Eger - hetilap, 1876
1876-11-09 / 45. szám
XV. ér-folyam. 45. szám 1876. november 9 éu. Előfizetési dij : Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2 ft 50 kr. Negyedévre . . 1 ft 30 kr. Egy hónapra . — 45 kr. Egyes szám — Î2 kr. Hirdetésekért: minden 3 hasáhzott pet't sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetésiül 30, nyilttérben egy petit sorhelyért lő kr fizettetik. Politikai s vegyes tartaimu hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Riad4-feiva!a! : a Ijcennii nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi nj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr Eger, nov. 6. 1876. (A hevesmegyei honvédegylet közgyűlése.) A hevesmegyei honvéd-egylet, a műit szombaton, f. bó 4-én, Egerben, a „Gólya" vendéglő teremében, Csiky Sándor egyl. elnök vezetése mellett, szép számmal (körülbelül 50) egybesereglett 1848/9-ki honvédek, mint egyleti tagok részvétével tartotta meg már a múlt számunkban jelzett közgyűlését. Elnöklő Csiky Sándor, az egy- begyült, s a kitűzött ügyek iránt élénken érdeklődő, számos honvéd - egyleti tagok szívélyes üdvözlése után a közgyűlést megnyitván, — miután a megjelenésben akadályozott rendszerinti jegyző helyettesítésére ez alkalomból Simáczius Gusztáv bajtárs fölkéretett, — előterjesztő az összejövetel egyik fő célját, t. i. a török sebesült harcosok számára tépések és sebkötök, valamint egyéb segélyadományok gyűjtésének az egylet kebeléből eszközlendö megindítását. Ez előterjesztés folytán a gyűlés elhatározta, miszerint saját kebeléből a török sebesült harcosok számára történendő tépés, sebkötelékek s egyéb segélyadományok gyűjtését megindítja, e célra megyénk polgárait fölhívja, s a gyűjtés módozatainak eszközlésével, valamint a begyülendö adományok fölötti intézkedéssel az elnök Csiky Sándor, továbbá Csernyus Kálmán, Poppel Gyula és Kaan Sándor, egyl. tagokból álló küldöttséget megbízza. Egyúttal értesíteni kivánja a t. közönséget, miként az e célra szánt bárminemű adományok Kaan Sándor egyl. s küldöttségi tagnál lesznek benyújtandók. Ennek kapcsán egyszersmind elhatározza a közgyűlés, hogy a hösileg harcoló törökök ir^pti rokonszenvének egy, a budapesti török consulhoz intézendő részvétiraiban ád kifejezést. Előterjesztetvén az országos honvéd-egylet alapszabálytervezete, azt, némi lényegtelenebb módosításokkal, a közgyűlés elfogadta. A néb. Derszib Ferenc elbunytával megürült alelnöki széket a közgyűlés Csernyus Kálmán bajtársnak alelnökké választása által töltötte be. Miután a hevesmegyei honvéd-egylet tagjainak száma a200-at haladja, a közgyűlés elhatározza, miszerint a következő országos honvédgyiilésen négy tag által kivánja magát képviseltetni, miért is az egylet eddigi képviselői: Németh Albert és Csiky Sándor tagokhoz képviselökűl Horváth József és Völgyi Lajos bajtársakat választja meg. A kápolnai honvéd-emlékszobor feotartására a közgyűlés, helybeli és vidéki, nem honvéd polgártársakból mintegy 100 tagú bizottságot nevez meg, melyet az említett szobor gondozására fölkér. Ez intézkedések után az elnök a közgyűlést bezárván, a jelen- volt tagok legnagyobb része, szám szerint mintegy 40-en, a vendéglő helyiségében barátságos estélyre sorakoztak, mely lelkes pohárköszötitések, s vidám zene hangjai mellett, de főleg a felújított dicső 1848/9-iki hösnapok emlékének lángjánál, mindvégig fesztelen kedélyességgel, nyilt, őszinte bajtársi, s testvéri szeretet s lelkesedés mellett folyt le. Hazánk társadalmi műveltsége. Ki nem látta csillagmilliárdival a véghetetlenséget, s ki kérdezett meg egy Flammariont, hogy ama fönnragyogó bolygók és üstökösök családtársainak s házi rendének örök törvényeit s érdekes titkait megmagyarázza, érthetővé tegye ? Ah, mennyi ember van a világon, ki egész életén át bámul a tejuton, gyönyörködik a kaszáscsillag és a fiastyuk rendszerén a nélkül, hogy amaz égi testek egymásra ható viszonyait, befolyását és azon rejtelmes egyensúlyt vizsgálná, mely a zenith és nadir közötti hajthatatlan acéltengelyt képezi ! Így vagyunk mi e népes földiekén is, hol még a politikai világélet mesterkélt, s épen nem eszményi szervezetét csaknem mindennapi gondozásunk s figyelműnk főtárgyává teszsztik : az ember és emberinem belvilágát, a társadalmat — csodás tüneményeivel, szükségeivel, igényei és kívánalmaival együtt, alig tekintjük másodrendű dolognak. Alkotmányokat teremtünk s rontunk, törvényeket hozunk s intézményeket állítunk, hogy politikai létezésünknek határozott alakja s kormányrendszerünknek biztos delejitije legyen ; — de a társadalmi életnek milliónyi kis és nagy érdekeivel ép oly keveset gondolunk, mint a Dioskuros pályafutásával, ha mindjárt ég és föld reánk szakadna is. Az ugyanis elvitázhatlau tény, hogy legalább a magyar törvényhozás, mintha nemzetünk még most is az alpári mezőkön táborozna, mai napon is csak alkotmány-rendszere tatarozásával bíbelődik, s társadalmi viszonyaink, belreform- jaink rendezésére, javítására, s arra, hogy a kuiiur-néptkkel egyen- lépést fejlődhessünk, még csak gondolni se látszik. Innen van, hogy népünk még csak fogalmával is alig bir a társadat mi életnek, hogy belszervezetében magát a „társadalmat" sem ismeri, annál kevésbbé ennek szükségeit, jelen socialís humanistikus irányzatait. Nem vádoljuk mindezekért magát a nemzetet; mert hiszen a magyar, még ma egy évezred vérzivatara után is csak mintha táborozna e földöD, hol őseinek nemzetet kelle kiölnie a tétjogért, most pedig arra van kényszeritve, hogy atyái pajzsával fölvértezetten, a rokontalan népeket fölemésztő világeszmék ellen harcoljon,vagy azoknak hűséges frigyesévé szegődjék. Hol s miben rejlenek ezen fenyegető világeszmék, kitől s honnan kapjuk meg sz. Agatha éghetetlen fátyolát, hogy tisztitó tűz lángjai közt el ne hamvadjanak? A társadalomban, — sa társadalomtól ! De mi hát tulajdonképen az a „társadalom," melyet mi nem ismervén, alig méltányolunk ? Szabadjon itt arról egy kis fogalmat alkotnuok, mielőtt hazánk müveliségi állapotát részletesben ecsetelnök. A társadalom a nemzetek s a világ belső történelmeinek és szükségeinek nyilvánulása. E nagyszerű nyilvánulás az állami kormányzat formáiban, s az ember természeti jogainak érvényesítésében veszi a maga harcát. Ezen harcnak öszhangzatos iránya és egysége a világ egyetemes üdvét hozná meg számunkra, nédküle azonban a pokol tüze borul életünkre. Ez értelmezésből könnyen megítélhetjük aztán a társadalmi haladás föladatait is, és azok szerint megmérhetjük magunkat is. A hazaföld iránti szeretet ápolása első s legfőbb követelménye a társadalmi haladásnak ; első föladata különösen a magyarnak, kinek ősei annyi hős és vértanú-halál árán hagyományózták rá azt örökségül. Szent föld ez, hol alig van egy hant, mely alatt a Kaspi-tenger partjaitól kezdve a Montevideo halmáig, hős és dicső áldozatul esett csontokat ne lehetne találni. Socialís és humanistikus szempontból, a tömegek szegénységének enyhítése, az érdemes, de gyámoltalan egyének ápolása, minden egyén részére, a vagyon előteremtése s a töke nélküli munka méltatása, a munkabér igazságos szabályozása, a proletáriátus és pro- 8titutio megszüntetése, elömozditá-a annak, hogy az állampolgári s jogegyenlöségi társadalom a nemzetiségi, családi s rendi szerkezet fölött győzelemre juthasson ; az ingyenes oktatás s a lélek joga szóban és Írásban ; íme, ezek a társadalmi feladatok Magyarországon is. Ezenkívül más nemzetekkel szemközt nincsen üdv és haladás, csupán zavar, hajótörés és sülyedés. Ezek a század kérdései, melyeket meg kell oldanunk, ha összezuzatni nem akarunk általuk.
