Eger - hetilap, 1876
1876-01-06 / 1. szám
4 Oly időben történik az országos kiállítás, midőn az önálló vámterület fölállítása épen országos kérdés, és midőn meg kell mutatnuuk, hogy képesek vagyunk a külföldi iparral versenyezni, képesek vagyunk az országban szlikséglendö bármily iparcikkeket fedezni. Minthogy tehát ez országos kiállítás úgy országunkra, mint minden egyes városra nézve, az ipar és kereskedelem emelése tekintetéből, nem képzelhető na«ry elönynyel bir, az egri általános ipartársulat, Eger városa jó hirnevét szem előtt tartva, m. é. december hó I2-én tartott választmányi gyűlés határozata folytán, ezen országos kiállításon in corpore részt venni fog, s a kellő intézkedések megtétele végett, saját kebeléből egy: Gyubek Lajos elnöklete alatt, Braun Manó és Barsy József egyleti tagokból álló bizottságot küldött ki, melynek feladata leend, az egri iparüzö polgárokat kiállítási tárgyak készítésére felhívni, gondoskodni fog a kiállítási tárgyak elszállításáról, azoknak a kiállításon lévő kellő és legjobb elhelyezéséről, igyekezni fog a bíráló bizottság tagjává lenni, hogy az által úgy Eger város, mint minden egyes polgára érdekeit kellőleg képviselhesse; igyekezni fog Eger jó hirnevét emelni, s iparosai és polgárai részére dicsőséget kivívni. Ennél fogva fölhívjuk a helybeli iparüző polgárokat, valamint azokat, kik képesek volnának bárminemű terményt, vagy állatot kiállítani, továbbá minden magán művészt vagy művésznőt, kik bármily kiállitásre méltó kézi munkát, faragványt rajzot vagy feste- méyt stb. készíthetnének,hogy e kiállitáson minél számosabban részt vegyenek, s kik e szándékban vannak, szíveskedjenek azt az alóli- rott bizottsági elnökkel kora idején tudatni, hogy a megfelelő helyek kieszközléséröl intézkedhessünk. Figyelmeztetjük továbbá mindazon iparüzöket, kik kiállítandó tárgyak készítésére bár elegendő képzettséggel bírnak, de anyagi tehetséggel nem rendelkeznek, jelentsék magukat f. hó 31-ig a bizottság alólirott elnökénél, kitől a készítendő tárgy rajza avagy annak elég értelmesen leirt készítési magyarázatának bemutatása mellett, előlegül anyagi segélyt nyernek. Braun Em., bizottsági tag. Barsi József, bizottsági tag. Gyubek Lajos, bizottsági elnök. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1875 dec. 13-án Beöthy Lajos főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak: Olvastatott Egerváros és Skoines Henrik londoni lakos között, a légszesz-világitásnak létrehozása végett kötött s jóváhagyás, valamint a jóváhagyási záradékkali ellátás végett bemutatott szerződés-, és a gazd. s pénügyi szakosztály erre vonatkozó előterjesztése. A szerződés a városra nézve előnyösnek találtatván, jóvába- gyatik, és a jóváhagyási záradékkal elláttatik. Miről Egervárosa a jóváhagyási záradékkal ellátott szerződés visszaadása mellett polgármestere utján értesittetik. Olvastatott a m. k. belügyministeriumnak a mintamértékek beszerzése és átszámítási táblázatok kifüggesztése tárgyában leküldött f. év nov. 7-én 54054 sz. a. kelt leirata, és a gazd. s pénzügyi szakosztály vél. jelentése. A ministeri leiratban foglaltakra nézve, a mintamértékeknek állami hitel utjáni beszereztetése kivételével, a kellő intézkedések a m. alispánja utján már megtétetvén, a leirat tudomásul vétetik. Mivel pedig ezen leirat szerint a m. k. földmivelés ipar és kereskedelmi ministerium a minta-mértékek beszerzésére nézve, azon esetre, ha a község azok megtérítésére 1876 ik év végéig magát kötelezi, hitelt nyit, és megtérítés fejében az illető községeknek a minta-mértékek megküldését elrendeli, ennél fogva felhivatnak azon községek, melyek ezen állami hitelt igénybe venni kívánják, hogy ebbeli szándékukat a megye alispánjának mielőbb jelentsék be, hogy az ez