Eger - hetilap, 1876

1876-09-28 / 39. szám

308

légazeszvilágitási társulat hagyta itt a vállalkozási biztosíték-összeget, mely által utca-világitásunk tökéje ismét pár ezer forinttal növekedett, — szintén ismeretes dolog.

Hogyan van tehát mégis az, hogy utcáink világitási ügye az utóbbi időkben annyira elhanyagoltatott, hogy az utcák-világitása gyakran napokig sőt hetekig elmarad ; hogy helyek és utcák, melyeknek éjjeli megvilágítása közbiztonsági szempontból is mellőz- hetlen kötelesség, — mint a vasmi indóházhoz közlekedési vonalat képező hatvani ut —• soha sem, vagy csak nagy ritkán látnak, akkor is gyér helyenkint, világosságot ? That is the question. Ez a kérdés, melyre az illetőktől igen szeretnénk megnyugtató választ nyerni.

Valóban csudálkozuunk kell, hogy városunk tevékeny s ügybuzgó polgármestere, ki, miként tapasztaljuk, sok tekintetben városunk érdekeit önzetlen melegséggel hordja szivén, némely szintén fontos ügyekre, miur pl. az utcavilágitásé is, aránylag kevesebb figyelmet fordít.

A közbiztonság, s felvilágosodás nevében tisztelettel kérjük a város polgármesterét s összes elüljáróságát ez ügy felkarolására ‘és siikeres gondozására. Az is kívánatos volna a pótadókkal is súlyosan terhelt polgárságra nézve, de az alkotmányos élet egyik követelménye, a nyilvánosság érdekében is, ha a hatóság az utcavilágitási tőke mennyiségét, annak elhelyezését, jövedelmét, s e jövedelem mikénti befolyását, hova fordítását, az utcavilágitási bérlet röviden Összefoglalt föltételeit, szóval minden az utcavilági- tásra vonatkozó intézkedéseit s eljárását köztudomás és megnyugta- tás végett időről időre a sajtó utján közlené.

A világosságot szerető több polgár nevében W. J.

Heti szemle.

Az osztrák-magyar kiegyezés tárgyában a közelebbi napok alatt Becsben erősen folytak a tárgyalások a két kormány tagjai között. E tárgyban király ö felsége elnöklete alatt, f. hó 23-án közös ministertanács is tartatott, melyben, mint hírlik, a magyar kormány újabb engedékenysége foiytáD, a végleges megállapodás létre is jött. A Tisza-kabinet ezen újabb, valóban csudálatos engedékenységéről az osztrák birodalmi fél javára, a következőket hiresztelik. A magyar kormány, tudvalevőleg, szigorun ragaszkodott ahhoz, hogy a vám- és kereskedelmi kérdésben ezúttal végleges megállapodások jöjjenek létre. Most azt állítják, hogy a Tisza-kabinet ez álláspontját feladta, s e kérdésben az eddigi állapotok ideiglenesen félévre meg megmaradnak, vagyis a vám- és kereskedelmi szövetség felmondásának határidejét a magyar kormány félévre elnapolta. Még nagyobb az engedékenysége kormányunknak a bankkérdésben. Eddigelé a Tisza-kabinet az osztrákok 80 milliónyi bankadósságának közösségéről mit sem akart ludui. Most, úgy hallatszik, hogy a magyar kormány államunk terhére ez adósság egy részét is hajlandó volna elfogadni, s igy kilátásunk lehet rá, hogy újból gazdagabbak leszünk néhány millió — adóssággal. E kérdésben — úgy hallatszik, — 3 tagú delegált jury fog Ítéletet hozni.j

Országgyűlésünk üléseit, az eddigi hírekkel szemben, októb. elején nem fogja elnapolni, sőt hir szerint, ekkor tartja legérdekesebb s legfontosabb üléseit. Nevezetesen: ez alatt fog a Mileties elfogatása ügyébeu határozatot hozni; s a kormány is mindjárt több nagy fontosságú tjavaslatot szándékozik előterjeszteni, ezek közt: a középtanodai oktatásról, a borszesz-cukor- és petróleum- adóról, a nagy szebeni Theresianumról, a polgári házasságról, a na- zarenusokról, a katonai szállásolásról, a honvéd-orvosok szervezéséről, az árva-ügy,- a megyei házi pénztár-, béketörvényszékek,- rendőri kihágásokról stb. szóló tjavaslaíokat, Ugyancsak okt. első napjaiban fogja Széli K. pénzügyminister a jövő évi költségvetést a ház elé terjeszteni.

A török-szerb harctérről és Szerbiából a legkülönösebb hírek érkeznek. A megvert szerb hadsereg, mely most már teljesen a muszka kancsuka-uralom alatt áll, mint említettük, Milánt szerb királylyá kiálltotta ki, s neki. mint a minden szerbek királyának, az esküt le is tette. Milán e tüntetésen nagyon megijedt, s mind ö, mind kormánya a külbatalmak előtt kijelentették, hogy ez nem egyéb tréfánál. Azt is beszélték, hogy e komédiáért Tsernajeffet meg fogják dorgálni, sőt tán le is teszik. De most Szerbiában nem Milán, hanem az omladina és Tsernajeff az ur. Azt mondták: ha Milán nem akarja a királyságot elfogadni, mondjon le s adjon helyet más, bátrabb legénynek. Milánnak tehát nincs más útja, mint vagy menekülni, s— mert mindenét a háborúra költötte — kegyelem-kenyérre szorulni, vagy a királyságot elfogadni. Legújabb hirek szerint Milán ez utóbbit választotta, s a királyságot

8- án. Szigetvárnál Zrinyi Miklós hőshalála. 1866. — Károly herceg visszaveszi Nándorfehérvárt a törököktől 1688. — A magyar követek visszaérkezése Bécsböl, hol audentiát nem nyertek. — Gr. Széchenyi megtébolyodik 1848.

