Eger - hetilap, 1876
1876-06-15 / 24. szám
187 elöl elrejtett kis sziget, körítve az íducusö részen a Nagy-Tisza, s ennek árterei erdős, és tisztás, jelenben nagyobbrészt víztükörrel is bevont ligetei, jobb oldalról pedig Sarud felől a Kis-Tisza, s ennek hasonszinezettl ligetkéi által. Háromszáz hatvan nyolc lelket hordoz ölén, '/8 részben helv. 2/3 részben kath. hitvallású híveket és hét zsidót. Csekély terjedelmű határa a legdúsabb vegetatióval bir. Magyar Nílusunk azt évenként legalább egyszer iszapos árjával meg szokta öntözni. De ez okból talaja csak is a tavaszi gabnaféle veteményezésre használható, valamint a mezei jószágoknak évközben télre, nyárra feleslegesen is megtermi a szükséges takarmányt. Téjjel-mézzel folyó kis telephely; felettébb kár, hogy házai az áradások ellenében valami czölöpépitészeten nem nyugszanak. Kikelve a ladikból, egy lépéssel közvetlen a Tisza partra hágtunk. Egy keskeny, néhány száz lépésnyi hosszaságu földhányáson gyalogolva jutottunk a faluhoz. E földhányás már a második, e mostani, árvíz ellen emeltetett, de melyet bizony egy erősebb vihar által felkorbácsolt hullámtorlat könnyen elsöpörhetne. Bentjárva a faluban, épen nem kellett a viz hátrahagyott nyomait keresnünk, mert romok közt, s romok előtt jártunk. A házak közül csak ölbe nem hatolt a viz. A megrongált házak száma 22, de a romba borultaké 55. A házak között a falakra, sövényekre 2, 3—4 lábnyira, sőt még felebb is felhatolt a viz, s be azok küszöbein. Hallottuk, bogy az utcákon hidassal is lehetett járni ; láttuk a tűzfalakat is megbontva, hol a padokról a holmikat leszedték. Láttunk házakat teljesen lerogyva, melyeknek fedélzete a föld színén állt meg ; másokat, miknek majd eleje, majd hátulja, egyik, másik oldalfala rozzant le. Néhányban bent is voltunk, hol padkát, búbost, közfalat be s kidülve lehetett látni, valamint a többi falakat is megnyitva, repedezve, s aljában a viz által alapjában kikezdve. Egy más lakhelyen a gazda épen akkor, helybezkedett, mert előtte való napon hurcolkodott haza a vizen. Őszintén megvallva, a háztalaj, s nedves falak büzhcdt kigőzölgése miatt 10 percnél tovább alig bírtunk nála időzni. Elmenve egy rozzant, támogatott istálló előtt, s benézve, egy egész családot láttunk ott barmaival tanyázni. Átaljában azt tanácsoltuk, inkább az ég alatt sátorozzanak, mintsem hogy ily házakban lakjanak. Elfogadják-e ? nagy kérdés. E telephelyen az idén itt egészségi tekintetben, még colossalis baj is fejlődhetik. Itt a csekély számú helv. híveknek papjok is van, ki egyszersmind iskolatanitó. Öt is meglátogattuk. Az ö házának csak küszöbéig ért a viz, de pici kis imaházában már bent vala, s em.ek falai 4—5 helyen is meg vannak repedezve. A kath. hívek egyházi tekintetben a sarudi egyházhoz tartoznak. Harangozójuk az árviz tartama alatt, míg el nem menekültek teljesen, imára a falábon álló harangocskát, csónakon állva, húzta. Halottjuk is volt ez idő alatt, kit már vizes sirgfdörbe temettek. Ujabbkori temető-telepökön széliében folyt a viz; az ócska temetőből pedig valami 10 Q ölnyi tér maradt vizboritatlan. Iskola- házukat is körülvette a viz 2 lábnyi magasságban. Hallottuk a kántortanitótnl, hogy rövideden megnyitja a tanítást. A szathmári püspök összesen már 600 frtot küldött segélyül, a sárospataki snpintendentia pedig 70 et. De mind az eféle segedelem mellett bizony legáldásosabb volna a jelen köiülményck között e község népére nézve az egészséges lakhely. Tariczky Endre. Heti szemle. Országos képviselöbá;unk a múlt héten folytatta a területrendezésről szóló ^javaslatot. E tárgyalás menetéből kiválóbb érdekkel bimak ránk nézve a következő részletek : Hevesmegye, Eger szék helyijei, minden változtatás nélkül elfogadtatott. Azoi ban, Babies István indítványára, hat tisza-jobbparti község nem Jászkun,- h’anem Hevesmegyéhez csatoltatni határoztatok. A Jászkun megye kérdésénél vita merült fel a székhely