iránti felterjesztés, mire nézve a m. alispánja megbizatik, még ez év folytán eszközöltethessék. Utasittatnak egyidejűleg a községek, hogy a körözvényi lapokban közzétett földmivelés ipar és kereskedelem ügyi ministeri leirat értelmében, a mintamértékeket minden község köteles lévén, még pedig a központi állami mértékhitelesítő bizottság utján megszerezni ; a mennyiben valamely község még mintamértékek birtokában nem volna, forduljon ezek beszerzése tekintetéből a m. alispánjához. Miről a megye alispánja végzésileg, és az összes szolgabirák, polgármesterek, valamint községek a megyei körözvények utján ér- tesittetnek. Olvastatott a központi állami mérték-hitelesitö bizottságnak elefántcsont- és ébenfából, az alakok pedig élegült ezüst- és aranyból készültek. A sakkjátszásnak hajdanában több módja volt, melyek azonban már rég kimentek divatból. Ma csak egy módja ismeretes és van elterjedve a müveit népeknél, mely kiváló sakkmatadorok által hihetlen magas tökélyre fejlesztetett. A sakkjáték nagy hírnevet nyert hősei a korábbi időkből P h i 1 i d o r (élt a 18. században); Evans, Kouningham, kiktől nevezetes Ügyességű játékkezdetek (Evans-gambit, Kouningham-gambit) nevöket is vették, stb. Újabb időben : Andersen, Kiseritzky, Paulson, Murphy Amerikából stb. E két utóbbi, sakktábla nélkül, csupán fejből 6—8 játszmát játszott egyszerre, s többnyire győztesen. Hazánkfiai közöl mint kiváló sakkjátszók ismertettek: Szén (néhány év előtt halt meg), ki egy sakktornán a párisi sakk-clubbot is megverte, R é c s y Emil jogtanár, a korán elhunyt Cseresnyés István, Erkel a nemzeti színház karmestere stb. mások. Nagyobb városokban, mint : London, Páris, Berlin, Bécs, Pest, rendszeres sakktársulatok, (sakk-clubbok) vannak, melyek időnkint jelentékeny pályatételekre versenyeznek egymással. A húzások kiszabott időközökben levelezés, vagy távirás utján történnek. Ilyenkor az egész sakk-világ erős kíváncsisággal várja az egyes húzásokat, melyek a napi sajtóban nyomon közöltéinek, s egyik vagy másik fél javára sokszerti combinatiókra nyújtanak alkalmat s tárgyat. A sakkjátéknak a müveit nemzeteknél egész irodalma van már, melyek e játék történetét s fejlődését tárgyazzák, s annak alapos megtanulására egyszersmind oktatást is nyújtanak. Egy ily sakkkönyv pár év előtt nyelvünkön is jelent már meg. — Azonkívül a sakkjáték folytonos fejlesztésére, s a sakk-clubbok tevékenységének figyelemmeltartására a nagyobb müveit nemzeteknél külön szaklapok, sakk-közlönyök szolgálnak nemcsak, hanem egyéb ismeretterjesztő folyóiratok is éber figyelemmel kisérik a nevezetesebb sakkmozanatokat, a sakkkedvelök számára megoldandó sakkfeladványokat, mesteri húzásokat hoznak, sőt időnkint, nagyhírű sakkbősök közt lefolyt játszmákat, egész terjedelmökben is közölnek. Azon meggyőződésben, hogy t. olvasóink között is lesznek számosán, kik a nemes sakkjátéknak kedvelői, s művelői: ide iktatunk egy sakkjátszmát, melyet két hírneves sakkmatador, A n- dersen és Kisericzky játszottak, s mely, meglepő szépsége, páratlan elméssége, s nagyszerű végkifejlése által „a halhatatlan játszma4' nevet vívta ki magának. A játszma következő : Andersen (fejér), 1) e2—e4 2) f2—f4 3) F fi—c4 4) K el—fi 5) F c4—b5 : 6) H gl—f3 ' 7) d2—d3 8) H f3—h4 9) H h4—f5 10) g2—g4 11) B hl—gl 12) b2—h4 13) h4—h5 14) V dl—f3 15) F cl—f4: 16) H bl—c3 17) H c3—d5 18) F 14—d6 19) e4—e5 20) K fi—c2 Kiesericzky (fekete). e7—e5 e5—f4 : V d8—h4f b7—b5 H g8—f6 V h4—b6 H f6—hő V b6—g5 c7—c6 H h5—f6 c6—b5 : V go—g6 V g6-g5 H í‘6—g8 V g5—f6 F f8—c5 V f6—b2 : F c5—gl: V b2—al:f b8—aö (e hozásnál mondá Andersen ellenfelének, hogy 3 húzásra meg- matolja) 21) H f5-g7f K e8—d8 22) V f3—f6f H g8—f6 : 23) F d6—e7 $*) *) A ütést, f sakkot, ÿ ma tót jeleni.
