Eger - hetilap, 1876

1876-03-30 / 13. szám

100

hogy a veszélyezettebb helyeken eszközölt intézkedésekről személyes meggyőződést szerezzen.

Legújabb hírek szerint mart. 25 én esti 10 órakor a tiszasza- löki töltést több helyen elszakítván a Taskony felől berohanó viz, a Bischisz és Wodianer-féle épületek közötti utcán végig foly az ár Abádon. Az eddigeli áldozattal föntartott abádi rétteriileten szándékoznak a vizet lebocsátani: ha ez megtörténik, s valami véleten, pl. a mirhó-gát átszakadása nem segít: Tisza-Eörvényig a vidék tenger lesz. Abád-Szalókon, f. hó 26 áról vett {tudósítás szerint az árvíz már a templomba is behatolt.

F. hó 28-áról vett értesítés szerint az árvíz Sarudra is betört immár.

Tisza-Fiiredre Nádudvarról is érkeztek munkások. A csegei töltésen pedig 400 debreceni ember segédkezik a gátak védésében a vidék lakosságának.

A m. kormány részéről a tisza-szabályozási társulat egyik árterére legújabban kormánybiztosul Horánszky Náudor orsz. képviselő is kincveztetett.

F. hó 25-én a Mirhó-gát, mely a Kuaságot védelmezte, szintén átszakadt, s az ár iszonyú sebességgel rohant Kunhegyesnek, minek folytán e község, valamint Karcag, Madaras és Kenderes szintén veszélyeztetve vannak. A gyendapusztai tanyákat éijel lepte meg az ár, s igen sokat elsöpört közölök. Bura és Roff szintén vízben állanak.

Tisz a-F üre d, mart. 25. 1876.

Hatodik napja már, hogy a Tiszavölgy e részén is ezernyi karokkal küzd a nép az árvízzel, mely mintha kifáradt volna már, zaj- gó hullámainak rohamait a gátak ellen tegnapra és mára felfüggesztette, mert megcsendesült az idő, pihenni ment a szél uríi is, kivel habzóan tapsoló, akarom mondani dulóau csapkodó táncait szokta párosán járni.

De azért a gátakon az erösbités, hol szaggatott és rontott, a magosbitás, hol erős oszlopaival át akart törni, a segédtöltések alkotása, hol azokat alá akarta, s akarja még most is, pihenés közben is fúró csöppjeivel aknázni, ahogy, s amennyire lehetséges, mérnöki tanácsadás nélkül is szüntelen folyik még ünnepnapon is. És ebben Fürednek a szomszéd Egyek is a közös veszély érzetében önkéntes segédbezet nyújtott már eddig is.

Tehát a veszélytől még mentek nem vagyunk ; s a megtörténhető áttörés, a gátak teljes átázása félelmében hány napot kell még átélnünk! az óhajtva várt árapadás mikor fog bekövetkezni !

Mellettünk, a kis Tisza-Eőrvény, e hős nép, gátjának védel- mezésén kívül innettova kéthete lesz már, hogy a tisza-halászi nép oda, körébe költözködő része átszállításával foglalatoskodik nemcsak nappal, de az est sűrű homályában is, nem rettegve az életveszélyétől. — Mára már bevégzi.

A szivet eilágyitó, megható látvány ilyenkor nézni a humanis- must, a felebaráti szeretetet, ott ama csekély szállító edényeken, melyeken az a szélverte hullámok között az emberek megmentésé- sével oly ügyesen küzd. — Vájjon visszakivánkozik még Tisza Halász népe régi telephelyére, melyen előbb, régebben, a haza szomorú napjaiban, a futások idején ő adott szigettüzheiyén menedéket?

Bold. Hám János, néhai szatmári püspök, Kis-Magyaradra, Poroszló szomszédságába akarta őket egykoron áttelepíteni ; de oly kedves volt nekik a vizfészkes hely, hol születtek és éltek, hogy sehogy ;em válhattak meg attól, pedig sokszorosan jó telkes gazdai állománynyai lettek volna általa kárpótolva, még templomot is építtetett volna nekik.

Most, hol egyik, hol másik házhoz szorultak, még a trágya dombok tetejére is, éjjeleket is töltvéa ott, mig a mentő eszközök megszabadíthatták őket. Már tán csak egy házuk áll még vizbori- tóttá telepükön.

Oly eset is ad'a magát elő, hogy mikor a házak valamelyikébe ment még vissza ladik ján a tulajdonos valami holmiért, abban ott már egy nagy harcsa úszkált, s csapkodott, mely oda a kinyílt ablakon a vizen osont be. — Szőliősre vitték, ott költötték el a kegyes rokonok között.

Mikor a viz tükre nyugodtabb, sajátságos egy természeti tüneményt 's lehet észlelni az árviz alkalmával.

Lévén most a Tisza esése kisebb, mint egyébkor, 8 lévén tengernyi kiterjedésű a viz területe: a mederben látszólagosan és valósággal magasabb a viz, mint a vele egy víztömeget képe/ö ártéren.

