Eger - hetilap, 1876

1876-12-07 / 49. szám

386

szűk. hogy a gazda- közönség legtekintélyesebb osztálya képes leend boldogulni. Eleinte fedezhetni fogja kiadásait, majd képes lesz a földrentét fokozni, s a fenmaradaudó tiszta hasznot megtartani, félrerakni, tőkésíteni.

De hogy ezt tehessiik, szükségünk van egy intézményre, melynek célja legyen apró megtakarítások által uj tőkéket képezve, a kisbirtoki hitelt országosan szervezni, a kisbirtokos-osztályt biztos hitelképességre segíteni, s ez által az uzsora pusztításainak útját állva, hazán.; mezőgazdasági érdekeit elősegíteni- A kisbirtoki hitelkérdés megoldása nagyon fontos. Magyarországban van 2 millió 467,091 kisbirtok, és ezek területileg 21 millió 767,889 holdat képviselnek, vagyis termőföld-állományunk 45°/o-nyi részét : a kis birtokos és földmi velő néposztáiy pedig hazánk népességének */3 részét teszi ki. Ennyi ember boldogsága forog szóban.

Lörinczfy János.

Megyei élet.

Heves megye 1876. szeptember 28-án, Beöthy Lajos főispán elnöklete alatt folytatva tartott rendes évnegyedes közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak:

Olvastatott Pásztó mváros birája s jegyzőjének kérvénye, mely mellett nevezett mváros képviselőtestületének annak idejében jóváhagyás végeit bemutatni elmulasztott határozatait, nevezetesen: az 1813 évi február 5 én és december 4-én, továbbá az 1874 évi marczius 14-én és 22-én tarolt gyűlésekben hozott határozatokat, melyek szerint : a jegyzői fizetés 400 forintról 500-ra, a pénztárnok fizetés 300-ról 400-ra, a szülésznői fizetés 70-röl 100-ra emel- t étik, — jóváhagyás végett bemutatják ; — amennyiben pedig az

irnoki fizetés az 1874 i költségvetés tárgyalása alkalmával 180ftról 200 ra emeltetett, de erre nézve külön határozat nem hozatott, a jóváhagyást ezen intézkedésre is kiterjesztetni kérik.

Ennek kapcsán olvastatott a közigazgatási szakosztály véle- ményes jelentése.

Jövőre, azaz: az 1877-ik évtől kezdve ezen fizetés-fölemelések helybenbagyatnak 8 a szervezkedési szabályrendelet e szerinti módosítása azzal engedélyeztetik, hogy az ekkép módosított szabály- rendelet egy hiteles példánya a megyei levéltár részére haladéktalanul beter jesztessék. — A múltra nézve azonban a jelzett fizetés - fölemelések nem csak helyben nem hagyatnak, hanem Pásztó mváros képviselőtestületének azon törvény- és szabályellenes eljárása, hogy szabályrendelet módosítást maguk után vonó határozatait, jóváhagyás végett, rögtön föl nem terjesztette, mint súlyos kötelesség- mulasztás, a legkomolyabban helyteleuittetik s jövőre hasonló mulasztásoktól! óvakodásra intetik.

Miről Pásztó mváros képviselőtestülete, Kaszap Bertalan szol- gabiró utján, tudomás s alkalmazkodás végett, értesittetis, s nevezett szolgabiró ez alkalomból egyszersmind utasittatik, hogy a községek eljárását szigorúan ellenőrizze és szabályrendeleteikkel ellentétben levő intézkedéseknek kellemetlen következményeire azokat figyelmeztesse.

Olvastatott Nemes Pál feldebröi jegyző kérvénye, hogy a kérvényéhez csatolt községi határozat értelmében jegyzői fizetésének 60 írttal lett fölemelése jóváhagyassák.

Ennek kapcsáu olvastatott a közigazgatási szakosztály előterjesztése.

A foltét, eles íizetésfölemelés, mint az az 1875. évi april hó 25-én tartott képviselőtestületi gyűlésben nevezett jegyzőre nézve elhatároztatok, már csak azért sem hagyható helyben, mert az

T Á. R G A. §►Dalok

Erdélyi Bélától*).

I.

... És a kikeletnek Legelső szavára Kinyílik kebledben A szív hóvirága.

Szived virágának Gyors a kinyílása;

Csak gyorsabb ne legyen Kora hcrvadása.

II.

Szebb vagy szememben, mint az angyalok közt Az éden örzöagnyala ;

De szépségedben több a kárhozat, mint A tiltott almában va!a.

III

Bánt az, bogy meg nem értjük egymást.

De hát hogy értsük meg, szép angyalom ?

Neked az én fájdalmam játék,

Nekem a te játékod fájdalom.

•

IV.

Jégkéreg a vizen ;

Süvölt a szél, havaz . . .

Mit bánom én ? hiszen Szivünkben a tavasz.

Ha eljöu a tavasz,

Az ég legyen velünk !

Mikor virág havaz,

Ne jöjjön el telünk.

*) Mutatványul tehetséges ifjú irótársunk s földink sajtó alá rendezett, s közelebbről megjelenendő költeményfiizéréből.

V.

Benézem a napnak Fejér tányérjába,

És feketére vált A szemem világa.

A szemedbe néztem,

Én drága virágom,

S az egész világot Rózsaszínben látom.

Az emlészetröl.

(Vége.)

Hogy az emiészet némelyeknek mily pompás jöve.ielmi forrásul szolgált: a modern látnoknök példája fényesen bizonyítja.

Nagy álmélkoda8t idézett elő a nagy közönségnek a tudományok titkaiban kevésbbé jártas tömegénél ama csudálatos jelenség, hogy némely bűvészek, előadásaik záradékául, rendszerint egy csinos ifjú nőt vezettek a szinpadra, s azt miüt látnoknőt mutatták be.

A bűvész a látnoknőt a színpad közepére ültette, szemeit erősen bekötötte, maga pedig a bűvész a közönség soraiba lépvén, a nézőket bármily tárgyaknak ámyujtására sérte föl. A látnoknő azután a bűvész kérdéseire megnevezte az eunek kezeibe adott tárgyakat sorra nemcsak, de sőt a hozzá intézett kérdésekre meg- mordia azon tárgyak anyagát, alakját, színét, esetleg a tárgyak tartalmát : pontosan kimondta a közönség bármelyik tagja által egy kis táblára jegyzett számmcnnyiségekef, s több efféle csudálatos dolgokat ; melyeken a közönség nem bírt eléggé s méltóképen csudálkozni.

Néhány év előtt városunkban is megfordult egy ily csudalátnok, egy, körülbelül 10—12 éves fiú személyében, kit atyja, egy vándor tudákos (polyhistor), festész, gépész, snimikus bűvész s tudj’ isten még mi mindeD, magával hordott, s előadásai alkalmával mint csudagyermebet, mint látnokot produkál- tatta azt, ugyanoly modorban, mint fönebb a látnoknök előadásáról följegyeztük. A fiúcska, egyebek közt, az egri fögymuasium ifjúsága előtt is bemutatta ördöngös mesterségét.