Eger - hetilap, 1876
1876-10-19 / 42. szám
332 vámviszonyokban, mig mások az ipar fejletlenségében, a népgazdá- szat fonák rendszerében keresik a baj okait. John Duncannak legfőbb elve az istenben hivés ; Mac Calochnak az élelemdrágitás, got Bartley csak néhány héttel ez előtt indítványozta az angol par- liamentben a munkabér leszállítását, mert szerinte a magas munkabér könnyelmű költekezésre, ez pedig szegénységre vezet. Ml a bajnak ily nagy közelségében, melybe már eljutánk, nem akarjuk utalni honfitársainkat amaz üres elméletek bármelyikének utánzására sem ; a mi elvünk az associatio, jelmond atunk „segíts magadon, s az Isten is majd segít.“ És mi hitünk ezen erős várából ismételve is csak azt kiáltjuk : föl az önsegélyző-egyletek alakítására minden vidéken ! Lörinczfy János. Megyei élet. Heves megye 1876. szeptember 25-én, Beöthy Lajos főispán elnöklete alatt tartott rendkívüli bizottsági közgyűlésen következő ügyek tárgyaltattak. (Folyt.) Az 1875: 12-ik, az 1876: 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 26, 31, 35, 36 törvénycikkek kihirdettettek s levéltárba tétetni rendeltetnek. A jövő bizottsági rendes közgyűlés az 1677-ik évi april hó harmadik hétfője s következő napjaira tűzetik ki. Miről a szolgabirók és polgármesterek köröztetés végett jegyzőkönyvi kivonaton s a szomszéd törvényhatóságok szokott módon értesittetnek. Olvastatott a m. kir. belügyminiszternek f. hó 14-én 41169 sz. a. kelt rendeiete, melyben felhívja a törvényhatóságot, hogy azon tiz tagot, kik a megyét — az 1876. VI. t. c. 1 §-a értelmében a köz- igazgatási bizottságban képviselni fogják, az e célból összehívott közgyűlésen, a 3. §. rendelkezésének szem előtt tartása mellett válaszsza meg, és ezek névjegyzékét, a jelzett törvény 1. §-ában felsorolt tisztviselőknek, valamint az 55. §. értelmében esetleg kijelölendő tiszti ügyészi helyettesnek névjegyzékével együtt a megye főispánjának, mint a közigazgatási bizottság elnökének küldje meg, s eljárásáról, az említett névjegyzék fölterjesztése mellett, baladék- talanűl jelentést tegyen. Tudomásul vétetik. A m. kir. belügyministerium f. hó 14-óről 41170 sz. alatt azon rendeiete kapcsán, melyben a törvényhatóságot a közigazgatási bizottság 10 tagjának megválasztására fehivta s melyben azt {is jelezte, hogy ezen bizottságról szóló törvény f. é. október 2-án lépend életbe, értesíti a közönséget a közigazgatási bizottság hatáskörében szükséges irodai teendők ellátására nézve. A felolvasott rendelet, annak értelmébeni eljárás, illetőleg az irodának a szerinti berendezése végett, az alispánnak, egyszersmind pedig, tudomás végett, másolatban, a közigazgatási bizottságnak ki- adatik. A közigazgatási bizottság választás alá eső 10 tagjának megválasztása a törvény 3. §-a értelmében titkos szavazás utján lévén eszközlendö, a szavazatszedö küldöttségbe, a megye alispánjának elnöklete alatt, Babies István, Vavrik Béla, Németh Albert, Szatfa- máry László, Almásy Felix és Lipcsey Péter bizottsági tagok neveztetnek ki, s a szavazás befejeztéig az ülés felfüggesztetik. A szavazatok összeszámítása után az ülés folytattatván, a küldöttség elnöke a szavazás eredményét bejelenti, melynek folytán Balogh István, id. Nánásy Ignác, Beökönyi Viktor, Szederkényi Nándor, Fülöp József, Begovcsevich Róbert , Szathmáry László, Kürtby Antal, Tahy Manó, Csiky Sándor a közigazgatási bizottság választott tagjainak kijelentetnek. Miről nevezett választottak, tudomás és miheztartás végett, — s a szolgabirók és polgármesterek, tudomás és köröztetés végett, értesittetnek. E névsor egyszersmind — a közigazgatási bizottságban hivatalból részt veendő tiszviselők névjegyzékével együtt, — mind a m. kir. belügyministeriumhoz fölterjesztetik, mind a megye főispánjának megküldetik. Perlaky Zeno szolgabirónak a megye főispánjához benyújtott s a gyűlés szine előtt szóval is ismételt lemondása elfogadtatik ; s elnöklő főispán kijelenti, hogy az ekképen megüresedett közép tar- najárási szolgabirói hivatalt azon időtartamra, mig választás utján betöltetbetik, helyettesítés utján a szokott módon fogja betölteni. Tapasztalatok a szegedi orsz. ipar- és terménykidllitáson. (Folytatás.) A 12. teremben elhelyezett IX. csoportban említést érdemel Sbukk Náthán nagyszerű mérték-kiállitása ; ugyanott az egyházi díszruhák igen szép kiállítása. E meiett a 13. teremben vannak Zellerin (Budapestről) ; nagyszerű szökő-kutai, fürdö-kádjai stb., melyek egy egész termet foglalnak el. Innét kiérve, a folyosó számtalan különféle bádogos-készitményekkel és optikai szerekkel van ellepve. — A 14. teremben a vörös rézből készült sokféle müvek kiállítását láthatjuk, melyeken kiviil fölemlitendőnek vélem azon hordozható tűzoltó lajtorjának kisebbített alakú bemutatását, melynek eredetije a budapesti tűzoltók részére készíttetett és e nemben az eddig ismert államokban a legmagasabbnak mondatik. — E kívül itt vannak a tűzoltó intézmény egyéb szerei is. Bevégezvén első emeleti szemlélődésünket, igyekszünk a főlépcsőn fölfelé, hol jobbra é9 balra Roller tanár budapesti udvari fényképész nagyszerű fotográfiái munkáját bámulva a folyosóra lépünk, hol Shunda több nemű hangszereivel találkozunk, mely mellett van a hires cimbalom, melyen a szívhez szóló magyar darabok játszatnak. — Innét a XII-ik csoportban itt is valóban meglepő igen nagyszerűnek mondható női kézi munkákra akadunk, melyek többnyire több tanintézetek növendékei által készült tárgyakból állanak. Vau itt Bereghszászinak Budapestről három zongorája, egyenként 1000 forint értékben kiállítva, úgy látszik a jó öreg ur e szakmájában még senki által meg nem előzött jó hírnevében elbizakodva, nagybetűkkel ki is irta: nem pályázik. — Ugyan csak itt van Posner Károly Lajos bátyánk első vonalzó intézete termékeinek díszes kiállítása, itt van egy igen nagyszerű orgona Aradról, van itt számos kép-kiállitás is. — E teremből kijövet a folyosón láthatók szácnos- szita-szövö és rostás munkák, feltűnők ezek között a szitaszövetü férfi sapkák szőrből. — A második emeleti második teremben a rajztanitás módszerei, de különösen a debreceni gazdasági tanintézet tanszereinek kiállítása szemlélhető,feltűnő közöttök egy lovat hosz- szában átmetszve ábrázoló tantárgy, — van itt 179l-ik évtől jelenkorunkig megjelent minden bankjegy-gyűjtemény kiállítása, megemlítést érdemelnek a sok közül Kossuth Lajos Amerikában kiadott 1, 50 és 100 forintos bankjegyei. — Itt van a vásárhelyi főgym- násium régi pénzgyüjteménye is. — Ezektől búcsúzván, a harmadik és negyedik teremben a divatárusok kiállítása szemlélhető, hol a sok összefércelt mulékony csecsebecsék intenek, hogy innen távozzunk mert e kiállításnak intenciója magasabb, sem hogy a szemlélő idejét itt vesztegesse. Az 5—6 és 7-ik terem a ruházati ipar által van megtöltve, melyen meglátszik korunk e téren észlelhető szédelgése; van azonban több jeles darab is, melyekeu kívül megemlítést érdemel néhány debreceni suba és cifra szűr, de különösen a szűcs munka, mely még hanyatlásnak — ezekből Ítélve — úgy látszik nem indúlt ; mely a folyosón kivül is gazdagon volt képviselve. E termek mellett van a hírlapírók terme, van itt továbbá a folyosón vata-ipar és nagyobbszerü posztó-kiállitás Erdélyből. — Ezek után következik a közmivelödési csarnok, melyben először is szegedvárosi polgári iskola tanszerei, a vallás és közoktatási ministerium tanszerkiáílitásától eltekintve, látható a szegedi iparostanoncok rajzgyüjteménye mely valóban nagy szorgalmat tételez föl. — Van továbbá mindennemű ásványokon kiviil több nemű növény és azok mag- vai, itt láthatók Gönczi Páldombor térképei Ausziria-Magyarországot feltüntetve. — E termet elhagyva a folyosón erdélyi pokróc-kiálii- tása és vizhatlau ponyvák ele jutunk, itt vau a szegedi papucsgyár készítményeinek kiállítása is, melyek közül egypárt Dáni főispány úr megvásárolván a statisztikai congressus egyik tagja nejének azon szavak mellett ajándékozá, miként igyekezzék férjét alatta megtartani. Innét a eipészi ipar-kiállitás termébe jutunk, hol a sok szép munkákban meggyőződhetünk, hogy e téren iparosaink szép haladást mutatnak fel, unikum gyanánt felemlítendő Sárközi Albert monori cipész által kiállított női cipe egér-bőrből értéke 100 forint ; — tovább menve a folyosón igen szépen képviselve találjuk a szíjgyártó ipart, mely a kiállításnak mondhatjuk egyik díszét képviseli. — Annyi jeles kiállítók között megemlítendő Beutler Károly szíjgyártó Nagyszebenből, és Lövinger Károly böröndös készítményei Budapestről; láttám itt számos bársony és szőrös diszkula- csokat darabonkint 36—40 forintjával eladók. (Folyt, köv.) Heti szemle. Ministerelnökiink a kormánypárt egyik közelebbi értekezletén kilátásba helyezte, hogy a felsöbáz reformját tárgyazó tjavaslatot
