Eger - hetilap, 1875

1875-11-04 / 44. szám

348 nevezésére : a legközelebbi ülésre jelentést tegyenek, felemlitvén egyszersmind ezen jelentésben a jelenlegi tanító képességét is. Olvastatott Adler Mór egri lakos kérelme melyben a tölle do­logházi helyiségül megvásárlóit ház hátralévő vételi árát kéri kiu- talványoztatni. Az adásvevési szerződés értelmében leendő intézkedés végett a városi tanácsnak kiadatik. Olvastatott dr. Gerlóczy Gyula mint a magy. orvosok és természetvizsgálók állandó központi választmánya titkárának érte­sítése, melyszerint az egri nagygyűlés megörökítése céljából készült márvány emléktáblát küldi meg. A megküldött emléktábla köszönettel fogadtatik, s a magyar orvosok és természetvizsgálók állandó központi választmányának szives figyelméért köszönet szavaztatik, utasittatván a városi tanács, miként az emléktábla alkalmas helyen leendő elhelyezése iránt legjobb belátása szerint intézkedjék. Olvastatott Deeper Antal m. r. kapitány f. évi 395, sz. jelen­tése, a f. évben megállapított szüreti batáridőt áíhágók irányában követett eljárásáról. Átvizsgálás és véleményadás végett Kempelen Béla városi ügyésznek kiadatik azzal, hogy jelentését a legközelebbi ülésre mutassa be. Végül indítvány folytán Tisza Kálmán miniszter, elnöknek el­nökségre történt kinveztetése alkalmából üdvözlő irat felterjesztése határoztatik. A népoktatás Svédországban. (Folytatás.) De mennyire hátra vagyunk a városi tanítók díjazásával ! A legtöbb városban ugyanis a tanítók fizetése az életszükségletek árai­hoz képest oly csekély, hogy azok a legnagyobb nélkülözéssel kénytelenek küzdeni, mihez járul még azon leverő tudat, hogy el- nyomorodásuk vagy elhalásuk esetére maguk és családjuk számára nem marad egyéb, mint a koldusbot! Minden munkás méltó az ö bérére, mondja a példabeszéd. Honnan van tehát, hogy midőn munkája arányához képest a legu­tolsó napszámos is megkapja bérét, a néptanító nem? Talán onnan, mert az általa végzett munka nem méltó más munkák hasonló ará­nyú díjazásához?! Szomorú való, midőn tapasztalnunk kell, hogy koszos malacáért mindenki szívesen fizet, de gyermeke jövő jólé­téért fillért sem áldoz ; midőn látjuk, hogy a sertés-pásztor fizetése felülmúlja a tanítóét; vagy ha nem, alatta alig áll, eltekintve a két foglalkozás közötti különbségtől s az azokkal járó tehertől s a mind­kettőhöz megkiváutató szellemi műveltségtől, s annak mily költ­séggel való megszerzésétől. Mennyit hangoztatjuk : „Népuevelés jöjjön el a te országod,u mily égető szükségnek tartjuk annak bekövetkeztét ; de előmozdí­tására, a sok beszédnél egyebet alig teszünk. Pedig tudhatjuk, hogy messe vagyunk már azon kortól, midőn a csáti bot is elsült, s midőn csak kívánni kellett azonnal megjelent a sült galamb. (?) Ha né­pünk művelődését előmozdítani akarjuk; akkor azokról, kik ennek eszközlésében a fötényezők, nem szabad megfeledkeznünk; mert miként a paedagogia egyik fő alapelve mondja; „az iskola lelke a íanitó ;“ de lelke csak úgy lehet, ha az anyagi gondok életölő ter­hétől ment. Hogy népnevelési ügyünk a kívánt sükert eredményezze, buz­gó, szorgalmas és szakképzett tanítókra van szükségünk, hogy ilye­nek álljanak rendelkezésünkre, illő díjazásban kell őket részesíte­nünk. Belátta ezt hazánk nagyobb városai közöl már több, s nem­csak a helyi életviszonyokhoz képest megfelelő díjazásban részesíti tanítóit, hogy igy azok minden anyagi gondtúl menten egyedül fon­tos hivatásunknak élhessenek ; hanem még nyugdíjazásukról is gondoskodott. Eger azonban azt tartja: „Legyen úgy, mint régen volt ;“ hogy koplaljon a tanító, de tanítson és legyen sok tanonca, ha azo­kat mindjárt házról-házra járva szedi is össze, minek — mint gon­dolják — az a praktikus oldala van, hogy majd csak megkínálják valahol egy pohár borral, s talán még egy kevés kóbászszal is, s igy aztán majd csak ki él ! ? Svédország tanügyének fejlettségét hiven tükrözi vissza az általa kiállított iskolaház,“ mely nevelészeti és egészségügyi tekintetben minden szakértőt kielégített, sőt meg is lepett. Ez iskola 40 tanu­lóra van készítve, s ugyanannyi külön álló kis asztallal és ülő hely- lyel — a tanulók számára — ellátva, s minden szükséges bútor­zattal és taneszközökkel díszesen felszerelve. Célszerűek különösen az írás-, számolás- és énekléshez hasz­nált nagy fekete táblák, melyek homályos szinnel bírván, a szemet nem bátják s igy nem is rontják, s még azon előnynyel is bírnak, hogy a felsőrészükön levő fiókos szekrények 4—4 térképet rejtenek magukban. Ha az ezen kiálló fogantyúk egyikét megforgatjuk, a térkép lassan lefelé gördül. Ezen szekrények megóvják a földképe­ket az iskolai portól, gőztől, valamint a gyermekek rombolásától, miért gazdálkodási szempontból minden iskolának igen ajánlható. Hirfűzér. * (Horváth Mihály) nagy nevű történészünk közelebbről váro­sunkban tartózkodott, s érsekünk ö exja vendége volt. A jeles ven­dég múlt okt. hó 31-én érkezett, s f. hó 2-án hagyta el ö exja ven­dégszerető palotáját. * (.4 közelebbi ünnepek) szokott áhítattal folytak le városunk­ban. Mindkét napon, t. i. Mindenszentek és Halottak ünnepén a fö- székesegyházban tartott istentiszteleten, teljes papi segédlet, s egy­házi disz mellett, érsek ő nmlga pontifikáit. Halottak előestéjén nagy számú ajtatoskodók vonultak ki a kivilágított s földiszitett sir- kertekbe. A szokásos egyházi körmenet pedig, ez úttal, a kivilágí­tott főutcán végig a Kisasszonyról nevezett sirkertbsn végzé az esti ajtatosságot. * (Az egri joglyceumnál) a folyó 18 75/6 tanévre eddig jelentke- zett jogászok száma a múlt tanévhez képest szaporodást mutat, a mennyiben már a 80-at elérte. Ezek közül beirt rendes joghallgató 58, beirt rendkívüli joghallgató 6, előjegyzett 12, a tanfolyam el­engedésével vizsgázó 4. * (A heves-szolnokmegyei nöegylet) ez évben is megtartandja a szokásos Katalín-táncestélyt ; mire előre is figyelmeztetjük a t. közönséget. * (Egri kath. fögymnasiumunknál) f. 1875-76 tanévre beje­gyeztetett : nyilvános tanuló 521, m a g á n-tanulé 10. Ezek kö­zöl születésére nézve: egri 161, külső 370; kettös-megyénkbeli 276, más megyei 261, külföldi 4. Vallására nézve:rom. kát. 432, gör. kath. 3, ágost. vall. 1, helv. vall. 4, móz. vall. 91. Nemzetisé­gére nézve: magyar 487, német 16, tót 28. Múlt tanévben is ezen intézetnél iskolázott : 432, máshonnan jött 99. Az igazg. irodából. * (Honvédtiszti kinevezések.) A hivatalos Bp. Közlöny közelebb­ről közli a honvédségünknél nov. 1-től király ő felsége által legú­jabban kegyelmesen kinevezett uj honvéd tisztek, s előléptetések sorozatát. Ezek közt, mint bennünket közelebbről érdeklő egri szü­letésűek, névszerinti Nagyfejed Béla honv. századossá léptetett elő; Nánássy Dezső honvéd lovas hadapród tiszti helyettes pedig honv. hadnagygyá neveztetett ki. * (Hymen.) Rózsa Gusztáv fökáptalani ellenőr f. é. oct. hó 27 dikén vezette oltárhoz Roznauer Anna kisaszonyt, Fehérmegyé­ből. A menyekző a legszorosabb rokoni körben folyt le. Nyoszolyó- asszony volt Nánássy-Csernyus Amália, nyoszolyóleányok Csernyus Albina és Kürthy Margit ; tanuk Kttrthy Ferenc és Nánássy Gyula, vőfélyek Jámborfy Kálmán, és Nánásy Milán. A kedves házi asz- szony, Nán á s sy Gyuláné, ezúttal is bebizonyította, hogy nem­csak páratlan jó barátné, de rendkívüli szeretetre méltó házi asszony is egyszersmind. * (Az egri önsegélyző egylet) a múlt hétfőn, f. hó 1-én meg­kezdte alakuló közgyűlését. A választmány által előterjesztett alap­szabálytervezet részletes vitájánál megállapította, hogy az átala­kulandó pénzintézet cime „Első egri Takarékpénztár" legyen. A tárgyalás további folyamában elfogadta azon indítványt, hogy az alaptőke 200,000 frt helyett 250,000 írtra emeltessék, s két törzs­betéti könyv képezzen egy száz frtos részvényt. Az ugyanazon nap délutánján folytatólag tartott közgyűlésen részt vett tagok azonban e határozatot ellenezvén, uj tárgyalásra kívánták a kérdést bocsá- tatni. Nem lévén azonban a jelenvolt részvényes tagok határozatké­pes számban képviselve, a közgyűlés befejezetlenül elnapoltatok, s az átalakulás végleges befejezésére, f. hó 28-ára egy uj közgyűlés egybehivása tűzetett ki azon megjegyzéssel, hogy e közgyűlésen a megjelenő tagok, minden tekintet nélkül számukra, érvényesen fognak dönteni. * (Céllövészet.) A verseny-dijlövészet október 31-én és nov. 1-én, számos résztvevők élénk versenyzése mellett folyt le. 480 lövéssel mintegy 1500 kör találtatott. — Az 5 aranyból álló első jutalmat Makay Felix úr nyerte, három egymásutáni lövéssel talált 22 körével, — a 3 aranyat Fekete Sándor úr, szintén 22 körrel, — egy aranyat Dr. Mesztrich Cesár úr 21, — három db. ezüst 1 frtosat, Czoller Mátyás úr Pestről, 20, — a két db 1 frtosat pedig Czoller Antal úr szintén Pestről, 19 körrel ugyanegy bárcán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom