Eger - hetilap, 1876

1876-09-28 / 39. szám

308 légazeszvilágitási társulat hagyta itt a vállalkozási biztosíték-össze­get, mely által utca-világitásunk tökéje ismét pár ezer forinttal nö­vekedett, — szintén ismeretes dolog. Hogyan van tehát mégis az, hogy utcáink világitási ügye az utóbbi időkben annyira elhanyagoltatott, hogy az utcák-világitása gyakran napokig sőt hetekig elmarad ; hogy helyek és utcák, me­lyeknek éjjeli megvilágítása közbiztonsági szempontból is mellőz- hetlen kötelesség, — mint a vasmi indóházhoz közlekedési vonalat képező hatvani ut —• soha sem, vagy csak nagy ritkán látnak, ak­kor is gyér helyenkint, világosságot ? That is the question. Ez a kérdés, melyre az illetőktől igen szeretnénk megnyugtató választ nyerni. Valóban csudálkozuunk kell, hogy városunk tevékeny s ügy­buzgó polgármestere, ki, miként tapasztaljuk, sok tekintetben váro­sunk érdekeit önzetlen melegséggel hordja szivén, némely szintén fontos ügyekre, miur pl. az utcavilágitásé is, aránylag kevesebb fi­gyelmet fordít. A közbiztonság, s felvilágosodás nevében tisztelettel kérjük a város polgármesterét s összes elüljáróságát ez ügy felkarolására ‘és siikeres gondozására. Az is kívánatos volna a pótadókkal is súlyo­san terhelt polgárságra nézve, de az alkotmányos élet egyik köve­telménye, a nyilvánosság érdekében is, ha a hatóság az utcavilágitási tőke mennyiségét, annak elhelyezését, jövedelmét, s e jövedelem mikénti befolyását, hova fordítását, az utcavilágitási bérlet röviden Összefoglalt föltételeit, szóval minden az utcavilági- tásra vonatkozó intézkedéseit s eljárását köztudomás és megnyugta- tás végett időről időre a sajtó utján közlené. A világosságot szerető több polgár nevében W. J. Heti szemle. Az osztrák-magyar kiegyezés tárgyában a köze­lebbi napok alatt Becsben erősen folytak a tárgyalások a két kor­mány tagjai között. E tárgyban király ö felsége elnöklete alatt, f. hó 23-án közös ministertanács is tartatott, melyben, mint hírlik, a magyar kormány újabb engedékenysége foiytáD, a végleges megál­lapodás létre is jött. A Tisza-kabinet ezen újabb, valóban csudála­tos engedékenységéről az osztrák birodalmi fél javára, a következő­ket hiresztelik. A magyar kormány, tudvalevőleg, szigorun ragasz­kodott ahhoz, hogy a vám- és kereskedelmi kérdésben ezúttal vég­leges megállapodások jöjjenek létre. Most azt állítják, hogy a Ti­sza-kabinet ez álláspontját feladta, s e kérdésben az eddigi állapo­tok ideiglenesen félévre meg megmaradnak, vagyis a vám- és keres­kedelmi szövetség felmondásának határidejét a magyar kormány félévre elnapolta. Még nagyobb az engedékenysége kormányunk­nak a bankkérdésben. Eddigelé a Tisza-kabinet az osztrákok 80 milliónyi bankadósságának közösségéről mit sem akart ludui. Most, úgy hallatszik, hogy a magyar kormány államunk terhére ez adós­ság egy részét is hajlandó volna elfogadni, s igy kilátásunk lehet rá, hogy újból gazdagabbak leszünk néhány millió — adóssággal. E kérdésben — úgy hallatszik, — 3 tagú delegált jury fog Ítéletet hozni.j Országgyűlésünk üléseit, az eddigi hírekkel szemben, októb. elején nem fogja elnapolni, sőt hir szerint, ekkor tartja legérdeke­sebb s legfontosabb üléseit. Nevezetesen: ez alatt fog a Mileties elfogatása ügyébeu határozatot hozni; s a kormány is mindjárt több nagy fontosságú tjavaslatot szándékozik előterjeszteni, ezek közt: a középtanodai oktatásról, a borszesz-cukor- és petróleum- adóról, a nagy szebeni Theresianumról, a polgári házasságról, a na- zarenusokról, a katonai szállásolásról, a honvéd-orvosok szervezé­séről, az árva-ügy,- a megyei házi pénztár-, béketörvényszékek,- rendőri kihágásokról stb. szóló tjavaslaíokat, Ugyancsak okt. első napjaiban fogja Széli K. pénzügyminister a jövő évi költségvetést a ház elé terjeszteni. A török-szerb harctérről és Szerbiából a leg­különösebb hírek érkeznek. A megvert szerb hadsereg, mely most már teljesen a muszka kancsuka-uralom alatt áll, mint említettük, Milánt szerb királylyá kiálltotta ki, s neki. mint a minden szerbek királyának, az esküt le is tette. Milán e tüntetésen nagyon megi­jedt, s mind ö, mind kormánya a külbatalmak előtt kijelentették, hogy ez nem egyéb tréfánál. Azt is beszélték, hogy e komédiáért Tsernajeffet meg fogják dorgálni, sőt tán le is teszik. De most Szer­biában nem Milán, hanem az omladina és Tsernajeff az ur. Azt mondták: ha Milán nem akarja a királyságot elfogadni, mondjon le s adjon helyet más, bátrabb legénynek. Milánnak tehát nincs más útja, mint vagy menekülni, s— mert mindenét a háborúra költötte — kegyelem-kenyérre szorulni, vagy a királyságot elfogadni. Leg­újabb hirek szerint Milán ez utóbbit választotta, s a királyságot 8- án. Szigetvárnál Zrinyi Miklós hőshalála. 