9- én. Eleonora császárnö alapúja a „Csillag-kereszt" bölgy- rendet 1668.

10- én. Soliman elfoglalja Budát és két helyen felgyújtana 1526.

— Az I. ministerium lemond, csak Szemere tartja meg tárcáját 1848.

11 én. Meghalt Nagy Lajos 1382. — Savoyai Jenő megveri a törököt Zentáná! 1697. — Vitám et sanguinem pro rege nostro Maria Theresia! 1741.— Mária Terézia felállítja a magyar gárdát 1760.

— Kossuth visszaül a ministeri székbe; — az osztrák tisztek leköszönnek ; — Jellasitscb betör 1848.

12-én. Bécset felmenti Szobinczky Jáuos 1627. — Bécs ünnepélyesen Magyarország mellett nyilatkozik 1848.

13 án. Ferenc (Mária T. férje) gr. Batthiányi és Trauu vezérek működése folytán német császárrá választatik 1745. — A Turs- ky-ezred felesküszik Hunyadi-huszárnak 1848.

14 én. Első rendelet Ausztriában a szabadkőművesek ellen 1732. — (A Budán tartott püspöki zsinat eloszlik (a kunok ügyében) mert IV. László nem ad neki enni 1279.) — Araagyar gárda feloszlik, — a radikálok Kosuthot ministerelnökké akarják, 1848. — Abdul Medschid a menekülteket nem adja ki 1849.

15- én. Az első európai vasút megnyitása (Liverpooltól Manchesterig) 1841. — Teleky Ádám kijelenti, hogy ö Jellasitscb ellen nem harcol 1848.

16- án. Batthiányi lemond a jogról ministeriumot alkotni; — Húrban, Stür, Hodsa betörnek 1848.

17- én. Felolvassa Batthiányi a nádori parancs folytán alkotott II. ministerium névsorát. (Ghiczy, Szentkirályi, Erdödy, Vay, Kemény, Eötvös József, Mészáros) 1848. — Arad kapitulál az orosznak 1849. — Az országgyűlés összehívása 1865.

18- án. Vonul be Hunyady János, mint kormányzó Budára 1447. — Castclfido.rdoi csata 1860.

19- én. Bem serege Hátszegnél lerakja a fegyvert az orosz előtt 1849.

20- án. Soliman megkezdi Bécs ostromát 1529. — Mátyás főherceg felmenti Székesfehérvárt az 58 éves törökjárom alól 1600.

— Lnbkovitz kinevezi a 12-os bíróságot Ítélni a Zrínyi-féle összeesküvők fölött. A 3 gróf két német ügyvédet kap 1670. — II. Józsefet visszaveri a török Karans ebesnél 1789, — A februárusi patens felfüggesztése 1865.

21- én. Nyáry Pált Eger zsoldos védői kötözve viszik Solimán- hoz 1596. — Szül. gr. Széchenyi István, 1791. — Jellasitsch Pestre szláv-gyűlést hirdet; — Szent Tamás ill. ostroma 1848. — Vécsey leteszi a fegyvert Boros-Jenőnél az orosz előtt, 1849.

22- én. Koburg és Suwarow megverik a törököt Martinestje mellett 1798.

23 án. Az első magyar gárda felesküszik 1760.

24-én. Aba Samu -±0 nemest karóba búzát Csanádon 1043. — A Forgács által vitézül védett Érsekújvárt beveszi a török 1663. — A császár megtiltja minden Magyarországban állomásozó ezredének Jellasitsch ellen harcolni 1848.

25 én. A császár megbízta Vayt a ministerium szervezésével ;

— István nádor leköszön 1848.

26- án. Lamberg fővezér, Húrban, Stur, Hodsa kiiizetnek, Jellasitsch ellen honvédek toborozása 1848.

27- én. Az országgyűlés éjjeli ülésében eltiltja Lamberget a fővezérségtöl 1848.— Haynau a puszta-herkályi majorságban aláírja a komáromi capitulatio pontjait 1849. — József nádor megköti a b. Sinával a lánchid iránti szerződést 1838.

28- án. Zsigmond királyt Nikápolynál megveri a török 1396. — V. Ferdinand királylyá koronáztatik 1830. — Gr. Lamberg megöle- tése a lánchídon 1848. A magyar függetlenségi harc kezdete.

29- én. Hardeck megadja magát a töröknek Győrnél 1594. — Született Tompa Mihály 1819. — Szerb vereség Sukoronál 1848.

30- án. Interim Ausztria és Poroszország közt 1849. — 800-dós ünnepe Tyrol egyesülésének Ausztriával 1863.

I