Eger - hetilap, 1876
1876-10-05 / 40. szám
316 tán kikebelezett községekkel Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez átmegy 5182, Heves megye területén marad: 16575. Az árvák összes készpénz-vagyona 1.206,952 írt 60 kr. Ez összegből Jász Nagykun Szolnok megyéhez áttétetik : 283,048 frt 6 kr. Az összes ingatlan becsértéke 3.742,129 frt. Ez összegből Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez áttétetik: 472,825 frt. Az árvavagyon tÜzbiztositási összes értéke 385,073 frt. Ebből Jász Nagykun-Szoluok megyéhez áttétetik: 67,386 frt. 2) A letéti pénztár állása: 103,249 frt 42>/* kr. 3) Az árvavagyonok kezelése iránt négy községben, eszközöltetett vizsgálat, u. m. T.-Abád, T.-Szalók, T.-Szöllös és Átány községekben. Ebből folyólag az összeegyeztetés szükségessége újból hangsulyoztatik. 4) A gyöngyösi árvapénztár által kezelt úgynevezett u r a t- lan pénzek mibenállásáról Gyöngyös város polgármesterétől még a f. é. márciusi közgyűlésre bekivánt jelentés még eddig sem érkezvén be : e jelentés beterjesztésének elrendelése ismételve kéretik. A lőpénztárnok évnegyedes jelentése szerint : Van a házi pénztárban 4331 frt 661/? kr. A megyei útalapban 11634 frt 36‘/3 kr. Levéltárrendezesi összeg: 1825 frt 49 kr. Cholera által sújtottak fölsegéllésére begyült összeg 4637 frt. 49 kr. Deutsch-féle összeg takarékpénztárban 592 frt 98 kr. M. mértékhitelesítő pénztárban 765 frt 71 kr. Kórházi alapban 1173 frt 39 kr. Községjegyzői nyugdíjalapban 6408 frt 86y2 kr. Nemesi pénztárakban összesen 56043 frt 21 kr. Mindezen jelentések azzal vétetnek tudomásul, hogy az egyes, intézkedést igénylő pontokra nézve később fog határozat hozatni. Városi ügyek. 1876-ik évi szept. hó 24-én Eger városa részéről tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak : Mindenek előtt tárgyalás alá vétetett több egri lakos, szölö-bir- kosok kérelme, melyben tekintettel azon körülményre, hogy a törvény által önhasználatra adómentesen kifőzni engedélyezett törkölymennyiség kifőzése, jövőre minden év november és desember havában legyen eszközölhető, eme kedvezményről a folyó évben lemondanak. — Tudomásul vétetik, s erről a budai pénzügyigazgatóság értesittetni határoztatik. FelolvastatoU a katasteri bizottságnak véieményes jelentése, mely mellett a kir. becslő-biztos által is megvizsgált és hitelesített uj kataszteri telekkönyvat bemutatja, s egyszersmind Back Leo városi számvevőt, ki, mint ügyvezető ezen munkálatokat készítette, 800 frt. jutalmaztatni véleményezi. — Tekintettel azon körülményre, hogy Back Leo városi számvevő, ki mint ügyvezető ezen katasteri munkálatokkal 1 és 3/4 évig dolgozott, azonfelül a számvevői teendőket is végezte ; tekintve, hogy ezen katasteri telekkönyv 16.098 parcellából áll ; tekintve, hogy ezen munkálatot jól s pontosan elkészítette, úgy annyira, hogy az a becslö biztos általi vizsgálatot s hitelesítést teljesen kiállotta; tekintve végre, hogy ezen 16.098 parcellából álló telekkönyv a jváros részére is két példányban lemásoltatott, — Back Leo ügyvezető részére ezen munkálatok elkészítéséért az ajánlatba hozott 800 frt jutalom dij megszavazta- tik oly módon, hogy ebből 20u frt a vele együtt működő segédszemélyzetnek lesz kiszolgáltatandó ; és bogy a birtokivek készítését egészben befejezni köteles. Elnöklő polgármester, mint a folyó évi 3728 számú végzéssel megbízott küldöttség elnöke jelenti, hogy a „Sas“ cimü épület a hozzá tartozó „állásosai és telekkel együtt 1220 frtért a város részére megvétetett. Helyeslőleg tudomásul vétetik, s a vételár a letéti pénztárból fedeztetni határoztatik. Ugyancsak elnöklő polgármester előterjeszti, miként Sajósy Alajos rajztanár a rajziskolai tanítást, — az iparos-tanoncokat illetőleg — elfogadni hajlandó, miért is az általa beadott feltételeket bemutatja; mely feltételek felolvasása után végeztetett: Sajósy Alajos rajztanár feltétele elfogadtatik, s további szükséges intézkedés megtétele végett a városi tanácsnak kiadatik, mely körülményről érsek ö nmlga tudomás, illetőleg hozzájárulás végett oly felkéréssel értesítendő, hogy a tanításhoz szükséglendö alkalmas helyiséget a lyceumi épületben kijelölni szíveskedjék ; végre azon tekintetből, hogy az iparos-tanoncok a rajzolásban mennél nagyobb elöbaladást tehessenek, határozatikig kimondatik, hogy jövőre csak is azon taoonc fog felszabadittatni, ki a rajzórák pontos cs jósikerű látogatását igazoló tanbizonyitványt képes felmutatni. Végül Csaplaky József kir. adófelügyelö átirata, melyben kijelenti, hogy ö a városi hatósággal a kölcsönös legjobb egyetértést kívánja létesíteni, s fentartani; — tudomásul vétetett. Tapasztalatok