Eger - hetilap, 1876
1876-11-23 / 47. szám
XV. ér-folyam 47. szám. 1870. november 23 áu. Előfizetési dij : Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2 ft 50 kr. Negyedévre . . 1 ft 30 kr. Egy hónapra . — -15 kr. Egyes szám — 12 kr. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért lő kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön, Kiadé-hiratal : a lycenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. az.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) a minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetéaekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr Tanügyi viszonyaink az 187'yyiki tanévben. Városunk közművelődési állapotainak fokozatos emelkedésére nézve élénk, s örvendetes világot vet azon körülmény, hogy tanodáink ifjúságának száma évről évre jelentékeny mérvben gyarapodik. Az egri érs. joglyceumnál a folyó tanévre bejegyzett jogakad. polgárok száma következő: I. évi joghallgató, és pedig : nyilvános rendes 10, min. engedély folytán bejegyzett 1 ; rendkívüli 1. — II. évi joghallgató : nyilv. rendes 17 ; rendkívüli 3; min. eng. mellett bejegyz. 2. — Államtudományi szaktanfolyam-hallgató nyilv. rend. 18; min. eng. m. b. 4 ; Jogtudományi szaktanfolyam-hallgató, nyilv. r. 26; rendkívüli 1 ; min. eng. in. 4. Az 187°/7 tanévre bejegyzett jogakad. polgárság összes száma tehát 87. A múlt évben volt 80 ; a jelen tanévi gyarapodás : 7. A cist. rend vezetése alatt álló egri katb. főgymnásiumnál a f. 1876—77 tanév elején beiratkozásra jelentkezett tanulók összes száma: 583. Ezekből bejegyeztetett : nyilvános tanuló : 570; magántanuló 6 ; összesen. 576. Kik közöl helybeli (egri) születésű 101 ; bevesmegyei (az egrieken kívül) 109 ; más megyei 361 ; ausztriai 2; morva 1 ; cseh 1 ; horvát 1. — Vallásra nézve: róni. kath. 449; gör. katb. 5 ; gör. kel. vall. 1; ágost. vall. 2; helv. vall. 5; izraelita 114. — Anyanyelvére nézve: magyar 530; német 20; tót 24; horvát 1; cseh 1. — A lefolyt tanévben ugyané tanintézetnél bejegyzett tanulók összes száma volt a magántanulókkal együtt 531, tehát a folyó tanévben az ifjak száma 52-vel szaporodott. Különösen a fögymnasium I osztálybeli ifjainak száma az, mely aránylag a legnagyobb gyarapodást tanúsítja ugyatmyira, miszerint az áldozatkész cist. rend, nehogy ez osztály tnltömöttsége, mely egyébként a középtanodai rendtartási szabályokba is litközö, a tanügy hátrányával járjon, a rend fönöke, nagys. és főt. Rezucsek Antal apát ur jóváhagyása folytán, elhatározta, hogy a gyom. I. osztályára jelentkezett ifjakat két osztályba sorozza, minek következtében az I. osziálv mellé még egy parallel I. B. osztályt állított föl, s igy a folyó tanévben az egri fögyrunásium osztályainak száma kilencre emelkedett. Midőn a főt. cist. rend ezen épen nem kötelességszerö, s egyedül a hazai tanügy iránt mindenha tanúsított, úgy az intézeti kegy- nraság, mint főleg ez egri tanárikar részéről tetemes áldozatokkal járó intézkedését, városunk közművelődése érdekében a leghálá- sabb elismeréssel üdvözöljük : nem mulaszthatjuk el egyszersmind városunk összes polgárságának komoly figyelmét ismét és stirgetö- leg fölhívni ama nagyfontosságú körülményre, mely középtanodánknak főleg alsóbb osztályaiban a tanulók túlságos számú jelentkezése által nyilatkozik. Számos évek tapasztalása bizonyítja, hogy a fö gymnasium alsóbb osztályaira jelentkezett tanuló ifjúságnak alig fele, igazabban szólva csak körülbelül V3-ada kerül föl a tauodajegfelsöbb osztályaiba, s marad meg a szorosabb tudományos, s illetőleg azon pályán, melyre a gymnasiumi oktatás van hivatva megadni az alapot. A többi már a gymnasium alsóbb osztályaiban elkallódik s legtöbb- nyire a kézműves