Eger - hetilap, 1876

1876-03-23 / 12. szám

91

8 uj töltést rögtönöz a már becsapott víz ellenében, bol még gátja nem volt.

Ti za-Halász (Tisza-Eörvény, Tisz^zöllös, és Sarud között tiszai szigettelepközség) már körül vau ömölve vízzel. Hat ház már össze omlott benne. A lakosokat, jószágaikat dereglyéken szállítják Eör- vényre, Szöllösre, s egyebüve, kiknek hová tetszik, Recsky László szolgabiró erélyes intézkedése folytán. A poroszló-tiszafüredi közlekedési töltési vonalon széliében folyik keresztül az árvíz legnagyobbrészt.

Megmaradhat-e jövőre is e közlekedési vonal, vagy más irányba kell-e azt alkotni (a jelenlegi Józsa Gyuri alkotása volt), s a viz 8ebje, hol, micsoda pontokon támadja meg leginkább, ennek megvizsgálására, az árviz tartama alatt \olna legcélszerűbb egy, a megyei hatóság által megejtendő mérnöki szemle alkalmazása.

E vidéknek, vagy igazabban szólva : a ftired-kócsi ős tiszai nagy szigetnek hajdan 8 átjárása volt a tiszai jobb oldalra.

Egyik Egyek-Dorogmánál, másik Eörvény-Poroszlónál, harmadik a füredi határban a patkós-csárdán innen az úgynevezett Csákhalomoál (vulgo réh-balom), mely Tisza-Bábolna felé tartotta fenn a közlekedést legközvetlenebbül a hajdani Kácsfaluja népségével, de csak a Tiszaapadás évadjaiban.

Mert áradás idején, miként most, úgy régebben is, a bábolnai csekély térti fensik környéke mindig jobban el volt öntve vizzel, mint például a poroszlói fensik. S 4-ik Béla király megújító alapítványi oklevelében nyíltan jelezve vaD, bogy már sz. István király idejében áradás idején e vidék közlekedése leginkább az örvényporoszlói áthajózási vonalra szorult. A Józsa Gyuri által alkotott töltési vonal ellen tehát ezredéves usus tanúskodik, mert ö vette azt át az örvényi határból a jelenlegi vonal irányába. T. E.

Újabban érkezett tudósítás szerint f. hó 19-én regg. 5 órakor vészharangok zúgása verte föl Tisza-Nána lakosságát. A Tisza árja a töszomszédos dinnyésháti gátakig nvomult. Az Eger folyó sebes árja a Tiszát Sarudnál visszauyomta, s e község egy részét elözönlé, Tisza-Halászt pedig egészen elborította. Szalók-Abád középrésze szintén viz alatt áll. Tisza-Nána lakossága Sarudra rendeltetett az ottani gátak erősítésére. A poroszlói határ, s a hídvégi puszta tetemes részét szintén elborította az ár. Másutt a fölfakadt belvizek tesznek kiszámithatlan pusztításokat.

A Tiszaáradat által sújtott, s fenyegetett községek, hir szerint, a kormánynál egy teljhatalmú kir. biztos sürgős kiküldését kérelmezik.

Tegnapról vett bireink szerint a Tiszántúli árvidékre kir. biztosul Kiss Miklós jászkapitány neveztetett ki.

Mart. 19 én Tisza-Füred fölött az első gátcsöszháznál a vízállás 19' és 4"-et a réhnel 19' 6" et tett; 20-án az apadás 1", T. Eörvényen 2"-nyi volt. Az eörvényi gátnál koromsötét, esős, szeles időben éjféli 2 óráig folyvást őrködtek s dolgoztak. A hullámok erősen pusztítják a gátat.

Megyei élet.

Heves és K. Szolnok t. e. vármegyék 1876. március 13-án, Beöthy Lajos főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak:

A megye főispánja elnöki székét, a bizottság éljenzései közt, elfoglalván, a gyűlést megnyitottnak nyilvánítja, s minthogy ez évben először van szerencséje a bizottságot összegyűlve látni, mindannyiaknak boldog uj évet kíván, a haza és megye javára intézett

és azt a nagy örökséget, — mit világra ható, — századokra szóló tanulságként reánk hagyál? . . .

— Sírodra az egész nemzet és a király, a királynő teszi her- vadkatlan koszorúját; — egész nemzet fájdalma és gyásza kisér örök nyugalomra ;

nagy életed örökre mintakép lesz hazád előtt, — megközelítésre legfőbb törekvése a késő utókornak is.

Emlékedhez tekintünk föl, ha csüggedünk, ha elragad a szenvedély ; — ha szerencse napja derül, — ha sötét éj száll hazánkra, — emlékedhez tekintünk föl az egyetértésnek boldog napjaiban, vagy ha leszállana, — mitől isten oltalmazzon, — reánk ismét az átkos pártviszály: —

nagy szellemed csilapitson , vigasztaljon, vezéreljen, világítson.

Minél soha életedben egyebet el nem fogadtál, — és a minél nagyobb, nemesebb, magasztosabb, — a te életedhez méltóbb jutalom, földön nem létezik ; — az egész nemzetnél osztatlan, mély és örök irántad a hála, kegyelet.

És ennek tudata enyhíti fájdalmunkat, könnyeinket letörli, — vigasztalást, erőt, önérzetet reményt önt szivünkbe. És sírodról „Mi fölkelünk: a fájdalom vigasztal:

Egy nemzet gyásza nemcsak leverő:

Nép, mely dicsöt, magasztost igy magasztal,

Van élni abban hit, jog, és erö!“

Magyar-oszt rák

. Történelmi naptár.

Közli: Kiirthy Jenő.

Martins.

1- én. Született Arany János 1817. — Trónra lép V. Ferdinand 1835.

2- án. Meghalt I. Ferenc 1835. — Bem győzelme Meggyesnél 1849. — Földtehermentesitési pátens 1856.

3- áü. A pozsonyi országgyűlésen inditványozá Kossuth, hogy kérjen az ország nemzeti kormányt 1848. — Királyi leirat 1866.

4- én. A lázadó magyar urak Frigyes német császárt magyar királylyá koronázzák 1459. — Miksa alatt mindkét Ausztria egye- sittetik 1495. — Octroyait alkotmány ; az osztrák követek Frankfurtból visszabivatnak 1849.

5- én. Bajoióknál és Szolnoknál győz a magyar 1849. — A „Reichsrathu megerösittetik 1860.

6- áu. Született nagy Lajos Visegrádon 1326.

7- én. Ütközet Rietinél, Pepe és Carascosa lázadók tönkreveretnek 1821.

8-án. Vetter fővezér; aradi ütközet 1849.

9 én. Született József nádor 1776. — Kossuth érdemrendet alapit 1849.

10 én. Haditanács Bécsben és Berlinben 1866.

11- én. Szeben megvétele Bem által 1849.

12- én. Zsigmond megerősíti ama törvényt, melynek §. 5. jogot ad a nemzetnek az alkotmány védelmére fegyvert fogni még a király ellen is. 1435. — Károly Albert felmondja a fegyverszünetet 1849.

13- án. A Duna-áradat kezdete 1838. — Komárom ostroma 1849; — I. forradalom Bécsben; Metternich bukása 1848.

14- én. Hunyadi László elfogatik 1457. — Bécsben 40,000 ember áll fegyverben 1848. — Vöröstoronyi csata 1849. — Született

II. József császár 1741.

15- én. A tatárok Pest alatt 1241. — Zavarok Pesten, sajtó- szabadság 1848.

16- án. Hunyadi László lefejeztetik 1457.

17 én. A Duna-áradat vége 1838. — Gr. Batthyányi Lajos ministerelnök 1848.

18 áu. II. József beszünteti a megyéket 1785. — Milánóban forradalom 1848. — Bem megveszi Brassót 1849.

19 én. Sardiniai Károly Albert proclamatiója előidézi a lom- bard-velencei forradalmi h&lmrjt 1848. — Langievitz osztrák területen lefegyvereztetik s elfogatih. 1863.

20- án. Capua megadja magát az osztráknsk 1821.

21- én. László király Hunyadi fiait bazaárulóknak Dyiivánitja 1457. — Stockacbnái Károly főherceg megveri a franciát 1799.

22 én. Zentai rác kegyetlenkedés 1848. — Percei győzelme Sz. Ivánnál 1849.

23- án. Gr. Batthyányi felolvassa az I. ministerium névsorát 1848.— Radeczky Novara mellett győz, Károly Albert lemond 1849.

24- én. Losonci csata 1849.

25- én. A zágrábi gyűlés kimondja az „egy-három királyság függetlenségét 1848.

26- án. Osztrák vereség Verbászuál 1849. — Kereskedelmi szerződés Németalfölddel 1867.

27 én. Pétervárad felmentése 1849.

28- án. Meghal Döbrentei Gábor 1851. Az erdélyi szászok elfogadják a febr. 26-iki alkotmányt 1862.

29- én. V. Ferdinand visszavonja a magyar minisztérium kiue- veztetését 1848. — Autodaféle Pestem

30- án. (A sieiliai vecsernye 1282.) — II. József behozza a placetumot. 1781.

31- én. V. Ferdinand egy új leiratban megerősíti a minisztériumot 1848.

*