Eger - hetilap, 1876

1876-11-30 / 48. szám

380 Gáspár András tábornok elnöklete alatt, f. hó 26-án tartatott meg. Ez ülés fontosabb tárgyai voltak : Jelentés azon küldöttség eljárá­sáról, mely királyunk ő felségénél az 1848/9 iki [honvédek segélyzé­sére adományozott 5000 frtnyi ö szeget megköszönte. A küldöttsé­get ö felsége a legkegyelmesebben fogadta. Továbbá ugyancsak a választmány tisztelgése a magyar kormánynál, köszönetét szavazva azért, hogy a rokkant 46/i9 iki honvédek nyugdíjintézete javára a költségvetésbe 45,000 irtot vett fel. Bejelentetett, miszerint a 48/49 iki honvédek törvényes elis­mertetése tárgyában a kérvény Várady Gábor által a képviselöház- nak beterjesztetett. A marosvásárbelyi egylet jelentése szerint a Bem szobor-alaptőkéje f. évi april 30 án 12,987 írt. 21 kr. volt. E célra pályázat is tűzetett ki, de sikertelenül. Az aradi honvédszoborra a bizottmány eddig 53,000 írttal rendelkezik. Elfogadtatott Nagy József föhadn. azon indítványa, hogy azon terület, melyen a vérta­núk kivégeztettek, szereztessék meg. Ezután Krivácsi ezredes tett, élénk érdeklődés közt, ahonvéd- menház állapotáról jelentést, melyből értesülünk, hogy a lefolyt évben a menházban 81 rokkant honvéd volt elhelyezve, kik közül 23 eltávozott ; egyet mint álhonvédet utasítottak ki. Igen érdekes fordulatot vett a gyűlés folyama, midőn Sebes tény Józs:f egy, több ismert nevű honvéd áltál aláirt indítványt olvasott fel, melyet a jelenlevők feszült figyelemmel hallgattak. Az indítvány, érdekes, lelkes bevezetés után, a következő határozati javaslatot terjeszti elő : Határozatilag mondja ki az 1848/9-ki országos konvédgyülés egyeteme, hogy teljes szívből óhajtja, miszerint a két nemzet között föoálló testvéries és barátságos viszony még szorosabbá és bensőbbé fűződjék, valamint azon hő kivánatát, hogy a törökök eddigi győ­zedelmes fegyvereit a diadal ezután is folytonosan és kitartóan kisérje, hogy saját erejéből legyőzvén tondorkodó elleneit, félreveze­tett népeinek a tartós béke áldásai között a célba vett üdvös re­formok utján hováhamarább oly helyzetet teremtsen, melyben a kie­légített népek rokonszenve által a török birodalom fölvirágzása, Daoygyá és erőssé fejlődése valósulhasson. Ha azonban a végzet könyvében más lenne megirva és az ál­dásos béke helyett a harc és pusztulás lepné meg újra Törökorszá­got, legyen meggyőződve a nemes török nemzet, hogy az 1848/9-iki honvédek nem csak szivük óhajával, hanem barcképes tagjai ki­próbált karjaik erejevel, életük és vérük kockáztatásával is készek el nem múló rokonszenvüket bebizonyítani. Riadó éljen kisérte az indítványt, egyhangúlag, lelkesedéssel elfogadtatott az s kimondatott, bogy a határozat a budapesti török consuilal közöltessék az elnökség által, s megküldessék az ország honvédegyesületeinek is. Az országos honvédgyülés elhatározta, hogy az 1848/9-iki hon­védek ezentúl egy a központi választmány által készítendő jel­vényt viseljenek mellökön. Több indítvány letárgyalása után választásra került a sor, melynek folytán elnök lett : Gáspár András. Alelnökök Földváry Albert és Szatmáry; főjegyző Sebestény József, aljegyző Pavlovszky Endre. — A közgyűlést Szikszay vendéglőjében lelkes bankett kö­vette, melyen fenkölt pohárköszöntések mondattak a fels. uralkodó családra, s Kossuth hazánkfiára, kihez a lakomázó testület nyom­ban üdvözlő táviratot intézett. Megyei élet. Heves megye 1876. szeptember 28-án, Beöthy Lajos főispán el­nöklete alatt folytatva tartott rendes évnegyedes közgyűlésén [kö­vetkező ügyek tárgyaltattak : Sz.-Mária község képviselőtestületének, f. é. junius 24-én tar­tott üléséből, beterjesztett kérelmére, a közigazgatási szakosztály előterjesztése folytán: A szentmariai iskoia-épület és kántortanitói laknak eladása s a kölcsönnek 600 forintnak a szentmariai 61 sz. tjkben A I. 1, 3, 4, 5 r. sz. a. levő ingatlan községi birtokra való zálogjogi bekebelezése azon föltétel mellett engedélyeztetik, hogy az iskola és kántortanitói laknak megvett Németh Istvánnéféíe ház és telek szintén a község nevére telekköny veztessék és ezen épület­nek a jelzett célra való átalakítására vonatkozó tervrajz és költ­ségvetés, annak idejében, helybenhagyás végett, bemutatta8sék. Miről Holló Géza h. szolgabiró, ezen határozatnak nevezett község képviselőtestületének leendő közlése végett, azzal értesitte- tik : hogy az elrendelt telekkönyvi bekeblezés megtörténtéről, a tervrajz és költségvetés beterjesztése mellett, annak idejében, je­lentést tegyen. Kápolna község képviselőtestületének, f. é. junius 10 én tar­tott