Mintegy emelkedettebb, partvonalas alakot formál az ott magának a mederben, s bugyborékolva esik ömlik ki s oldalvást lefelé, az alatta s mellette lévő, s szintazonképen mély vizoszlopra, mely az ártéren fekszik, s lassudan folyik. Mit természetesen a viz folytonos szaporulata, s az előtte, a mederben meglassúdott víztömeggel való súrlódás eszközöl.

Folyó hó 22-én a viz állása a mércén Egyek és Füred között a

32-ik őrháznál 20' 3" a 23 ik számú örháznál 20' 5" büvelyknyi volt. Tegnap 24 én is igy állott kevés különbséggel. E tekintetben tehát a jelenlegi árviz itt nagyobb, mint az 1830-iki, az 1855-diki, és az I860 diki. Tariczky Endre.

Ti sza-FUred, mart. 26. 1876.

Tegnap 25-én a vízállás Egyek és Füred között a 32-dik számú örháznál 20' és 33/4", a 33-ik sz. örháznál 20' és l3/4" hüvelyknyi volt.

De amitől rettegtünk, minek hire már 24-éu estve ide szárnyalt, de hinni nem akartuk, s tegnap reggei a szomorú dologról, mint valódi árvizi eseményről, már beszéltek, de adatok hiányában reggeli levelemben még sem mertem róla említést tenni, csakugyan megtörtént, a törökszentmiklósi társulat taskonyi vonalán, hol a viz 30 helyen is áthágta a gátot, s tegQap reggel már gróf Szapáry Gyula magtárához közeledett. — Mikorra e lapok megjelenhetnek, szerkesztő urnák több részletes tudomása is lehet már az egészről.

Tegnap reggelre T.-Eörvényné! az apadás 5 hüvelykkel szállott alább; ez esemény lehetett ennek oka. 19 re is ily apadás állott ott be; ez pedig a saruii uradalmi gát elszakadását jelezte akkoron.

Szabad legyen hát már most kissé észrevételezniink.

Mindenekelőtt ösmeretes volt a dunai árviz nagy volta, és lassú apadása, mégis a Tiszavölgy legnagyobb részén az előintéz- kedések hiányoztak ; például még csak egy mentő gőzhajócskát sem kért senki sem.

Túlságos hiedelemben voltak a megyék gátjaink erős és elégséges voltáról, miképen hiszsziik e kettős megye is, pedig már f. hó 14 én gyülésezett, biztosokat küldött volna ki; miképen Szabolcs, s a többi felső megyék sem maradtak volna csendesen.

Bizony Füred is, a mentett részen tanyáival, s az ott lakó népségével könnyen Saguntumot fog Róma módjára, ha vészbizottsága, s annak élén egy erélyes biró, Várady Miklós nincs, ki a 20, 21 és

22-diki gátmunkálatok bölcs vezetésénéi egész az elrekedésig működött.

Az eőrvéuyi biró, Deák Mihály is a 18 és 19-ke közötti éjjeli munkálataiért is sok hálára tette magát méltóvá, az erélyes jegyző Kalocsay Rudolf őrködése s még inkább Borbély Miklós társulati elnök elöintézkedései folytán. — Most meg kell adni, elösmerni mindenkinek a maga érdemét, mintegy nyert csata után a tábornoktól le az utolsó közvitézig.

Vau egykét gyengéd észrevételünk a szabályozási társulatok nem a jelenlegi, mert ébren voltak, de régibb, s ez időre is kiható némely működéseikre nézve is.

Ne akadályozzák ezután a gátokon a kocsijárást, mert ez adja meg azoknak az acélos erőt, mint a ttiz a vasnak.

Például : ha Tokajnak szerződése nincs a társulattal, hogy gátja egyúttal közlekedési vonal is lehet, most nem részben, de egészben viz alatt feküdnék, vagy az ár el is söpörhette volna.

Régebben pedig ha Taskony alatt a vén Mirhó-gát nincs, mely oly széles alapú, s mindig kocsi ut volt egyszersmind, még a tisza- szabályozás előtt az alatta közel és távolabb eső községek minden évben viz alatt feküdtek volna.

S ha Fürednek most történetesen gátja egy részét nem kell vala emelnie, a földet rá hordó kocsik járása alatt, nem lehetett volna szemlátomást szemlelnie: hogy a gát alatt csörgedező vizsu- garak azonnal alább hagytak, mert azonnal nyomakodásnak indult.

Engedjék át azok külső oldalait a lábas jószágok járásainak, bogy ne maradjon ott a föld, a talaj vidéki szólás szerint, tangón, hogy átázalgás alkalmával az ember lába is beletapad; hogy az ürgék, vakondok, s más egyéb férgek túrásai ne maradhassanak ott érintetlenül. . .

Avagy hogy az Árkos-érnek partjai, miket ha nem a hunok, de talán a költözködő jászok hánytak még tán Krisztus születése előtt, bogy a Tiszát a Hortobágygyal összekössék ; még most is épségben vannak: mi lehet ennek oka? találják ki az okosak. Pedig hány árvizet állhatták ki azóta !

Hát azon gátrészekkel, miken a helyi körülmények miatt, soha kocsi nem járhat, mit tegyenek ?

A természet a maga mestersége s iparüzlete szerint a Tisza-