a szegedi óvsz. ipar- és ierménykiállitáson. *) Korunk egyszerre a rombolás és építés korszaka, mert mig keleten a véres háború dúl, addig hazánkban a művelődésnek annyi és oly sok tényezői szerepelnek, hogy azok hivatottakká teszik hazánkat a kultur-államok sorában szerepelhetni. — Mi itt, eltekintve a statisztikai, régészeti, s egyéb, napjainkban átélt tudományos mozgalmak elösorolásától, kiválólag az Alföld egyik elsőrendű városában immár lefolyt országos ipar-, termény s állat-kiállitás rövid megismertetésére vállalkozunk azok részére, kik nem lehettek szerencsések azt a helyszínén megösmerni. — És ha e vállalatunk a t. olvasó közönségnél úgy, mint óhajtjuk, rokonszenvre nem találna, mentsen ki bennünket a jó akarat, melylvel ez orsz. kiállításon, rövid ott tartózkodásunk alatt szerzett tapasztalatainkat s észleleteinket iparos polgártársaink megszivlelésére e lapok hasábjain előadni szándékozunk. Közeledvén az alföld nagy kiterjedésű városához, Szegedhez,— már messziről szemünkbe ötlött a város sok jeles épületei közül a nemzeti zászlókkal szépen feldíszített kétemeletes, inpozans reáliskola. Az indóházhoz megérkezvén az ott reánk várakozó szálláso- lási bizottság tagjai által felhivatnak a szállást keresők, hogy az iparkörben jelentkezzenek, hol a bizottság eluöke részökre ingyen, vagy csekély dij mellett magán-házaknál szállást fog kimutatni. Elszállásolás után a látogató a város fölső részén levő kiállítási helyiségekbe siet, melyek regg. 8 órától esti 6 óráig vaunak nyitva. A kiállítási palota, vagyis a reál iskola homlokzat előtti tere félkörben díszes kerítéssel van ellátva, melynek alsó részén van a pénztári sátor elhelyezve, tisztán vasból készítve és zöld gályákká! borítva. Jegyet váltva a kiállításba indulunk, melynek bejárata fölött e szavak olvashatók : „Szeged ősi telkén szívesen üdvözli a nemzetet. “ A bejáratnál levő előcsarnok csinosan van narancs- és citromfákkal díszítve. Innét néhány lépcsőn íöimenve a folyosóra, majd balra indulva az első terembe lépünk, melyben a kincstár által kiállított pécsi, erdélyi, s tisza-vidéki fajokból álló több fajú, dohány- kiállitást szemléljük, hol bennünket azon érzelem fog el, hogy vidékünk még e téren is bátramaradt, mert a mi dohányaink: a hires verpeléti, kápolnai stb. bizony nincs itt képviselve. Tovább haladván, a második teremben találjuk a kender, szappan és viasz-iparkiálli- tást. Különösen a szappan ipar föltűnő itt, leköti a figyelmet a sok mindenféle alakú szappanok között egy három méter magas művészi kivitelű szobor. Van itt továbbá enyvkiállitás különféle szinü eny- vekből; van az orvosi növényeknek is igen gazdag kiállítása. A Ill-ik teremben van a gr. Károlyi György öszszes uradalmaiban termelt mindennemű nyers, fél és egész készitményü termékek kiállítása, melyben mindennemű mezei termény pompás példányai, az erdészet, bányászat termelvényei, jubászatának gyapju- kiáliitása, üveghutáinak productumai, kamélia-tenyésztésre alkalmazható erdei földje, ásványvizei, bor-kiállitása, mely utóbbiak között föltűnő az 1773-ik évi termésű fehér bora. Számos, itt alig elősorolható termények a szemlélőt lebilincselik , s önkéntelenül azon gondolatra ébresztik, hogy hol maradtak e nemzeti küzdelemből hazánk többi nagy földbirtokosai? A IV. teremben van a borkiállítás, mely gyönyörű gula-cso- portokban közel 100 kiállítótól megszámlálbatlan kisebb-nagyobb üvegekben tárul előnkBe, s mely gazdag tárlatban csak az a baj, hogy a mi hires egri borunk mennyiségéhez képest nagyon szégyenletesen vagyon képviselve. Az V. teremben a magyar pezsgő-gyártás szép kiállításban van bemutatva. A VI ban van a szeszes italok terme, mely valóban nagyszerű a maga nemében. E csoportozatból gyönyörű kirakataik s több- nemű producímnaiknál fogva megemlitendöknek vélem Patzauer Miksa szeszgyárost Szegedről, és a Gsebwindt-féle részvény-társaság kiállítását Budapestről. — Innét kijövet a folyosón láthatni a sajt- és 8zinméz, valamint a budai keserüviz forrás kiállítását. A VII. és VIII. termet a malom ipar készítményei foglalják el. Az előbbiben vannak a tészta-uemüek és édesség-tárgyak, milyen pl. a buza-cukor; — második teremben mintegy 17 hazai gőzmalom mutatja föl készitményeinek fokonkénti haladását. Ezek közt figyelmet keltenek az újvidéki, kolozsvári és miskolci gőzmalmok productumai. (Folytatjuk). Gyyubek Lajos. *) A szegedi orsz. ipar- s terménykiállitásról lapunk utóbbi számaiban foglalt tudósítások mellett annál kevésbbé tartottuk fölöslegesnek lapunk ha sábjait megnyitni t. polgártársunk fönebbi tapasztalatainak, miután ezek sok, igen érdekes részletet tartalmaznak.
