzifa tárgyában benyújtott kérvénye a közig, szakosztály által véleményezett vizsgálat elrendelése végett az alispánnak kiadaíik. A t.-püspöki faiskola ügyében Benko Albert szolgabiró f. évi 1992 sz. a. kelt jelentése mellett beterjesztett iratok nevezett szolgabirónak vizsgálat s ennek nyomán lehetőleg barátságos elintézés, különben pedig első fokú határozathozatal végett visszaadatnak — elváratván az eredményről szóló mielőbbi hivatalos jelentés. Szörény megye alispánjának e megye alispánjához a „Koronakápolna44-fentartása érdekében intézett megkeresése folytán: a jelzett célra, a nemesi pénztár kamataiból 100 forint utalványoztatok, s a pénztárnok utasittatik, hogy ez összget, olkilldés végett, az alispán kezeibe tegye le. Miről az alispán további eljárás, s a pénztár<iok, alkalmazko - dás végett, értesitetik. Győr város községének a törvényhatósági bizottságokról szóló törvényjavaslat ellen a képviselőházhoz intézett felirata a közigazgatási szakosztálynak, véleményes jelentés végett, kiadatik. H. M.-Vásárhely város közönségének a m. nemzeti jegybank és önálló vámterület felállítása érdekében a képmelöházhoz intézett felirata a közigazgatási szakosztálynak, véleményes jelentés végett, kiadatik. A megyei iskolatanácsnak az 1874/s-i tanévről szóló jelentése folytán határoztatik : 1) a községek elöljárói köteleztetnek : hogy a 6 —12 és 13—15 éves tanköteleseket pontosan összeírják és azok jegyzékét minden év utolsó napjáig a kir. tanfelügyelőhöz beküldjék ; 2) a községek elöljárói minden év kezdetén tartoznak kihirdetni a népiskolai törvény 6 első § át — egyúttal kötelezvén a szülőket, hogy gyermeküket iskolába küldjék ; 3) minden hó végén meg kell szereznie a bírónak az iskolaigazgatóságtól az iskolamulasztók névsorát, és ha tapasztalja, hogy valamely tanköteles gyermek vagy épen nem, vagy pedig rendetlenül jár iskolába és mulasztásának oka nem betegség, vagy a törvényben is alaposnak elismert akadály, első esetben meginteni, azontúl pedig a népiskolai törvény 4. §-a értelmében clengedhet- leniil megbüntetni tartozik annak szülőit ; 4) minden kedvezőbb időpontot és viszonyt arra használjanak „Augh, augh!“ mi körülbelül annyit tesz: „Ne bánts! Hagyj békével !“ A siami a magasabb rangú előtt földre borul. Ekkor az előkelő siami, kíséretéből, mely a magasabb ranguaknál egész csoportot képez, oda küld egyet, hogy vizsgálja meg: vájjon az üdvözlő nem bord-e magával, vagy nem evett-é valami bűzös eledelt? Ha az üdvözlő tisztának találtatik, a szolga fölemeli öt; de ha a vizgálat gyanúsnak tünteti föl, akkor az előkelő hátba rúgja az üdvözlőt, s elkergeti magától. Egyébként a siamiaktól sok nép tanulhatna udvariasságot, habár ök e tekintetben drastikus tulságig mennek is. Itt ugyanis a jó barátok, egymás iránti vonzalmuknak az által adnak kifejezést, hogy önnön tenyereiket fölmetszik, s úgy szopják ki egymás vérét. A nők iránt pedig annyira előzékenyek, hogy még a legvénebb s legrutabb némber üdvözlésénél sem szabad hiányozniok a leghizel- göbb kifejezéseknek, minők : tavaszi rózsa, bájvirág, ragyogó gyémánt, ifjú bimbó, stb. A ceyloni földre borúi az üdvözlött előtt, s ennek nevét Ötvenszer ejti ki. Az abyssinai üdvözlet jeleül szintén földre hull, s azt csókolgatja. A négerek találkozáskor Összefűzik egymás ujjait, s elkezdik rángatni, hogy csak úgy ropognak az újak. Üdvözlő szavaik : „Akkio, akkio!44 (Szolgád !), és „Auzi, auzi!“ (Jó napot !) A man d ingók úgy tisztelik meg asszonyaikat, hogy ezek kezét megfogják, s azt orrukhoz emelve, két ízben megszagolják. Némely afrikai vadabb népek csupa tiszteletből arcul — köpik egymást. Mások pőrére vetkőznek, térdrehullnak egymás előtt, kezeiket fejőkön összekulcsolják, s váilaikat homokkal hintik be. Aethiopiában a tisztelgésnek következő módja van: Az üdvözlő megfogja kezét az üdvözöltnek, leveti ennek körkötényét, R G A. §^ i
