Eger - hetilap, 1876
1876-05-11 / 19. szám
XY. ér-folyam. 19. szám. 1876. májas 11-én. Előfizetési dij : Egész évre Félévre Negyed évre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft — kr 2 ft 50 kr. ! ft 30 kr. — 45 kr.- 12 kr, Hirdetésekért: minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadc fejébon minden hirdetéstől 30, nyiKtórben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. kiadó-hivatal : a lycenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr Népgyülés. Eger városa polgársága jövő vasárnap, f. hó 14-én, délelőtti tíz órára, a város közháza udvarán tartandó népgyü- lésre hivaíik egybe. A népgyülés tárgyát városunk polgárságának, a bécsi megállapodásokkal szemben, az Önálló magyar vám- és bankügyre nézve teerdő nyilatkozata fogja képezni. E népgyíilést illetőleg a fővárosi napilapok sürgöny-tudósításának azon passusa, miszerint a népgyülés országos képviselőnket felszólítani szándékoznék, hogy a kiegyezés ellen szavazzon, egyáltalán semmi alappal sem bir. Az sem igaz,hogy e népgyülést a városi képviselő-testület kezdeményezte. Erre vonatkozólag közöljük városunk polgármesterének a fővárosi lapokhoz küldött következő cáfolatát : Cáfolat. A „Pesti Napló" 106 számának esti kiadásában, — a táviratok rovatában — eredeti sürgönyként, Egerből megjelent azon közlemény, meiy szerint a városi képviselő-gyűlésből kifolyólag, az önálló vám- és pénzügyben, egy népgyülés tartása határozta- tott volna e), teljesen alaptalan, amennyiben ilynemű tanácskozás a képviselö-testlilet hatásköréhez nem tartozván, abban határozat sem hozathatott, mit vezetett jegyzőkönyvünk hiven igazolhat. Eger 1876. május 9-én. Tavasy Antal, Eger város p. mestere. Eger, máj. 10. 1876. A budapesti polit, napi lapok a lefolyt héten kivonatilag közölték ama törvényjavaslatot, mely a területrendezés s illetőleg azon megyék kikerekitése ügyében, melyek administrationalis és egyéb országos szempontok szerint a rendezést legsürgetőbben igényelték, —nem rég elkészült, s legközelebb a képviselőház elé terjesztetett. Legközvetlenebbül érint s érdekel bennünket e törvényjavaslat azon része, melynek tervezete szerint társmegyénb, Külsö-Szolnok, Hevestől elszakasztva, a Jászsággal egy megyévé egyesittetik, s székhelyéül Szolnok jelöltetik ki, mig Hevesmegye, Eger szébhelylyel, külön önálló törvényhatóságot képezend. Meg vagyunk győződve, 3 velünk mindazok, kik a törvényjavaslatot az országos érdekek felé irányult, józan .belátás tiszta s tárgyilagos szemeivel, s nem a szenvedély, az elfogultság s önérdek szennyes szemüvegén át tekintik, miszerint Heves megyére nézve Eger székhelylyel a területrendezésnek a tjavaslatban foglalt, s úgy az országos érdekeket, mint a megye speciális kormányzati viszonyainak célszerűségét minden irányban helyesen felfogott alapok- s motívumokon nyugvó ilyetén megoldása az országos képviselő- házban elfogulatlan, objectiv vita tárgyát aiig képezhetendi. Annál inkább csudálkoznunk kell tehát, hogy e tényekkel s adatokkal szembeD, még ma is talákoznak olyanok, kik nemcsak Gyöngyösön magában, de — mint értesültünk — annak szomszédos területén is, faluról falura járva, s Gyöngyös székhelyisége mellett agitálva, a népét félrevezetve, de minden erőszakoskodásaik mellett is silány sükerrel, nem átalják a Gyöngyösön és vidékén oktalanul fölzaklatott, de mármár csillapulni kezdett kedélyeket újra fölizgatni, s emésztő lángra lobbantam. Mi, kik minden nemes előretörekvésnek, s ügvekezetnek örvendő szemlélői, s ha e törekvések a mi rovásunkra, ellenünk nem intéztetnek. szívesen vagyunk buzgó támogatói, soha sem ócsároltuk Gyöngyös városnak egy nagy előnyökkel biró helyzet kivívása körüli lázas iparkodását, de szigorun megtámadtuk, erélyesen visszautasítottuk s ledöntöttük azon ész- és okszerűtlen fegyvereket, melyeket e küzdelemben, kivált ellenünk, használt. Most tehát, a harc befejeztével, a már-már bevégzett téuyekkei szemben, Gyöngyös azon erőszakoskodása, hogy elejtett, összecsovbult rozsdás fringiájával a viadalt újra megindítsa, kárba veszett fáradság. Nem mellőzhetjük azonban, bogy kifejezést ne adjunk azon erős meggyőződésünknek, miszerint Gyöngyösnek nem jó barátai, hanem a legnagyobb ellenségei azok, kik ott, a viszonyok jelen határozott állása mellett, oktalan ámításukkal, a felkorbácsolt kedélyek és szenvedélyek mármár kialvó parazsát újra felszítani törekesznek. Nézetek tanügyi viszonyaink körül. (Folytatás.) A népoktatásról szóló XXXVIII. törv. c. oly városoknak, melyek legalább 5000 lélekszámmal birnak, szoros kötelességévé teszi, hogy polgári tanodát, vagy felsőbb népiskolát állítsanak. Hogy a kormány, melynek egyik fő feladata a törvények szigorú foganatosítására ügyelni, s azok végrehajtását eszközölni, számos városaink közt, Egernek is elnézte eddig, hogy e törvényes kötelezettségének 7—8 év óta meg nem felelt: nem annyira annak kell tulajdonitanunk, mert városunk a nélkül is szép számú felsőbb tanintézetekkel bir, mint inkább annak, hogy eddigi kormányaink gondjait más egyéb rendkívüli fontos , országos ügyek vették kizárólag igénybe. Tudjuk azonban, hogy az idézett törvény ebbeli követelményének teljesítésére Eger városa, kormányhatóságilag már több ízben felszolittatott s utasittatott, s utóvégre be kell látnunk, hogy a törvény foganatosítását továbbra is elodázni immár nem lehet, ha csak a törvényeket Írott malaszttá, s magát a törvényhozást, s a hazafi kötelességeket illusoriusokká tenni nem akarjuk. Eger városa erősen igényelte s e tekintetben minden fűt-fát megmozgatott, hogy megyeszékhelyi jogait a kormány respectálja, s e helyzetének előnyeitől meg ne foszsza. Igaz : Eger e jogos igényei mellett országos érdekek is argumentáltak. _ De ha Eger városa e tekintetben a kormánytól jogainak leletben tartását várta: úgy viszont a kormány is joggal követelheti, hogy Eger, mint a megye első városa, székhelye, a törvények teljesítésében is első s jó példával menjen előre. Az elörebocsátottakból immár kitűnik , miszerint Egernek nemcsak kiválólag önérdeke, de a törvények iránti tiszteletének hazafias kötelessége is parancsolja, hogy a felsőbb népoktatás érdekében, egy a közoktatási törvény köveiményeinek megfelelő polgári iskolát, mielőbb, mulhatlanul fölállítson. E tekintetben már két, megoldásra váró kérdés merül fel. Az első az: milyen tanoda állittassék fel városunkban? A második: hogy tekintetbe véve városunk nem igen fényes anyagi viszonyait, minő eszközökkel hozza létre a felállítandó tanodát ? A törvény egy felsőbb nép- vagy polgári iskola létrehozását köveleli. Városunk speciális-, és közérdekei azonban itt inkább kivánatosnak tüntetik fel egy reáltanoda felállítását. Az
