Eger - hetilap, 1876
1876-04-27 / 17. szám
tauitani, hogy használják lelki tulajdonaikat, és hogy annyira becsüljék magokat, a mennyit érnek. Azt megtehetjük, hogy felkölt- vén bennök a szellemet, megmentsük őket az elaljasulástól és tudatlanságtól. Lörinczfy János. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1876. március 13-án, Beöthy Lajos főispán elnöklete alatt tartott reudes bizottsági közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak: A megyei 1875. évi házi pénztári számadás tárgyalás és vizsgálat alá vétetvén, a pénzügyszakosztály előterjesztése alapján ba- tároztatik : A megyei házi pénztár bevételei s kiadásairól az 1875 évre vezetett számadás, úgy nem különben az azzal beterjesztendő egyéb kimutatások helyeseknek találtatván, számadó Okolicsányi József m. főpénztárnok, illetőleg ennek örökösei ezen számadásra nézve felmentendönek találtatik s e végből a számadás és összes okiratai a m. kir. belügyministerhez, a pénzügyi szakosztály jelentésének kapcsán felterjesztetik. Egyszersmind pedig jelentés tétetik, hogy a mezőtárkányi megyei épület után fizetendő 1661 frt 35 kr. kifizettetett. A megyei útépitészeti alap bevételei s kiadásairól, valamint az útépítési biztosítékokról szólló 1875. évi számadás, és a pénzügyi szakosztály előterjesztése olvastatván, A megvizsgált számadások helyeseknek találtatván, azokra nézve számadó Okolicsányi József megyei főpénztárnok, illetőleg annak örökösei, a szokott óvások fentartásával felmentetnek ; s erről ezen határozat kézbesítésével értesittetnek. A bemutatott számadási kivonat a m. k. közmunka s közieké» ministerbez felterjesztetik, azzal, bogy az 1875 évben az állampénztárból nyert adomány a kiilönblelék rovatában van bevételezve, és a szolnoki Tisza hid kijavítására fordittatott, melynek végleges leszámolása csak az 1876 évben eszközöltetik, miért a szabályszerű külön számadás most még fel nem terjeszthető. Egyszersmind meghagyatik a megyei föpénztárnoknak és számvevőségnek , hogy jövőre az útépítési számadáshoz az azon évi előirányzat is csatolandó. Olvastatott a megyei nemesi, az alapitványszerti tébolydái, a rabkápolnai és úgynevezett rabdolgozó intézet alapjairól vezetett 1875 évi számadás és a pénzügyi szakosztály előterjesztése. A mcgvisgált számadás helyesnek és kifogástalannak találtatván, arra nézve számadó Okolicsányi József ra. főpénztárnok, illetőleg örökösei, a szokott óvások fentartásával, a további felelős* ség alól felmentetnek, s erről a jegyzőkönyvi kivonaton értesi- tetnek. A bemutatott mérleg a m. kir. belügyministerhez jelentés mellett felterjesztetik, a számadás mellékletei és a szakosztály jelentése a megyei levéltárban leendő elhelyezés végett a m. levéltárnoknak kiadatnak. Olvastatott az 1874. évben az ínség enyhítése tekintetéből az államkincstárból felvett 163368 frtnyi kölcsönről, az 1875. évben vezetett számadás, és a pénzügyi szakosztály előterjesztése. A bemutatott számadás helyesnek és kifogástalannak találtatván arra nézve számadó Okolicsányi József m. főpénztárnok illetőleg örökösei, a további felelősség alól, a szokott óvások fentartásával felmentetnek, s részükre ennek igazolásaiéi ezen határozat kia- datik. A számadás s mellékletei a levéltárban leendő elhelyezés végett a m. levéltárnoknak kiadatnak. Egyszersmind utasittatik a megyei főpénztárnok és főszám- vevő, hogy jövőben a kint levő töke is kamattartozások jegyzéke is a számadással bemutatandó. Olvastatott az államkincstárból engedélyezett, a szolnoki in- dóbázhoz vezető utakra fordítandó összegről az 1875 évre bemutatott számadás, és a pénzügyi szakosztály előterjesztése. A számadás helyesnek találtatván, az tudomásúl vétetik és a levéltárbani elhelyezés végett a m. levéltárnoknak biadatik ; — s ezen számadásra nézve számadó Okolicsányi József m. főpénztárnok illetve annak örökösei, a további felelősség alól, a szokott óvások fentartásával, felmentetnek, s igazolásul részükre ezen határozat kiadatik. Amennyiben azonban ezen számadás nem a rendelkezésére bocsájtott összeg felhasználásáról, hanem felhasználás végett Szolnok város képviselőtestületének lett átbocsájtásáról szól, és miután ezen összegről az okmányokkal ellátandó számadás a m. kir. közmunka s közlekedési ministerbez felterjesztendő, utasittatik Szolnok város polgármestere, hogy az átvett, s hihetőleg már felhasznált 12,144 frt 62 krnyi összegről szóló, okmányokkal ellátott számadást mielőbb mutassa be. Olvastatott az 1 S32/s évi cholera-járvány alkalmával nyert állami segély mikénti felhasználásáról és megtérítéséről szóló 1875. évi számadás, és a pénzügyi szakosztály előterjesztése. A számadás helyesnek s kifogástalannak találtatván, az tudomáséi vétetik és a megyei levéltárban leendő elhelyezés végett a megyei levéltárnoknak kiadatik. Mivel pedig az előlegként nyert összegekből még mindig 6859 frt 52 kr. van tartozásban, utasittatnak a megyei szolgabirák-4 T A R G A. A szkarisiorai jégbarlang. Az utazás kétségkívül egyike a legnemesebb, s egyszersmind a legtanulságosabb szórakozásoknak. Megismerkedni más vidékek természeti szépségeivel, más országok, tartományok, városok, nemzetek és népek műkincseivel, tudományos és társadalmi intézményeivel, szokásai és sajátságaival nemcsak tetemesen gyarapítja tapasztalatainkat, gyakorlati s elméleti ismereteinket, melyekből a jót, szépet és nemeset aztán itthon, saját hatáskörünkben valósíthatjuk, hanem egyszersmind neraesitöleg, fejlesztöleg hat szivünkre s kedélyünk érzelmeire is. De ha valaki csupán divatszenvelgésböl, urizálásbó!, vagy azért utazik, mert pénzét honában nem tudja okosabban elkölteni, — mint ez aristoeratáink egy részénél egy időben nagyon is elharapózott, sőt még ma is ragadós kórság, — azt hiszszük méltóbban érdemli a megvetést, mint a szánakozást Mindig sokra becsültem azokat, kiket ismeretvágy ösztönzött arra, hogy tehetségök arányához képest, a külfölddel utazás által megismerkedjenek. Szerény helyzetemhez mérten magam is tigye- keztem követni példájokat, s mondhatom, azok tartoznak legboldogabb, legszebb napjaim közé, miket utazás közben ehöltöttem. De ép oly mérvben tudtam sajnálkozni azokon, kik, szűk eszme- és lát- körük korlátái között, a nem ismert, nem tanulmányozott haza rovására, bámész csodáló], mintegy obiigát magasztalói voltak minden külföldinek, amit ott láttak, vagy nem láttak. Nagyon helytelenül sőt botorul cselekszik tehát az, aki külföldi utazásra indúl, mielőtt hazáját beutazta, s türetesen megismerte volna. Mert csak az cgybehasonlitás adhatja meg a tapasztalatok, az utazásközben szerzett ismeretek valódi értékét, s csak ez egybevetés által tanulja meg az ember igen szokszor, hogy azt, mit külföldre ment keresni, itthon sokkal inkább föltalálhatja ; szóval : csak e módon tanulhatja meg az ember saját hazáját valóban is merni, s szeretni. Tagadhatlan, hogy hazánk számos jelességeit s kincseit sokáig vagy magunk se ismertük igazán, vagy nem tudtuk azokat a külfölddel megismertetni, úgy, miként ennek módját a külföldiek nagyon is értik. Bezzeg el tudják ezek adni szóval, amijök van. Csak a fürdőkről kell példát vennünk. Hol van annyi jeles, gyógyerejü és sokszerti fürdő, mint hazánkban , melyek a földkerekség bármely fürdőjével képesek, gyógyhatás tekintetében, versenyezni ? — s betegeinket gyógyulás végett, mégis rendesen külföldi s nem hazai fürdőkbe szoktuk küldeni. Lehet, hogy ennek más egyéb oka is van, melyet ezúttal fejtegetni e soraink keretén kívül esik. Csak egy példát mondok, mely velem esett meg. Néhány év előtt Olaszországban utazván, visszatértemkor a világhírű a d e 1 s- bergi cseppkőbarlangot is megtekintém. A véletlen néhány ú r i tourista honfitársammal hozott össze, kik már — mint mondák — igen sokat utaztak, sokat láttak. Együtt szemléltük meg a nagyszerű barlangot, még pedig elsőrangú fényes kivilágítás mellett. S mi történt ? Midőn én a barlang legszebb részleteit, honfitársaimmal nagy figyelemmel össze nézve, azon megjegyzést mertem kockáztatni, hogy „a mi aggteleki barad- lánk ennél iegalább is tiz grádnssal nagyobbszerü, meghatóba és elragadóbb“ — az én kedves honfitársaim majd elnyeltek kicsinylő lenézésökke), s fitymálva mondák, hogy az elfogult hazafiság szól belőlem, mert hiszen országvilág tudja, hogy az adelsberginél fölsé-
