Eger - hetilap, 1876
1876-02-17 / 7. szám
51 ha a kedély melegsége paralisálja az ész hidegségét, ngy társadalmi bajaink nagy része önnöcmagát fogja felemészteni. Munkára kell a társadalmat szoktatni, mert a legtöbb baj alapoka a sem mit nem tevés. Neveljük a fiatalságot úgy, hogy a munkát ne tartsa szükséges rosznak. „Munka nélkül nemcsak önérzet nincs, de valódi boldogság sem lehet.“ A dolognál ne az önzés, hanem az emberiség lebegjen szemeink előtt. A népnevelésnél figyelnünk kell a kultúrák átültetésére, egyszersmind tanítsuk meg az e mbert jogaira és kötelességeire. Népnevelés segíthet itt egyedül s azon elv után való indulás, hogy nem a büntetés, mely sújt, hanem az oktatás, mely javit, csinálhat békét és összhangot. Ezen elvek s minden erkölcsi betegségeink enyhítése vehetik elejét az öogyilkosságnak, mely napjainkban, városunkban é 8 vidékén mindenütt már annyira közönségessé vált. Lörinczfy János. Az egri ipar-bank. (Sz. I.) Pénzügyi viszonyaink aggasztó, mondhatnék : válságosállapota napról-napia világosabban, érezhetőbben jelentkezik anyagi helyz etünkben. Napjainkban a legkeresettebb, legszükségesebb, mert le ggyérebb forgalmi cikk : a pénz. Városunkban négy pénzintézet díszük, virágzik. Az egri egyházmegyei ajtatos alapítványok intézete; a bevesmegyei takarék- pénztár; az egri önsegélyző egylet, s az egri ipar- s/kereskedelmi bank. A két első régi pénzintézet kiterjedt, magasra emelkedett alappal, s megállapodott renommé-val. A harmadik, az önsegélyző egylet, kedvező viszonyok, s auspiciumok közt jött (étre, s e körülmények gyorsan állapiták meg kora fölvirágzását. Épen most van folyamatban rendszeres takarékpénztárrá átalakítása. A negyedik, az ipar- és kereskedelmi bank fiatal, alig 2y2 éves pénzintézet még; a legkritikusabb financiális viszonyok közt jött létre, melyek azóta folyvást tartanak anélkül, hogy kedvezőbb fordulatra egyhamar kilátás lenne. Mindezek dacára az ifjú intézet örvendetes gyarapodásnak s virágzásnak indult, s az ország nagyobb pénzintézeteivel összeköttetésben igen szép hitelnek örvend. Önként merül föl ezek után a kérdés: vájjon e nyomasztó hazai pénzviszonyok közt, egy középnagyságú provinciális városban, ott, hol más több rendbeli virágzó pénzintézetek vannak, melyek a közönség igényeinek, jelentékeny tőkeösszegeik s forgalmuk által teljesen megfelelhetnek, volt-e elegendő alapos ok és indokolható szükség, s nem járt-e aggály os kockáztatással egy negyedik ilynemű pénzintézet fölállítása? A kérdésre könny ű felelni. Igaz, hogy Egernek addigelé is voltak virágzó s jelentékeny forgalmú pénzintézetei; ezek azonban mindamellett nem felelhettek meg teljesen a közönség, nem pedig különösen az ipar- és főleg a kereskedelmi osztály igényeinek. Nem (feleltek, s nem felelhettek mégpedig ódon szervezetőknél fogva, mely főleg az ipar- s kereskedelmi üzletben leggyakrabban eléforduló momentán pénzkeresletnek eleget tenni nem tud, vagy nem akar. Értjük a váltó-escompte-ot. Nagyon szép, sőt pénzintézeteknél eléggé nem ajánlható a cirenmspectus óvatosság. Ha a péniztézet élvéül tűzi ki, hogy csak biztos hypotbekára, kézizálogra, vagy földbirtokra ád kölcsönt, ez elve semmi esetre se jöhet kifogás alá, mert ebbeli eljárása semmit, vagy ritka esetben s igen keveset keckáztat. De hogy ez által a hitelviszonyok emelésén mit sem lendit, s a közép osztály egy igen nagy s tekintélyes tömegének az ipar- és kereskedelmi osztálynak financiális szükségletein mit sem segit, az kétségtelenül bizonyos. A tisztviselőnek, az üzletembernek, iparosnak és kereskedőnek nincs hvpothekája, de van hitele. A slendrián-pénziDtézet azonban erre mit sem ád. A mi régibb pénzintézeteinkre