pályára tér. Könnyen belátható, hogy az ilyen növendék, a par excellence buraanistikus irányú gymnasium egy pár alsóbb osztályának, főleg e mellett a megkivántató hajlamok hiányában történt, kevés sükerti átgázolása után vajmi kevés ismeretet viszem el onnét magával, mit uj pályakörében hasznosan érvényesíthetne. Innét van aztán, hogy kisebb városaink iparosai, kézművesei, a kellő szakiskolák frequentálása, s a szükséges szakismeretek hiá- val, egyáltalán nem állanak ama színvonalon, melyet a mai kor igényei a középosztály eme pályáitól oly nagy mérvben megkövetelnek ; melyek nélkül az iparnak hazánkban kellő emelkedését s fölvirágzását képzelni sem lehet. Iunét ez osztályokban a szfikkeblü- ség, a célszeiü társulási hajlamok hiánya; a tájékozatlanság; a tudvágy ösztönének teljes pangása ; a saját foglalkozás körében való szűk látkör ; a tovább fejlődéshez megkivántató alapismeretek nélkülözése; — s ezek folytán az örökös panasz, a hatalmas külföldi verseny mellett, a hazai ipar kellő pártolásának mellőzéséről. Innét az a sok ál-, vagy féluitívelt, magát tudákosnak tartó, do alapjában teljesen tudatlan középosztálybeliek roppant száma ; s a valódilag képzett, szakértelmes magyar iparosok rendkívül gyér volta. _ És mi ennek a legfőbb oka? Minden bizouycyal a kellő ipariskolák, az úgynevezett felsőbb népoktatási tanodáknak hazánkban kiáltó hiánya ! S mindé kézzelfogható érvek s adatok mellett még sem akarja belátni városunk képviselő testületé, hogy itt Egerben egy ily polgári iskola mielőbbi felállítása még akkor is égető szükség immár, ha azt a közoktatási törvény világosan nem parancsolná? Hogy Eger városának legnagyobb részben kereskedő s iparüzö polgársága, saját jóvolta, szellemi művelődése, anyagi fölvirágzása érdekében múlhatatlanul követeli, hogy ugyanezen polgárság a jövő nemzedéknek korigényelte oktatásáról, kiképezéséről, még áldozatok árán is gondoskodjék. E lapokban nem rég tüzetesen ki volt fejtve, mi módon lehet ily intézetet városunkban, alig valamelyes áldozattal, csupán némi elfogult, megrögzött demagóg-nézetek, s a csökönyösség elodázásával létrehozni ; s erős elfogultság kell hozzá, hogy az ott elmondottakat valaki be ne lássa. Azért ezúttal ismételve fölhívjuk városunk polgárságát, melyet ez ügy a legégetőbben érdekel, karolja föl saját korszerű előbala- dása s fölvirágzása tekintetéből e ma már elodázbatlan ügyet, s felszólalásával hasson oda, hogy városunk képviselő testületé egy reálvagy polgári tanoda mielőbbi felállításának kérdését mihamarább discussio lárgyává tegye, s annak létesítésén teljes jóakarata s erejével csüggjön. Ha egyszer aztán az ügy megindult, s tárgyaltatik, a kivitel módozatai — mint meg vagyunk győződve — nem fognak nehézséggel járni, s e sorok Írója e lapok utján szivesen kész, alkalmilag egy előzetes és aránylag legkevesebb anyagi áldozatot igénylő tervet az erre netalán kinevezendő képviseleti bizottságnak annak idején előterjeszteni. (Folytatjuk.) Városi ügyek. 1876-ik évi nov. hó 19-én Eger városa részéről tartott képviselő ülésben következő ügyek tárgyaltattak: A folyó év október 2‘2-én tartott ülés jegyzőkönyvének észrevételnélküli hitelesítése után felolvastatok a vallás- és közoktatás- ügyi miniszternek folyó hó 9-röl kelt 25,504 számn leirata, melyben kijelenti : hogy az egri érsek által a kir. törvényszéki helyiségül, a városnak felajánlott „Oroszlány“ ci a ti fogadó épületnek átengedését csak oly feltétel mellett volna hajlandó 0 Felségénél javaslatba hozni, ha a város ezen épületben gyakorolt kisebb haszonvételnek megfelelő 10,000 Irt tökét biztosítana, s az esetben, ha ezen épület idővel törvényszéki c'lókra nem használtatnék ; az, a letett