üléséből, beterjesztett kérelmére, a közigazgatási szakosztá y előterjesztése folytán : Kápolna község katbolikus bitfelekezetének képviselete közt egyrészt s másrészt a lelkész, kántor és harangozó közt, a deputátumok és természetbeni szolgálmáuyok megváltása felett, újabb három évre kötött jóváhagyás végett bemutatott egyez­ség, mint nem a politikai község Ugye, egyszerűen tudomásul vétet­vén, megengedtetik: hogy a felekezeti költségek kivételét a jegyző, a kezelést pedig, külön számadás mellett, a biró teljesítse, s hogy a felekezeti adó a községi pótadóval egy időben szedessék be : de az, hogy a kettő együtt nyugtatványoztassék s a felekezeti adóróli számadás a községi számadásba bevezettessék, az innen származ­ható félreértések s zavarok kikerülése tekintetéből, meg nem en­gedtetik. Miről Kápolna község képviselötetülete, Hollo Géza h. szolga­biró utján tudomás s miheztartás végett, értesittetik. Olvastatott T.-Sz.-Imre község ref. lelkészének beadványa, melyben az 1846, 1851, 1861, 1862, 1864 évekről szóló s már bea­dott anyakönyvi másolatoknak ujabbi elkészítésénél fölmerült költ­ségek viselését a megyei házipénztárra átvitetni kéri. Ennek kap­csán olvastatott a pénzügyi szakosztály véleményes jelentése. Az összes iratok az alispánnak azzal adatnak ki, hogy arról : vájjon rendezett lelkészség részéröl az elsorolt évekről szóló anya­könyvi másodlatok annak idejében valamely megyei közegnek va­lóban beadattak-e? s hogy ennélfogva a most beterjesztett másod­latok másod ízben beterjesztettekül tekintendők? — az iratok átkutatása s kellő vizsgálat után jelentést tegyen. Kápolna község képviselőtestületének f. é. janius 10-én tartott ülésében I. 11—876 sz. a. az utcai s korcsmái rendetlenségek meg­szüntetése tárgyában hozott s első részében fölebbezettnek is kije­lentett határozata, — a tiszti főügyész véleményes jelentése folytán : tekintve, bogy a nappali s éjjeli rendetlenség közt különbség alig tehető, s hogy a káromkodás más rendőrellenes kihágással kapcsolatosan képez büntethető cselekményt: 1-sö és 3-ik részében módosittatik : hogy a nappali utcai s (korcsmái lármázás és rendet­lenség az éjjelik ez hasonló rendőri kihágásként fenyitendő, a ká­romkodás pedig azon esetben, ha a határozat 1-sö és 2-ik részében jelzett rendőri ki hágással kapcsolatosan követtetik el. Miről Kápoln a község képviselőtestülete Holló Géza h. szolga­biró utján, tudom ás s miheztartás végett, értesittetik. Heti szemle. Képviselöházu nk a költségvetési vitát folytatja, és pedig nem minden hevesség né lkül. Az utóbbi ülések egyikén Mocsáry L. szélsőbali képviselő is oly kifejezéssel élt a miniszterelnök irányában, azt mondván, hogy Tisza K. parlamenti eszközei közé a goromba­ság is tartozik, melyért a ház elnöke rendre utasította. Széli K. pénzügy minister a költségvetés mellett két óráig tartó, és sok he­lyütt szónoki magaslatra emelkedett beszédeit tartott. A budgetvita folyamának igen érdékes és életrevaló mozzanata volt a magyar ipar érdekében történt felszólalás, melynél fogva a kormány a ház összes tagjainak helyeslése közt felhivatott, hogy az állami szükségletek beszerzésénél, egyenlő ajánlatok mellett, a hazai iprrnak nyujtassék előny. A kormány ezt teljes készséggel megígérte nemcsak, de újabb intézkedéseiben már foganatosí­totta is. Az osztrák és a magyar kormány által megállapitoti bankter­vezet, az „osztrák magyar banktársulat“ szabályzatát a két kor­mány pénztigyministerei kölcsönös megállapodás utján terjesztették elé az osztrák nemzeti banknak. E banktervezet főbb elvei a kö­vetkezők : a két kormány a legközelebbi tiz évben, a bankjegyegy­ség szükségességének elvi elismerése mellett, a két országban a bankjegyek kizárólagos kiadására, egy közös megegyezéssel szaba­dalmazott bauktársulatot kivan felhatalmazni, mely két, egyenlő jogosultságú, Bécsben és Pesten felállítandó bankintézettel, s a pa­ritás alapján összealkotandó központi orgánummal birand. Ezen újon szabadalmazandó osztrák-magyar banktársulat alapszabályait a két kormány állapítja meg; melyeknek alapján a két kormány hajlandó az uj szabadalomnak a szab. oszt. nemzeti bank részére va­ló megadását a törvényhozásnál indítványozni. A bankszabadalom megújításának dijául a tiszta jövedelemnek az alapszabályjavaslat 9. §-a szerint igénybe vett részén kívül a 80 milliós kamat nélküli kölcsönnek a szabadalom idejére való meg­hosszabbítása igénye Hetik. Az uj intézménynek legkésőbb 1877-iki jul. 1-én meg kell ke zdetíe működését. A helyek, melyeken a sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom