Eger - hetilap, 1876

1876-12-07 / 49. szám

Heti szemle.

Az országos képviselőház a lefolyt héten a jövő évi költség- vetés részletes tárgyalásával foglalkozott. E közben érdekes és fontos felszólalások merültek föl.

Múlt számunkban említettük, hogy az „osztrák-magyar bank11 ügyében a két kormány tagjai a bank felállításának alapelveibeu megállapodásra jutottak, s kölcsönösen elhatározták, hogy e megállapodásukat keresetül is fogják vinni. E jó hiszemben jöttek el a magyar ministerek Bécsböl. Tudjuk továbbá, hegy a szabadalmazott osztrák nemzeti bank, melynek a két kormány az uj bank felállítására nézve, bizonyos tekintetből, a meghatározott elvek alapján, elsőbbséget kinált, az alapelveket egyszerűn elvetette. S ime! mi történik? Ahelyett, hogy az osztrák kormány, a megállapodásokhoz hiven, az alapél vekhez ragaszkodott volea, az osztrák pénz- ügyminister, Depretis ur, egy pártértekezleten oda nyilatkozik, hogy a két kormánynak a bankügyre vonatkozó megállapodásai nem olyanok, melyek némi technikai módosításokat meg ne tűrnének ! Az osztrák pénziigyminister e perfid eljárása rendkívüli bo- szuságot okozott nemcsak a magyar képviselöházban, hanem az egész hazában. A főváros politikai lapjai a bécsi ministerium bukásán agitáltak. A képviselöházban a kormányt mind a saját pártja, mind pedig a független szabadelvű párt interpellálta a bankkérdésben. E két interpellate egy kis zavart idézett elő az országházban. A dec. 1-ón tartott ülésben először a kormánypárt részéről beadott interpellate olvastatott fel, jóllehet a független párté elébb volt beadva. Az ügyet csak az hozta rendbe, miszerint Tisza minister- elnök kijelentette, hogy mindkét interpellation azonnal kész felelni. Az első interpellation azután ki is jelentette, hogy a magyar kormány az osztrák kormánynyal megállapított elvek alapján áll, s azokhoz tántorithailanül ragaszkodik. Ugyau ily értelemben nyilatkozott másnap, szombaton, a független párt részéről Chorin képviselő által előadott interpellatióra is. A ház a miniszterelnök válaszát tudomásul vette.

E dec. 2-iki ülésnek egyébként még más érdekes részletei is voltak. Ez alkalommal került ugyanis tárgylás alá a közokt. ministerium költségvetése, mely Trefort ministert egy párszor kihozta nyugodt hangulatából. Okot szolgáltatott erre főkép Schwartz Gyula támadása, ki a közokt. minister urnák erős szemrehányásokat tett azért, mert az állam-iskolai építkezések, az ország szomorú pénzügyi erejéhez képest, nagy fényűzéssel, s tetemes kiadással eszközöltetnek.

Ez ülésben Irányi Dániel is újból elővette kedvenc eszméit, s utasi tatni kívánta a kormányt, hogy rég adott szava beváltásával még ez ülésszakban terjeszsze be a vallásszabadságról és a polgári házasságról szóló tjavaslatokat. Tisza miniszterelnök Irányinak azt felelte, hogy a kormány részéről még a mait évben megvolt a jóakarat ép úgy, mint ma, a kérdéses tjavaslatok beterjesztésére; sajnálja is a kormány, hogy ezt ez ideig nem tehette. Hogy pedig ezt még nem tette, annak fontosabb okok szolgáltak akadályul s nem, amint Irányi állítja, a papoktól való felelem, melytől ép oly kevéssé fél a kormány, mint holmi nagyhangú frázisoktól, melyek még ha nagyon szabadelvű eszméket hirdetnek is, nem helyes körülmények közt megvalósítva, sokszor a szabadság helyett ép az ellenkező érdek szolgálatában vannak.

Záradékul a Rérvényi bizottság jelentésének folytában tárgyalásra került a budapesti egyetemi polgárok kérvénye a képviselő- házhoz, melyben ennek támogatását kérik, hogy a török consulnak tervezett fáklyásmenetet megtarthassák. A kérvény támogatására Mocsáry Lajos emelt szót, s egy hat. javaslatban arra kéri a házat, hogy e tárgyban a hatóságok eljárását helytelennek mondja ki. Tisza miniszterelnök erre azt felelte, hory az ifjúság az egyetemi szabályok szerint nem képez testületet, s néhány joghallgató nem formálhat magának jogot, hogy az ifjúság nevében kérvényezzen. Ha a kormány e tüntetést megtűri, vétkes mulasztást követett volna el az ország belnyugalma ellen, mert az alkalmat nem hárította volna el, hogy az ország lakói két, t. i. törökbarát, és oroszbarát pártra szakadjanak. Mert ha az egyik megeagedtetik, nem lehet megtiltani a másikat. Ily izgató áramlatot pedig eltűrni a kormány részéről bűnös mulasztás lett volna.

A bécsi alkotnaánypárt a bankkérdésben műt vasárnap, f. hó 3-án tartott népes értekezleten nyilatkozott, s Herbst indítványára kimondotta, hogy a két kormány által a baukügybea megállapított elvek elfogadhatlanok.

A bankügyi válság alkalmából az osztrák ministerek, Depretis és Lasser, továbbá a közöspénzügyminister és gr. Andrássá Budapestre jöttek, hogy király őfelségének jelentést tegyenek. 9 felsége elnöklete alatt ministertanács tartatott, melyről eddig csak any- nyit Írnak, hogy nem vezetett eredményre.

A hét egyik legfontosabb eseményét képezi Bismark hg. nyilatkozata a keleti kérdésről, egy általa a bírod, gyűlés elnökségének tiszteletére adott ebéden. E beszédben a porosz államkancellár kijelentette, hogy a háború Orosz és Törökország közt elkerülhet- len ; de ebben Németország teljesen semleges fog maradni, s arra törekedni, hogy e háború a két hadakozó fél közt localisáltassék. Német ország — úgymond Bismark — soha sem gondolt rá, hogy német-osztrák tartományokat kebelezzen be. Németországnak érdekében áll megtartani Ausztria barátságát, és ha e monarchia netalán életveszélyesen megsebesittetnék, akkor Németországra nézve beállott azon lehetőség, hogy Ausztriát támogassa. Igen téves nézet kiesinyelni Ausztria Magyarország belső erejét veszély esetén. A kiegyezési nehézségeket túlozzák. O, részérői, meg van győződve, hogy ha Ferenc József császár-király feiöiti a houvédru- hát és bevonul Budapestre, akkor az egész nép, tultéve magát az alkotmányos nehézségeken, lelkesedéssel fog az uralkodó körül seregelni.

A keleti kérdésben a hatalmak conferentiáját ismét elhalasztották. Hir szerint csak e hó 15-én fog az összeülni — ha igaz, s ha addig a háború ki nem tör.

Salisbury kijelentette, hogy mihelyt a conferentián Bulgária elfoglalása szóba hozatik, azonnal elhagyja az értekezletet, s az angol hajóhadak tüstént bevonulnak Konstandaápolyba, ennek és a Bosporusnak védelmére.

A porta egyébként elhatározta, hogy az alkotmányt, mely az ozmán birodalom összes területére ki fog terjedni, még a conferentia összeülése előtt kibirdeteadi.

Ez alatt Oroszország haderejének mozgósításával már csaknem teljesen elkészült, s két felöl szándékozik Törökországba törni, t. i. Oláhomág, és a Kaukázus felől. Törökország feladta azon tervét, hogy a berontó muszkákat Oiáhországbun fogja magtámadni, miután előnyösebbnek tartja az oroszokat a jól megerősített déli török váraknál fogadni.

Hir szerint Angolország azon esetre, ha az oroszok Bulgáriát elfoglalnák, azon ajánlatot tette Ausztria-Magyaroi szágnak, hogy ez meg foglalja el Belgrádot.

Hirfüzér.

* (A hevesmegyei jótékony nöegylet) uj, a szürke nénikék kezelésére és gondozására bízott árvaházának fölszentelése é3 ünnepélyes átadása, mint előre jeleztük, a műit vasárnap f. hó 3 án, teljes ünnepélyességgel és a nagy sár dacára is igen számos és díszes közönség jelenlétében ment végbe. A szürke nénikék különben is oly ékes temploma s csín és tisztaságtól ragyogó szeretet- háza ünnepi díszt öltött, örömiinnepét ülvén benne a keresztény szeretet, midőn ez alkalommal egy uj hajlék nyílott meg előtte, hogy abban boldogító kebelére ölelje az árvákat. E valóban igen megható ttnnrpályt Danieük János püspök ur Öméltósága végzé, ki 8 év előtt ugyanezen egylet előbbi árvaházát is fölszentelé. A Szentlélek segélyül hívása és ünnepélyes szentmise után pontifikáló püspök ur rövid beszédet intézett a jelenlevőkhöz, melyben a nőegylet azon intézkedésének helyességét, hogy árvaházának kezelését és gondozását a paulai sz. Vince nővérekre bizta, két szempontból bizonyította be, a mennyiben ezen intézkedése által árva- házát emberileg a lehető legcélszerűbben biztosította, és pedig mind azon magasztos cél elérése tekintetében, melyet az árvák fölkarolása által maga elé tűzött, mind pedig magának az intézet taríósabb fönmaradásának tekintetében is. Az első szempontnál mélyen megvilágító vonásokban rajzolta a nővérek sikeres tevékenységét nemcsak a betegápolás, hanem a nevelés terén is. A másik szempontból illetőleg igen megragadólag emelte ki, hogy nincs e világon hatalom, mely föntartás tekintetében az egyházzal mérkőzhetnék, mert ez, midőn föntart, alapot biztosit a lét és ennek kifejlődése számára. E kenetteljes beszéd végeztével őmlga a me’lyen meghatott közönséget a csinosan berendezett és földiszitett uj árvaház lakosztályába vezeté és a növendékpapok szabatos négyhangú éneke kíséretében végezé a ház-szentelés magasztos és lélekemelő szertartását. Kedves emlékű lesz mindig ez ünnepély a jelenvoltaknak s városunk történelmének lapjain sem lesz jelentéktelen a nap, mely az árvaházat ily biztos és szilárd alapokra helyezé;

* (Báljelentés.) A szárnyaló hírekkel szemben van szerencsém a in. t. közönség becses tudomására hozni, hogy a „jogász- segély-egylet“ javára évenkint rendezni szokott táncvigalom 1877 január 10-én fog megtartatni. A rendező bizottmányt az egylet, Danielik János püspök s igazgató úr ö mlga jelenlétében s jóváhu-