Eger - hetilap, 1876
1876-11-16 / 46. szám
363 Megyei élet. Heves megye 1876. szeptember 27-én, Beöthy Lajos főispán elnöklete alatt folytatva tartott rendes évnegyedes közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak : A küldöttségi jelentésben hangsúlyozott azon köiülmény, hogy ama terület, melyre az áttelepítés céioztatik, bérbe van adva, a bérlet csak öt év múlva jár le, a bérlő pedig a megkivántató területet előbb kibocsájtani, vagy a bérlettől visszalépni nem hajlandó, az áttelepítést nem gátolhatja, mert egy községnek a legszembe- szököbb nagymérvű veszélytől való megóvása a közjó érdekében van, s azt a hatóságoknak nem csak előmozdítani, de még áldozatok árán is létesíteni elcdázbatlan kötelessége, s ha máskép nem lehetne, kisajátítás útján is eszközlendő, mi a mint a jelen esetben és pedig kölcsönös megegyezés alapján csere által történik, ily esetekben pedig, ba a föld tulajdonosa a kisajátításba önként beleegyezik — a minthogy a szathmári püspök azt készségesen felajánlotta— az 1868. LY. t. c. 38 §. szerint „haszonbérlők igényei a kisajátítás folyamát nem gátolhatják, és csak a kártalanítási ösz- gzeg, jelen esetben a csercbe nyerendő földterület, haszonvételeire terjedhetnek ki“ — a 39. §. szerint a bérlő legfeljebb csak a bérlet megszüntetését kívánhatja, mire pedig a tulajdonos püspök hajlardó és kész; ennél fogva a m. k. közmunka s közlekedési miniszterhez a kisajátítás ügyében felterjesztés intéztetik, és égj úttal a tett eljárásról a m. k. belügyministerhez jelentés tétetik. Miről Halász község értesítése végett Recsky László szolga- biró, valamint a szatbmári püspök meghatalmazottja Mosóczy János ügyvéd s megyebizottsági tag értesittetik. Olvastatott Siskovics Lajos szolgabirónak 2343 sz. jelentése, melyben a kéménysepretésnek járása községeiben leendő biztosítása tekintetéből, a megfelelő intézkedéseket megtétetni kéri, miután a kéményseprő mesterek és a községek közt létrejött szerződések a szabályrendelettől némileg eltérnek. Ennek kapcsán olvastatott a közigazgatási szakosztály előterjesztése. A megye által megalkotott, a m. kir. földmivelés- ipar s kereskedelmi minister által 1875. nov. 24-ik 25300 sz. a. helybenhagyott, kellőképen közhírré tett szabályrendelet 27. §. szerint, a kémény- sepretés után fizetendő dijjak meghatározása, minden körülmények közt a felek kölcsönös egyezkedésének van fentartva, minél fogva a dijjak megállapítása a hivatalból nem eszközölhető. — A jelen szabályrendelet 26. §. sem jogosítja fel az iparhatóságot arra, hogy az illető háztulajdonosok és a kéményseprő mesterek közt alkut létesítsen, hanem csak arra, hogy ba a bejelentésekkel, a ki- vánt cél, — a tüzrendőri tekintetek megóvása — el nem éretik, a sepretés ellenőrzésével bizhat meg egy kéményseprő mestert, s a körülményekhez képest, ennek dijjait állapíthatja meg. Ezeknél fogva a i özségek és kéményseprő mesterek közt meg- indúlt alku iránt hatósági határozat nem hozható; miről Siskovics Lajos szolgabiró ntasitással a jelzett szabályrendeletre és különösen annak 29. §-ára, mely módot és eszközt nyújt a mulasztók rendreutasítására, az iratok visszaadásával értesittetik. Olvastatott Káál község kérvénye, melyben a saját úgy Kápolna, Kompolt, Zsadány, Bed és Erdőtelek községek s az ezekhez tartozó puszták nevében, Káálban mint központban egy gyógyszer- tár felállitbatására engedélyt kér. Olvastatott továbbá Lenhard Ferenc verpeléti gyógyszerésznek és Yerpelét község képviselőtestületének folyamodványa, melyben a kérelmet mint káros következményűt és feleslegest visszauta- sitattni kérik. Végre olvastatott a közigazgatási szakosztály véleménye. Tekintve, hogy a gyógyszertár felállítását kérelmező községek léleks'/áma a 12,C00 meghaladja, melynek orvosi segélyre és gyógyszerekre tömérdek esetben van szüksége ; tekintve, hogy az 1876. XIV. t. c. 142. §-a szerint e területen legalább két körorvosi állomás lelállitása céioztatik, mely körülmény a gyógyszertár gyakoribb igénybevételét jelenti s igy annak n inéi közelebb találhatását teszi kívánatossá; tekintve, hogy a n egballgatott megyei főorvos a kérelmet szintén indokoltnak s annak teljesítését a közegészségügyi törvényből kifolyólag és közérdekben levőnek találja; tekintve, hogy Káái s vidéke az utóbbi időben előnyösen elő- baladt, bogy Káál mint vasúti állomás élénk forgalommal s fejlődésnek irdúlt iparial bir, hogy Kápolnán a kir. államdobánybe- váltó hivatal, Kompolton pedig a gróf Károlyi György-féle debröi uradatom iotisztsége és felügyelősége vau, hogy ezen községben es Erdőteleken s a hozzá tartozó pusztákon számos és müveit osztályokhoz taitozó egyén lakik, mind oly viszonyok és körülmények, melyek egy gyógyszertár felállítását kívánatossá és annak fentart- hatását alapossá teszik ; tekintetbe véve, hogy a közegészségügyi törvény 134. §. szerint az engedély csak akkor tagadható meg, ba kellően kimutattaLásd, mivé tett rövid pár nap ! Ismersz-e még? szeretsz-e még? — De ne szólj te ! Az, hogy itt vagy Már felelet, s nekem elég ! S nem is fogsz távozni többé ! Nézd, mint tér vissza az élet ! Szivem dobog, kezem forró, S nem is fáj már, ha beszélek ! A rémképek tovatűntek, Felnyithatom most már szemem. . . . Hajolj ide, mert azt hiszem, Hogy ezt is csak úgy képzelem ! . . . De mit! hol vagy? — Óh, hasztalan Nézek oldalt és előre . . . — Haha — haha ! — kacag a rém — Most megy ő az esküvőre! Egri csendélet. Ha úgy folytatják a budapesti lapok, mint ahogyan elkezdtek bennünket a múlt héten emlegetni, még megérhetjük, hogy „hirös város“ leszünk, mint az alföldön Köcskemét. Közelebbről azt olvassuk a lapokban, hogy Eger városa egy nagy laktanyát épittet, s azt a honvédelmi minisztériumnak ajándékozza. Az egész igaz közleményből csak azon egy csekély körülményt feledték a lapok megemlíteni, hogy hol fogjuk ama laktanyát épiteni ? — A levegőben. * * * „Isten csodája" cim alatt valamennyi fővárosi lap közölte ama hajmeresztő eseményt, hogy egy asszonyság, két kisded unokájával Eger felé utazván, Füzes-Gyarmat közelében a nyitva feledett coupée-ajtón az egyik kis unoka kibukott, mire a megrémült nagyanya utána ugrott, majd pedig a nagyanyát a másik unoka is követte. S ime, isten csudájára, mindhárman életben s épségben maradiak. Való igaz az egész történet, azon csekély különbséggel, hogy a dolog nem Füzes-Gyarmatnál, hanem Fiizes- Abony és Eger közt történt, mely szárnyvonalon f. hó 2-áu egy vasúti szolga anyósa jött unokáival. Az unoka csakugyan kibukott, s az anyós utána ugrott. Egyiknek sem lett semmi baja, csak a kis lánynak karcolta föl a homok az arcát. Egy kicsit megijedtek, ennyi az egész. Láttuk mindkettőt, midőn megérkeztek. De ez esetben senki sem fog valami nagy csudát találni, aki ismeri az egri szárnyvonal gyorsaságát, melyről valami kópé egyszer azt merte állítani, hogy fogadásból egy sánta szamaras taligán kész vele versenyt futni; — s melyet még fényesebben föltüntet a következő mese: Valamelyik télen a Füzes-Abonyból Eger felé indult szárnyvonal egyik konduktora a nagy hidegben elálmosodva, elaludt, s a kucsmája mindjárt F.-AboDy alatt leesett, maga pedig Makiár táján bukott le a kakasülöröl. A vonat már elhaladt, midőn a fagyos hóban fölébredt, s észrevette, hogy nincs kucsmája. Kapja magát, visszafutott Abonyba a kucsmáért, 8 mikor ezt megtalálta s fejébe nyomta, megfordult, dupla lépésben iramodott a vonat után, s még jóval az egri állomás előtt szerencsésen be is érte azt. Si non e verő, e ben trovato. * & * De vágatunknál, amint illik, még gyorsabb és szerényebb a távírdánk. Itt ugyanis egy nov. 3-án déli 12 ó. 20 perckor feladott távsürgöny a 2 mfdnyi távolságra fekvő Füzes-Abony állomásra délut. 2 ó. 20 perckor érkezett meg, honnét, sürgősségénél fogva küldönccel továbbittatván az oda 'fa mfdnyi távolságban fekvő Bessenyöre, a kérdéses sürgöny épen esti 6 órára érkezett meg rendeltetése helyére. Tehát azon sürgöny kézbesítésére, melyet egy gyalog posta 3 óra lefolyása alatt kényelmesen kézhez jnt*