1866. — Károly herceg visszaveszi Nándorfehérvárt a törököktől 1688. — A magyar követek visszaérkezése Bécsböl, hol audentiát nem nyertek. — Gr. Széchenyi megtébolyodik 1848. 9- én. Eleonora császárnö alapúja a „Csillag-kereszt" bölgy- rendet 1668. 10- én. Soliman elfoglalja Budát és két helyen felgyújtana 1526. — Az I. ministerium lemond, csak Szemere tartja meg tárcá­ját 1848. 11 én. Meghalt Nagy Lajos 1382. — Savoyai Jenő megveri a törököt Zentáná! 1697. — Vitám et sanguinem pro rege nostro Ma­ria Theresia! 1741.— Mária Terézia felállítja a magyar gárdát 1760. — Kossuth visszaül a ministeri székbe; — az osztrák tisztek lekö­szönnek ; — Jellasitscb betör 1848. 12-én. Bécset felmenti Szobinczky Jáuos 1627. — Bécs ünne­pélyesen Magyarország mellett nyilatkozik 1848. 13 án. Ferenc (Mária T. férje) gr. Batthiányi és Trauu vezé­rek működése folytán német császárrá választatik 1745. — A Turs- ky-ezred felesküszik Hunyadi-huszárnak 1848. 14 én. Első rendelet Ausztriában a szabadkőművesek ellen 1732. — (A Budán tartott püspöki zsinat eloszlik (a kunok ügyében) mert IV. László nem ad neki enni 1279.) — Araagyar gárda felosz­lik, — a radikálok Kosuthot ministerelnökké akarják, 1848. — Ab­dul Medschid a menekülteket nem adja ki 1849. 15- én. Az első európai vasút megnyitása (Liverpooltól Man­chesterig) 1841. — Teleky Ádám kijelenti, hogy ö Jellasitscb ellen nem harcol 1848. 16- án. Batthiányi lemond a jogról ministeriumot alkotni; — Húrban, Stür, Hodsa betörnek 1848. 17- én. Felolvassa Batthiányi a nádori parancs folytán alkotott II. ministerium névsorát. (Ghiczy, Szentkirályi, Erdödy, Vay, Ke­mény, Eötvös József, Mészáros) 1848. — Arad kapitulál az orosz­nak 1849. — Az országgyűlés összehívása 1865. 18- án. Vonul be Hunyady János, mint kormányzó Budára 1447. — Castclfido.rdoi csata 1860. 19- én. Bem serege Hátszegnél lerakja a fegyvert az orosz előtt 1849. 20- án. Soliman megkezdi Bécs ostromát 1529. — Mátyás fő­herceg felmenti Székesfehérvárt az 58 éves törökjárom alól 1600. — Lnbkovitz kinevezi a 12-os bíróságot Ítélni a Zrínyi-féle összees­küvők fölött. A 3 gróf két német ügyvédet kap 1670. — II. Józsefet visszaveri a török Karans ebesnél 1789, — A februárusi patens fel­függesztése 1865. 21- én. Nyáry Pált Eger zsoldos védői kötözve viszik Solimán- hoz 1596. — Szül. gr. Széchenyi István, 1791. — Jellasitsch Pestre szláv-gyűlést hirdet; — Szent Tamás ill. ostroma 1848. — Vécsey leteszi a fegyvert Boros-Jenőnél az orosz előtt, 1849. 22- én. Koburg és Suwarow megverik a törököt Martinestje mellett 1798. 23 án. Az első magyar gárda felesküszik 1760. 24-én. Aba Samu -±0 nemest karóba búzát Csanádon 1043. — A Forgács által vitézül védett Érsekújvárt beveszi a török 1663. — A császár megtiltja minden Magyarországban állomásozó ezredének Jellasitsch ellen harcolni 1848. 25 én. A császár megbízta Vayt a ministerium szervezésével ; — István nádor leköszön 1848. 26- án. Lamberg fővezér, Húrban, Stur, Hodsa kiiizetnek, Jel­lasitsch ellen honvédek toborozása 1848. 27- én. Az országgyűlés éjjeli ülésében eltiltja Lamberget a fővezérségtöl 1848.— Haynau a puszta-herkályi majorságban aláírja a komáromi capitulatio pontjait 1849. — József nádor megköti a b. Sinával a lánchid iránti szerződést 1838. 28- án. Zsigmond királyt Nikápolynál megveri a török 1396. — V. Ferdinand királylyá koronáztatik 1830. — Gr. Lamberg megöle- tése a lánchídon 1848. A magyar függetlenségi harc kezdete. 29- én. Hardeck megadja magát a töröknek Győrnél 1594. — Született Tompa Mihály 1819. — Szerb vereség Sukoronál 1848. 30- án. Interim Ausztria és Poroszország közt 1849. — 800-dós ünnepe Tyrol egyesülésének Ausztriával 1863. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom