Eger - hetilap, 1876

1876-04-13 / 15. szám

114 nem áll ezen eset, hanem a szerzett vagyon az országban marad, és igy a gyakorlati helyes nevelés az egyetemes jóllét lendületét eszközli. ' Aki a porosz állam országos és magén péuzügyi állapotjait közelebbről észlelte, valóban bámulatosnak találja azt: hogy állam­ban, az állam pénzügye annyira kedvező, miszerint az államadós­ságok legnagyobb része csak gyümölcsöző beruházásokra vétetett fel, mindamellett, hogy az ország hadi felszerelése bámulatos mér­vűvé és tökéletességre emeltetett fel s fejlcsztetett ki; — sa mel­lett a magán pénzügyi viszonyok, annyira kedvezők, hogy az álta­lános pénzforgalmi kamat 51/* százalék; és bogy szinte minden va­lamire való vidéki városban van két, bárom bankár, akik az escom- ptirozásokat. rendesen 6'0S kamatra eszközlik. Az tagadhatlan, hogy a porosz ember annyira életre való, mi­szerint egyfelől a német vám-egyiet létesítése, másfelől a kereske­delmi szerződések által minden lehetőt elkövet, hogy kivitelt keres­kedést teremtsen és biztosítson a maga s iparüzlete számára a déli és keleti tartományokban. Bármely állam pénzügye csak akkor lehet egészséges, é eterős vérkeringésü és önálló : hogy ha nemzetközi kereskedése legalább is egyensulylyal bir 8 működik a kivitel és behozatal tekintetében ; ba pedig a kivitel deficitben áll a behozatal megett, az az teteme­sen nagyobb értékű árucikkek hozatnak be az országba, mint a mennyi kivitetik, —- akkor teljes lehetetlenség kedvező s önállóan független pénzügyi állapottal birni : mert hiszen a behozatali több­let árának fedezését drága áron eszközlött pénzügyi műveletekkel kel kelletik kifelé kiegyenlíteni ; a mi által a bel-pénzforgalomtól vonatik el tetemes pénzerő s a nyereség. Például az 1875 évben 239 millióval vittek ki kevesebb értékű árucikket, mint a mennyit behoztak az osztrák-magyar monarchiába ; Magyarországra pedig 10 millióval hoztak be több szövet-árut és 19 millióval vittek ki kevesebb terményt, mint az 1874 évben; — tehát igen természetesen a magyar pénzforgalom ennyi sok millió­val lett itthon szegényebb, a múlt évben ; a mely sok millióknak a hiányzását természetszerűen nagyon érzékenyen s nyomasztólag meg kell érezni a magyar pénzügyi állapotoknak és pénzke­ringésnek. Ezen nagy péuzhiánylat magától érthetőleg a megkevesbedett forgó pénzöszletet erősen megdrágítja. Ezen calamitást még öregbiti azon állapot, bogy a magyar ál- lamkölcsönök magas kamatra külföldi pénzemberek kezében lévén, az azoktól fizetett kamat s törlesztések is külföldre mennek. Ennyire a külföldi pénzemberek, az üzleti viszonyok kényúri gyámkodása, uralkodása és leigázó viszszahatása alatt állván a magyar pénzügyi állapotok: az egyenesen a helyzet kényszerűsé­geinek nyomasztó következménye, bogy a magyar pénzügy nem bir semmi önállósággal, hanem az idegen pénzuralom önkénykedö hul­lámzásai és zsarnokoskodása ütéseit és reásulyosodását, akár tetszik, akár nem, meghunyászkodva kénytelen elszenvedni s gyáva önmeg­adással eltűrni s kiállani. Központi bank-ügyünk önállósága a bécsi parlamentben most van kérdés alatt, de amint az előjelekből gyaníthatni, kevés síikére leend annak is. Calainitásaink legfőbbike az, hogy meghalt Deák Ferenc, oda a nemzet támoszlopa ! Csak mindjárt itt is már érez­zük, hogy a Deák támogatása és oltalma mennyire szükséges volt a hazában és bölcsesége mennyire pótolhatlan. Csak ő volt az egye­dül, kinek bölcseségétől tartottak, megvesztégethetlen jellemétől irtóztak a bécsi matadonr-ellenségeink, de most már alig lesz többé, aki védjen és oltalmazzon. Akár merre tekint az ember, mindenfelől csak reménytelen­ség, tanácstalanság és lehangoló viszonyok s állapotok tünedeznek s vonulnak fel elébe ; s a jövőre való kilátások mindinkább sötétek s elcsiiggesztök, meri azok mindig s mindegyre roszabbaknak mu­tatkoznak, sőt e tekintetben épen semmi olyan ut és mód sincs kilá­tásban, a melyek után azt lehetne várni, reményiem, hogy a mostani átalánosan nyomasztó, majd-majd kétségbeejtő pénzügyi állapotok jobbra fordulása, egyhamar lehetségesnek mutatkoznék, és az vár­ható lenne. L'órinozfy János. Heti szemle. A képviselöház jogügyi bizottságának, a btintetö-törvényja- vaslat részletes és beható tárgyalása folyamán, a f. hó 5 iki ii és- ben egy nevezetes mozzanat történt. A büntetésekről intézkedő III. 4 T A R G A. I­Magyar osztrák Történelmi naptár. Közli : Kiirtliy Jenfi. April. 1- éu. Született Faludi Ferenc 1074. — Meghalt Révay Mik­lós 1807. 2- án. II. József Budán telekkönyvi hivatalt állít 1787. — Hat­vani győzelem 1849. — Az országgyűlés megnyitása 1861. 3- án. Peiczel beveszi Sz. Tamást 1849. 4- én János főherceg leköszön Bécsben 1848. — Tápio-bicskei győzelem 1849. 5- én. Belgium függetleníti magát Ausztriától 1790. 6- án. Ferenc József főherceg csehországi helytartó 1848. — Isaszegi csata, 1849. — Német-austriai posta-egyesület 1851. 7- én. II. József császár a magyar koronát, Bécsbe viteti 1784. 8- án. Kossuth proclamatiója a nemzethez 1849. — A protestán­sok egyenjogositása a katkolikusokkal 1861. 9 ód. A zsidók az országgyűléstől egyenjogot kérnek;— Fi­ume kormányzója helyet nyer a felsőbázban 1807. 10 én. Az osztrák megszállja Fiúmét. 1797. 11- én. V. Ferdinand felmenti Ausztriát a robot és dézsmától, — s megerősíti a magyar alkotmányt 1848. 12- én. Az olmützi kabinet elhatározza a muszka interventiót 1849. 13- án. Windiscbgratz elbocsáttatik, helyette Welden báró. — Kovili csata 1849. 14- én. Függetlenségi nyilatkozat. Kossuth kormányzó 1849. 15- én. I. Ferenc bevonul Párisba 1814. — A porta megtagadja Kossuth kiadását 1851. 16- án. Görgey győzelme Vácnál 1849. A hovvát követek meg­érkeznek 1866. 17- én. Zách megtámadja a királyi családot Visegrádon 1330. 18-án. Kéry gróf Zrínyit és Frangepánt a vendégjog mellöz- tével fogva küldi Bécsbe 1670. 19 én. III. Károly pragmatica sanctioja 1713. — Nagysarlói diadal; a III. (Szemere) minisztérium 1849. 20 án. Lipót király II. Józsefnek valamennyi hátralevő rende­letét megsemmisíti 1760. - Devalvatio 1811. — Gyulai az austriai Olaszország teljhatalmú kormányzója 1859. 21- én. Dembinszky győzelme Esztergomnál 1849. — Ausztria ultimátuma Sardiniához; Poroszország hadat üzen. 1859. 22- én. Forgács lemond; — helyette Zichy 1864. 23- án. Soliman 150,000 emberrel indul Magyarország ellen 1526. — Komárom győzelme 1849. 24- én. Az országgyűlés behozza a képviseleti rendszert 1498. — Kikindai vérengzés 1848. — Percei beveszi Kikindát; — Aulich Pestre vonúl; — basabidi győzelem 1849. — Egybekelt I. Ferenc József királyunk 1845.1 25 én. Octroyait alkotmány Austriában 1848. — Zavarok Dél-Tyrolban 1864. (A guilottine első működése Franciaországban 1792.) 26 án. Az insurgensek komáromi gyűlése 1797. — Komáromi csata 1849 — II. vagy közös válasz-felirat 1866. 27- én. Született Kisfaludy Sándor 1772. — Meghalt savoyai Jenő herceg 1736. — A lengyelek lefegyvereztetnek osztrák terüle­ten 1831. — Gyulai átlépi a Ticinot 1859. — Szül. Kossúth 1802. 28- án. A rendek elfogják Zsigmoud királyt 1399. — Lands- hutnál capitulál a porosz az osztráknak 1760. — Született Jósika Miklós 1796. — Ausztria badatűzen Sardinianak 1859. 29 én. Wesselényi fegyverre szólítja a nemzetet; — Erdély kéri a nádort, mondja ki az uniót 1848. 30-án. Nádasdy, Zrínyi és Frangepán ki végeztettek 1671. — A rendkívüli törvényszék halálra Ítéli II. Rákóczy Ferencet 1703. — Sláv congressus Prágában 1848.

Next

/
Oldalképek
Tartalom