fölött. Babies János, jászberényi orsz. képviselő erélyesen szólalt fel, hogy az uj megye székhelye ne Szolnok, hanem Jászberény legyet. Némi vita után Babies János indítványa elvettetett, s székhelyül Szolnok állapíttatott meg az uj megyében, mely, Kovách László indítványa folytán „ Jásznagykun-Szolnok megye nevet nyert. A bank- és vámügyi tárgyalások Bécsben újból megindultak, 8 most a részletes javaslatok kidolgozásával foglalkoznak. A tanácskozás célja egy közös javaslat készítése. Magával a bankkal csak később fognak megkezdetni a tárgyalási k, melyekre Széli pénzügy- minister is fölmegy. A vámkérdéshen a tárgyalás nagyon lassan halad. Mindkét fél erősen ragaszkodik az elvi megállapodásokhoz, s mig az osztrákok a szövő ipar részére igyekeznek vámkedvezményeket nyerni, a magyarok a nyers termények védelméhez ragaszkodnak szívósan, bármennyire bizonyítgatják az osztrákok, hogy a gabna-vám kárára van Magyarországnak. B. Holzgethan Lajos, közös pénzügyminister f. hó 23- án. A muszka kardvágás nélkül beüt Eperjesre 1849. 24- én. A földvári- és óbecsei- 1849; — a solferinoi- 1859, és a custozzai csaták 1866. 25- én. Rudolf lemond a magyar* koronáról 1608. — Mária Terézia megkoronáztatja magát 1741. — Az egyetem Győrről Budára tétetik át 1780. 26- án. Meggyilkoltatik Cserny György 1817. — A porosz átlépi az osztrák határt 1866. 27- én. Károly herceg megveri a törököt Visegrádnál 1684. — Népfelkelés Oláhországban 1848. — Ihászi csata, győri ütközet 1849. — Ütközetek Podol, Hühnerwasser s Trautenaunál 1866. 28- án. Ütközetek Münchengrâtz, Gitsin, Nachod, Skalitznál 1866. 28-én. János főherceg német-birodalmi kormányzóvá válasz- tatik. 1848 30-áü. Az osztrákok elűzik a fraciát Bolognából 1799. — Az osztrákokat elűzi Dresdából a westphali király 1806. A vasgyuró. — Klassikus elbeszélés. — Kiirthi Jenőtől. A vasgyúró Waterlooja. (Vége.) E nagy kőhalom körül minden van, csak sírbolt nincs . . . vagy talán a Korondyak nem hitték, hogy ök is halandók. Pedig szép dolog az, ba az ember saját tűzhelyéhez közel, a maga portáján nyugodbatik meg holta után is. Judás! ... Hozass építőmestert, reLdelj napszámosokat, holnap építünk ! Judás rohan teljesíteni ura parancsát, Korordy pedig ismét felveszi a tollat. . . — Rendkívüli halállal múltak ki: Héli leesett a székről, — Aescbilos pcëtanak fejére esett egy béka-teknő, — Orpheust a ba- ehansok tépik szét, — Diodorus bölcs szégyenében hal meg, mert nem volt képes Síiibo egy tréfás kérdésére megfelelni, — Eupolis- sal leszakadt az ágy, — Psammenit örök vérrel itatva, — Minutia és Oppia elevenen temettettek el, — Nagy Károly oldal nyilalás- ban, — Skot Jánost tanítványai palavcsszökkel szúrják agyon, — Heraclitus vizibetegségét orvosiandó, bekeni magát faggj úval, és száritkozni a napra fekszik; megették az ebek, — Gratis királynőt a halak, — Basilius királyt egy szarvas döfte agyon, — Hotlot az egerek rágták össze, — Mirosr, Cotalus gőzzel öli meg, — Anak- reont egy szölömag fojtotta meg, — Valerius Maximust a sok étel, Archilaust a sok ital, — Sept. Sevcrus nyers hússal tömte agyon magát, — Erisichton önmagát ette meg, — Thalera bölcset megölte a hőség és szomjúság, — Cőma lába közé szorítva fejét, fojtja meg önmagát, — Empedokles és Plinius az Aetnába ugrottak, — Hyp- pomen leányát Limonét vádlóval zárja össze, Tantalus Pelopen fiát megsüti, — Proghne fiát Ityft megfőzi, — Sisambest Cambises elevenen nyuzatja meg,— Mettiust kicsik tépik szét, Brunbildát lovak, — Menalipp fejét lerágja Tydtus, — Dárius vetélytársait hamuval öli meg, — Ochns Artaxeixes nővérét Ocbát fejjel lefelé földbe ásatja. — Az egyptomi Polyphax Naso parancsából elevenen ette meg az embereket, — Heliogobal rózsákkal fojtotta meg néha vendégeit, — Arpiages megette saját fiát, — Richard a yorki herceget borba fojtja . . . Másnap már korán munkásai között van, — kiméri a sirbolt helyét, s kezdi az ásatási. —
