Eger - hetilap, 1876
1876-04-06 / 14. szám
108 járási szolgabiró feladata gondoskodni arról, hogy alárendelt közegei kötelességüket megtegyék, és ha az e részben tett intézkedései eredménytelenek maradnak,erről az eszközlöttek kimutatásával jelentést tenni tartoznak, mit Bárczay Gyula szolgabiró tenni elmulasztott. — Hasonlóképen nem teljesíthető Gyöngyös város polgármesterének azon kérelme, hogy a megrovást tartalmazó határozat oda módosittassék, hogy az nem ellene, hanem a mulasztást elkövetett városi tanács ellen irányúi, mert szemben a megyével mindenkor a polgármester felelős, neki és a városi képviselő-testületnek lévén feladata alárendelt közegeit kötelességeik teljesítésére serkenteni és kötelezni. A Gyöngyös város polgármestere által bemutatott, és a folyó évi 407 t. c. sz. a. letéteményezett 20 frt összeg a megyei betegápolási alapot illetvén, az a letétel felveendő és a betegápolási alapúi bevételbe helyezendő, minek teljesítésére a m. pénztárnok utasitta- tik s erről egyszersmind a m. számvevőség is értesittetik. Miről az illetők tudomás s intézkedés végett értesittetnek. Városi ügyek. 1876-ik évi március hó 26-án Eger városa részéről tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak : A folyó hó 16-iki ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnöklő polgármester előterjeszti, miként az általános jövedelmi adópótlékra vonatkozó, törvényes utasítás értelmében az illető adó-köteles saját jövedelméről bevallási ivet tartozik betölteni, melyben azon terhek is feitüntetendők, melyek vagyonait terhelik, hogy azok az adóalapból leszámittassauak ; — minthogy pedig köztudomás szerint Egerben nagy számmal vannak oly adózók, kik különösen bekebelezett terheiket igazolni, s a bevallási ivet e miatt kellően betölteni képesek nem lennének; nehogy tehát az ily egyes adó-kötelesek, önhibájukon kívül, illetéktelen adókirovással sujtassanak, kívánatosnak látná, hogy az egri adózók bekebelezett terhei a hi- tel-telekkönyvböl, a számvevői hivatal használatára egy a város költségére felfogadandó dijnok által, jegyeztetnének ki. Az elnöki előterjesztés elfogadtatik, s egy dijnoknak az előterjesztésben elmondott célra leendő félfogadásával Tavasy Antal polgármester megbizatik. Indítvány folytán legközelébb elhunyt Derszib Ferece volt városi képviselő elhunyta feletti fájdalom jegyzőkönyvbe igiattatni s erről a gyászoló özvegy értesitetni határoztatik. Felolvastatott dr. Montedegói Albert kir. tanfelügyelő megkereső levele, melyben egy felső nép- vagy polgári iskola felállítására e területet felhivja. E testület egy részről tudva azt, hogy egy ily iskola létesítésére a népoktatási törvény által is kötelezve van, másrészről beismerve annak szükségét, és azon hatást, mely egy polgári iskola felállítása által a jövőt illetőlegelérettetnifog: Tavasy Antal polgármester elnöklete alatt : Fülöp József, Fekete Károly, Csiky Sándor, Kövér István, Szederkényi Nándor, Glósz Károly, Gyubek Lajos, Derszib Rudolf, Polonkay Endre, Poppel Gyula, Örményi Antal, Polereczky Gyula, Schwarcz Adolf, Ringelhann Imre, Eisen- mann János, Kubik Endre és Kudlik Ignácból álló küldöttséget megbízza, miként a kivitelre nézve módozatot dolgozzon ki, és azt véleménye kíséretében 45 nap alatt további intézkedés végett e testületnek mutassa be ; ezen intézkedésről egyszersmind a kir. tanfelügyelő értesítendő. Elnöki előterjesztés folytán az 1871 ik évi 18 ik t. c. 35 ik §- sához képest a legtöbb adót fizetők névsora összeállításával Fülöp József elnöklete alatt, Csiky Sándor, Fekete Károly képviselők, és Dusárdy József főjegyző bízatnak meg. Végül a hatvani külvárosi puszta gazdák azon kérelme, hogy az ottani bika-rét fele feltörettessék, s lucernásnak átalakittassék — saját hatáskörébeni intézkedés végeit a mezei rendőri szakosztálynak kiadatik. A tiszai árviz. T i sza f ür e d , april 1. Ib76. Szép dolog biz az ! Az’alatt, mig a hosszú tokaj-fümii gátvonalon, tőlünk közelebb, vagy messzebb, ott,l4hol tán nagyobb s irtózatosabb gátbajok lehettek, hol például vagy 20) ölnyire is a gát az átázás miatt megcsúszott, de szerencsére a debreceniek segítségével sükerlilt azt karózott padkaemeléssel a leömléstöl megmenteni, hogy mig sem a gátfelügyelö, s igazgató urak, sem szakavatatlan, de azért buzgóan alkalmazott mérnökféle kísérleteink a gátmunkálatnál nem engedtek át a vak sorsnak, szép és örvendetes dolog reánk egyek-fürediekre nézve, hogy e napokban megszemlélvén a főmérnök öbölzetlink gátvonalát, mondá : csak keresem a bajt, és sehol sem találom azt. Önmagunk is örültünk e nyilatkozatnak, mint ama közvitézek, kik a csatatér végső részén, de azért történetesen mégis felettébb veszélyes helyén, hová a fő vezér egyebütt hatványozottabban igéuy- be vett saját szemeivel nem láthatott, becsületesen és derekasan megállották, nemcsak, de a győzelem kivívását is elősegiték egyelőre ; s hogy mégis mindnyájan megmaradtak, ezért úgy tűntek fel a vezér előtt, mintha nemcsak a várakozásnak feleltek volna meg, de még nagyobb bajvivásra is képesek volnának. De Úristen! ne adj nekünk többé ily bajt, ily bajvivást, annál inkább, hogy még egészben keresztül sem estünk rajta, s még most sem vagyunk bizonyosak: hogy hol, és mikor lesz vége? Mert bizony a múlt hó 19-ke északájáu a gátőrök ivészjeladására 20-tól 27-kéig bezárólag ott is, hol a viz már a gát koronájáig ért, ott is, hol azt fenyegetöleg csakhamar elérendő volt, az a viz, mely, ha vad csapongó szeszélye, s dúló haragja úgy akarja, hullám szárnyain két ölnyi magasságban rettentően és irtózatosan hányja- veti magát, e vizözöni nagyhatalmasság ellen amennyire lehetséges volt ,és tudtuk, úgy 350 ölnyi vonalban 3 lábnyi pótmagaslatot is emeltünk ; mert ezen felül a gát megcsúszása veszélye ellen is az ázalgós helyeken a legrohamosabb erőfeszitésse! vagy 60 ölnyi segédgátat, úgy nevezett padkát is alkottunk, keresve és hordva hozzá a vizek legelései, elterülései közül az ázatlanabb gyepföldeket, meggyámolitván azt taposással, karózattal, csutkákkal, és rö- zsékkel, ott is, t. i. hol már az idén még vizi liliomok is nőhetnek. A főmérnök járásakelése nem találta ott a füredi vészbizottság munkásait, mert egy napra felfüggesztette munkálatát, vagy legalább enyhítem akart a nép másfelé is szitó akaratján, hogy szánthasson és vethessen is im már; annál inkább elismerésre méltóbb a vészbizottság hajlandóságával is megegyező intézkedése annak, hogy a még, ámbár szemei nem akartak bajt látni, mégis előtte is veszélyeseknek látszó, a folytou tartó, meg öregbedö forrásozás által azokká lehető helyeken a karózott padkák alkotásának további folytatását is, mind a karók elégtelensége miatt, bizony a vizhozta fenyü-szálakat is felhasználjuk az idő szerint — elrendelte volt. E szerint a füredi vészbizottság ismét folyamatba tette előbbi aggodalmas működését, s 31 én már az egyekiek is ismét segítségünkre jöttek.— Mikor lesz ennek is ismét vége? azt meg nem mondhatjuk, mert a viz jelen állásának maradaudósága látszik előttünk folytonosan az előtéren, az előőrsön. Vájjon kié lesz még a stratagema előnye? vagy ki esik ki előbb annak birtokából ? mert az erősebb positiót még mindig a viz tartja, bár miként szeretnénk magunkkal elhitetni: hogy már nem félünk. A Szamos kissé már alább hagyott, most ismét áradni kezd, pedig még le sem apadt. Vájjon mit is akar? ki mondja ezt meg? Talán a tokaji vízállást akarja dagasztani? avagy annak didergő nymphái; melyek a hullámok között lefelé lejtenek, hirnökei az Erdélyben megindult zöld-árjának? Talán a Tiszavölgy berkeiben, az ár kitörései által még feldúlandó telepközségek romjai közé készülnek ezek elrejtőzni ? Bizony rá értetek volna még május havában is elindulni. De hát a magas kormány a most történő dolgok fejlődésére nem üti meg önarcnlatját a készülődő uj Kun-Szolnok megye területére nézve? Mert hiszen ennek alkotandó térképéből maholnap alig lesz egy telepközség is ment az árviz borulatától — kivéve Füred s vidéke fensikjait. Hányszor ajánlotta fel már magát Füred egy kis járásbirósági székhelyéül összekötve a telekkönyvi hivatallal, hogy a családok soha ne jöhessenek remegésbe? S hogy mennyiben voltak alaposak az indokai? ime a jelen tiszai vészes körülmények is eléggé mutatják. A 48 és 49-es években is mennyi hasznavehetösége volt e vidéknek! s most hálából sem emlékezik reá senki sem. De azért Füred vendégszerető szállásait felajánlja most is minden netán szerencsétlenül járt közegnek, vagy egyénnek. Azonban mi sem vagyunk elbizakodók, mert még sok van hátra . . . nem mondhatjuk, hogy még nekünk sem kell felriadnunk drága öbölzetünk elenyésztére. Tariczky Endre. Heti szemle. Mig honatyáink a húsvéti ünnepekre családi tűzhelyeikhez tértek, s csupán a képviselőház jogügyi bizottsága tárgyalja szorgalmasan a büntető tjavaslatot : addig kormányférfiaink Bécsben erő sen alkudoznak az osztrák ministerekkel, hogy valahára a bank- és
