Eger - hetilap, 1876
1876-07-27 / 30. szám
XV. ér-folyam. 30. szám. 1876. jnlins 27-én. Előfizetési dii Egész évre Félévre . Negyed évre , Egy hónapra Egyes szám 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr.- 45 kr.- 12 kr. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetés tői 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tanaim» hetilap, megjelenik minden csütörtökön, Eladó-hivatal : a lyeenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr Művészeti állapotaink. II. S z i n Ü g y. A tapasztalás számtalan esetben tanúsította már, szlnielöadá- sok, hangversenyek stb. alkalmával, hogy városunknak a nemesebb s magasabb n tiélvek iránt fogékony, tekintélyes közönsége van. Itt tehát a valódi nüvészet pártoláshiányról nem panaszkodhatok. De viszont e közönség csak azt akarja pártolni, ami pártolásra méltó, s joggal megvárhatja, togy pénzéért igazi műélvezetben részesüljön. Az ide vetődő színtársulatok jövetelét rendszerint nagy zaj, felhargú ígéretek előzik meg, s e gyarus reclameoknak a legtöbb esetben, kivált a szini saison vége felé, szomorú kudarc, s bukás a vége. A megcsalt közönség, — mely egyébiránt nem igen szokott a középszerűbb színtársulatokhoz magasabb reményeket, s igényeket kötni. — az elcsépelt darabok-, s napról napra gyarlóbb, sőt nem ritkán botrányosan rész előadásoktól elfordul, a pártolás csökken, s midőn a n tikédö színtársulat jobbjai látják, tapasztalják, hogy üres báz előtt kell játszaniok, s a társulat igazgatója sem akarja, vagy nem képes irányukban vállalt szerződési kötelezettségeit teljesíteni, a koplalás elül rendszerint kereket oldanak, s a direktor körül csak a salak marad, melylyel aztán nemcsak nem képes jóravaló darabot előadni, vagy csak tűrhető előadást is rendezni, de még szabadulni sem képes töltik sem az igazgató, sem — fölhalmozott adósságaik miatt — a közönség. Legnagyobb, legvisszatetszöbb bibájok az ily sziniársulatok igazgatóinak, hogy bérletet nyitván, nagy Ígéretekkel, kiváló s uj darabeik előadásának kecsegtetésével fonják be a bérlő közönséget, s azután a bérletben rendszerint ütött-kopott fércmliveket adnak, mig a jebb müvek előadását rendesen bérletszünetben tartják. Ily tapasztalatokon aztán a bérlő közönség okul, s a további bérletek után a társulat rendesen stiker nélkül futkároz. Pedig a színtársulatok tudhatnák, hegy tisztességes existentiájukat csakis a bérlő közönség biztosit hatja, s hogy ezért épen oda kellene törekedniök, hogy e közönség igényei elégittessenek ki legjobban s legelső sorban, mint amelytől mindjárt megtelepedésökkor jelentékeny pénzösszeg által segittetnek ki a sülyedés bajaiból. Mindé visszaélési kirek eleje't venni, mind pedig azon eélt elérni, hogy jól szervezeti színtársulatot nyerhessünk, s a provinciális erőkhöz képest lehetőleg művészi előadásokat élvezhessünk, — szerintünk — igen egyszerű s praktikusnak bizonyult módon lehet. E mód a következő : Alakuljon városunkban egy szini bizottság, mely szinészetünk ügyét magáévá téve. s azt leli es buzgalommal fölkarolva, szerezzen össze nüvelt közönségünk körében, aláírások utján, egy kit erjed et- tebb ivadra, például 24— 30 előadásra, egy tekintélyes számú, például, száz bérletet. Meg vagyunk győződve, hogy az egri közönség köriből e bérletszám könnyen kikerül. Ily tekintélyes erő s összeg biztositékával aztán a szinügy további stikere könnyen eszközölhető. E biztosított bérlet keresztülvitele után aztán a szini bizottságnak nem kend nehéz, pályázat utján, a legelső vidéki szintársulatok igazgatóival érintkezésbe lépni, s a legjobb szini erőket megszerezni. Nircs kétségünk benne, hogy ily előnyös biztosíték mellett, a legjobb társulatok fograk az egri szini jvadért versenyezni, kiktől azután bálvan követelni lehetne, hogy necsak társulatuk meghatározott szán u, tehetségű s szerepkörű erőinek lajstromát, hanem egyszersmind a biztosított bérlet folyamén előadandó darabjaik sorozatát is ierjeszszék a szini bizottság elé, mely aztán gondoskodni fogna arról, hogy az elfogadott színtársulat tagjai, s a bizottság által a bérletre kijelölt müsorozat keretén belül foglalt darabok előadása szerződésileg biztositassanak, s szigorun megtartassanak. A további egyéb részletek megbeszéllése s megállapítása a szini bizottság kebelében önként fejlenék aztán elő. Szerény véleményünk szerint egy ily szini bizottság alakulásának városunkban, talán szüksége sem forogna főn. Ama, városunk tekintélyeibél álló bizottság, mely az állandó szinház létesítésére Laák László alispán ur elnöklete alatt, pár év előtt alakult, szerintünk leg illet ékest bb, s egyszersmind legalkalmasabb volna arra, hogy az itt körvonalaiban kifejteit szinligyi eszmék fonalát kezeibe venné, s azok valósítására a szükséges előzetes lépéseket szokott nemes buzgalmával s lelkesedésével, mielőbb megindítani szíveskednék. Tiszteletteljesen ajánljuk ez igényiden sorainkat a neve- ze t bizottság t. buzgó elnökének szives figyelmébe. —b—s—. Az amerikai világtárlat. (Folytatás.) Philadelphia, iun. 30. 1876. Áttérek most a kiállítás legnevezetesebb, s — legalább előttem — legérdekesebb részére. Ez a géptár (Machinery-hall),egy,kö- rüibelől 10CO lépés bosszú, s 200 lépés szélességű díszes csarnok. Közepében van felállítva az óriási Korlissféle gőzgép, mely egyelőre 14C0 lóerőre van alkalmazva, de szükség esetén 2500 lóerőre fokozható. E roppant géppel vannak bámulatos összeköttetésben a gépcsarnok valamennyi kiállított nagyszerű gépei, s ugyancsak e gép hozza azokat valamennyit mozgásba, működésbe. Ez összeköttetés leirbatlanul bámulatraméltó szövedéke a tengelyek-, kerekekés szíjaknak ! Van aztán itt, mindenféle gyár, mit eddigelé emberi ész kigondolt, még pedig a legtökéletesitettebb szerkezettel, s teljes működésben. Van itt szeg-, szappan , posztó-, selyemszövet-gyapjúszövet, papir-gyár stb. Feltűnt ezek közt előttem különösen a téglagyár, mely minden előkészület, más egyéb anyagok, sőt minden viz hozzájárulása nélkül, tisztán agyagból préselve, egy kévés gőz segítségével, s csupán 3 ember közreműködésével naponkint 24,000 téglát állít elő ! Ott van a hordégyár, a mellette álló dongavágóva), mely a fatörzsböl hihetetlen gyorsasággal oly tökéletes dongákat metsz ki, hogy azok a gyárban azonnal összerakatnak, megvasaltalak s kész a bordó! Mindez bámulástkeltö csekély erős idő eredménye ! Elgondoltam, mily pompás üzletet csinálna egy ily gyár Egerben, s annak vidékén! — De elbámu'na némely egri báziasz- szony azon is, ha látná, hogyan van az, hogy a szennyes ruhákat nem kell a melegvízre küldeni mosásra, — holott ez némely háztartásnál napokba kerül — mig itt a mosó-gyárban egy férfi-ing kimosása, megszáritása, s kivasalása, szóval : teljesen használható áliapotba tétele nem tart 3 percnél tovább ! S mindez óriási mérvű és számú gépeket mind ugyanazon fölebb említettem Korliss-féle gép hajtja! A Memória 1-b all, másként A r t g a 1 e r y (műcsarnok) szintén igen csinos és tágas két épületből áll. Olaszországból annyi itt a kiállított tárgy, hogy — miután ily óriási halmazra nem számítottak — ezek számára egy külön épületet kellett, a szó szoros értelmében teremteni. Feltűnő, bogy a philadelphiai műcsarnokban nem talál az ember annyi képet, mint Bécsben láttunk, hol valódi nagasabb élvezettel bán ültük az óés uj kor festészeti remekeit. A íö súly e kiállítás képzőművészeti részében kiválólag a szobrokra van fektetve. E téren kétségkívül, mint a bécsinél, úgy itt is, Olaszország áll első helyen. Utána mindjárt Ausztria-Magyarország jő, s úgy Francia o., Belgium, Holland, Dán és Németország. Nem lé