e vádat egészben véve nem alkalmazhatjuk ugyan, miután ez ÍDtézeteirk, bár nem örömest, váltók leszámítolásával is foglalkoznak. Van azonban egy nagy, egy melylyel aztán megérinti saját nyakcsigolyáját, homlokát, mellét és térdét. Ezt elvégezve, hasra fekszik, s pár percig e helyzetben marad, miközben tejével többször megérinti a földet. A perzsa, lakomára hivott vendégét ekként üdvözli: amint érkező vendégét jönni látja, egy darabon eléje megy, s ott bókol neki. Azután visszafut háza küszöbéig s ott újra ismétli bókjait. C h i n á b a n más módja van az üdvözlésnek a nőknél, más a férfiaknál. A chinai nők e szavakkal üdvözlik egymást : „Van fo !“ (Légy boldog!). — Ha két ismerős chinai férfi találkozik, kezüket vagy mellükön, vagy fejők felett csapják össze, s e szavakkal üdvözlik egymást : „Csín, csin !“ — Magasabb rangúval szemben a chinai feje fölött magasra emeli kezeit, azután földig lehajtja azokat. — Chinában a jó barátok, hosszas viszonlátás után, több Ízben a földre téidelcek, s fejőkkel földig bókolnak, e kérdést intézve egymáshoz : „Na fo?“ (Hogyan folytak dolgaid?). — Ha két chinai lóháton találkozik, a kisebb rangú leszáll ménéről, s úgy ád utat a fölebbvalónak. (Folytatás köv.) Magyar-osztrák Történelmi naptár. Február. 1- én. Czuczor Gergely 6 évi vasas fogságra Ítéltetik 1849. — Meghalt Paskiewitsch. 1856. 2- án. Született Székács 1809. — Lipótvár meghódolt az osztráknak 1849. — Meghalt báró Eötvös 1871. 3- án. Egy török fermán kijelenti, hogy keresztény emberből is lehet pasa 1849. 4- én. Bem Vízaknánál csatát veszt 1849. — Rajner-ministe- rium 1861. 5 én. Aradi csata ; Gyulafehérvár lakói felkoncolják a sebesültmagyarokat; Branyiczkó elfoglalva 1849. 6- án. Született Kisfaludy Károly 1788. — Eperjes és Gyula- fehérvár elfoglalva 1849. 7- én. Forgács Balázs halálosan megsebzi Kis Károly királyt 1386. Szászvárosi győzelem 1849. (Itt mondja Bem az ellenség közé ugratva : „Canaille, meine Kánonén will ich babén !“)• 8- án. Hidasnémetnél megveri Klapka az osztrákot 1849. 9- én. A piskii csata, Bem győz 1849. 10- én. II. József behozza a természetgazdászati (phisiocratiai) adórendszert 1786. H-én. Újszegednél osztrák vereség 1849. 12- én. Mária Terézia menyegzője lothringi Ferencel 1732. — (Meghalt az utolsó lengyel király Ágoston Szaniszló 1798.1 13- án. A széni csata 1848. — Meghalt Liszny-y, 14- én. Jagelló nőül veszi nagy Lajos lefuyát Hedviget 1386. 15- én. Az erdélyi követek Pestre érkeznek 1866. 16- án. Mátyás, mint választott király bevonúl Budára 1458. 17- én. II. József császár visszaküdi a koronát Budára 1790. _ A ndrása y-ministerium 1867. 18 án. Merénylet Ferenc József császár élete ellen Bécsben. 19-én. Született Szemere Pál 1785. — Meghal Kiss János 1846. 20 án. Meghalt II. József császár 1790. — Devalvatio 1811. (A pénz y5-re, az állam-adósság ,/2- re.) 21- én. Lobkovitz kinevezi a p ozsonyi vértörvényszéket, mely 300 nemest Ítél részint halálra, részint száműzetésre 1671. (Roth Spandau, Kobb, Strasoldo, Wrbna.) 22- én. Meghalt Árpád 907. — (Lengyelország I. felosztása 1772.) 23- án. Eszékvár meghódol az osztráknak 1849. 24- én. Szül. Révay Miklós 1749. — Meghalt Berzsenyi Dániel 1836. — Czibakházi csata 1849.— Galicia ostrom-állapotban 1864?. 25- én. Az osztrákok a Dunaíejedelemségekböl kivonúlnak 1857. 26- án. Kápolnai elsönapi csata 1849. — Új-alkotmány 1861. 27- én. Lipót megszünteti a nádori hivatalt. Ampringen Gáspár kormányzó 1673. — Kápolnai ütközet 1849. 28 án. Hóra és Kloska kerékbe tö retnek 1785. mosi csata 1849. 29-én. Ausztria kereskedelmi szerződése 1852. — (Lengyelország nincs többé! 1868.) _________ Kiirthy Jenő. Egerf ar- Poroszországgal *
