Eger - hetilap, 1875

1875-01-21 / 3. szám

21 halálozásával megüresedett számvevői állomás betöltésére határ­időül mai nap tűzetett ki, miérlis a beérkezett ajánlatokat — me­lyek szerint ezen állásra Dombrády László, Back Leo, Remenyik Ferenc és Hám Autal ajánltatnak, — bemutatja, s egyszersmind a szavazatszedö küldöttséget megválasztatni kéri. Minek íolytán az 1871-ik évi 18-ik t. c. 81 §-ához Képest a szavazatok bejegyzése a szavazatlapok beszerzése, és a szavazatok összeszámítására Babies István elnöklete alatt, Fülöp József, Kempelnn Béla, Kapácsy Dezső képviselők és Dusárdy József főjegyzőből ^‘,'ió küldöttség választa­tott. Ezt követve a szavazás Dombrády László, Bach Leó. Reme- nyik Ferenc és Hám Antal jelöltekre megkezdetvén, azt eredmé­nyezte, hogy 134 szavazat kölni: Bach Leó 85, Dombrády László 48, Remenyik Ferenc pedig ]. szavazatot nyert ; miértis Bach Leó általános szavazat-többséggel megválasztott számvevőnek elnökileg kijelentetett, miről avarom tanácsa megválasztott fizetésének folyóvá tétele végett vógzésil'Vg értesitendö. Olvastatott a községi iskolaszéknek^, hó 6-ról kelt véleménye, Eger városában felállítandó polgári iskola iránt. A felolvasott véle- inány ellogadtatik, s erről a heves megyei kir. tanfelügyelő levél által értesittetui határoztatik. Elnöklő polgármester előterjeszti, miként a képviselő testület választás alá eső tagjainak fele az első három év leteltével az 1871-ik évi 18-ik t. c. 43 ik §-a értelmében sorshúzás utján kisor­solandó ; miutbogy pedig a 3 év f. év március hó 24-én lejár, hogy a választások kellő időben megejtethessenek, a sorshúzás eszközlé­sére határnapot kör kiíüzetni. Az elnöki előterjesztés folytán a sors­húzás megejtésére határnapul f. év február 2-ának d. e. 10 órája tűzetik ki. Ugyancsak elnöklő polgármester előterjesztése folytán a nyil­vántartói állás betöltése szinte februárhó 2 án fog eszközöltetni. Felolvasiatott Heves és K. Szolnok t. e. megyék f. évi 434 számú határozata, az ország >s és heti vásár tariffáK szabályozása tárgyában. Tavasy Antal polgármester elnöklete alatt : Babies Ist­ván, Eiszenmann János, Fülöp József képviselők, Kempeien Béla ügyész és Dusárdy József főjegyzőből álló küldötségaek vélemény- adás végett kiadatik. Felolvastatott a Ií-ik szakosztály véleményes jelentése az 1868 és 1872-iki jégkárok után esendő adók leengedésére vonatko­zólag. A felolvasott vélemény elfogadtató, s annak alapján az elől jelzett 2. évi jégkárak után esendő adók leengedése iránt a m. kir. pénztigyministeriumhoz felterjesztés intézteim határoztatik. Végül a számvevői osztályhoz egy dijnoknak egy forint napi díjjal lett 4 hóra leendő félfogadása engedélyeztetik. A calaisi alagút. Az Angol-és Franciaországot összekötő tenger alatti alagút ter­vezete közel van megvalósulásához. A lord mayor, ki az operaház meg­nyitására Parisban volt, hosszasan értekezett a francia közmunkaügyi ministerrel, melynek eredményéül tekinthető az, hogy az angol és fráncia kormányok elvben helybenhagyták az elöleges kisérlete- ketésaz építkezést a társulat, mely 25 millió frankuyi tökével rendel­kezik, a legközelebbi jövőben meg is kezdi, mihelyt a parlamentek beleegyezésüket megadják. Az eszme, mint tudjuk, épen nem új. Már 1838-ban Garmond Tamás igen érdeklődött e tárgy iránt, és sok időt s pénzt fordított a hely és talaj tanulmányozására, a hol a tervezett átfúrásnak eszközöltetnie kell. 1867-beo Gamond elkészí­tette a calaisi alagút tervét és mintáját, és két évvel előbb Hawks- haw János gyakorlati kutatásokhoz kezdett, a két parton való fúrá­sok helyére és a csatorna több helyén combinait gépekkel való vizs­gálódások megtételére vonatkozólag. 1872-ben megalakult a „Chan­nel Tunnel Company,“ és Hawkshaw Jáno3, Gamond Tamás és Brunlees Jakab jelöltettek ki a vállalat gépészmérnökeiül. — Az angol parton a St. Margaret öböl, 4 mértföldnyire kelet felé Do­vertől, lesz a kiindulási pont, — francia részen pedig Sangatte és Calais között mintegy középen jelölték ki a másik végpontot. Hawkshaw észleletei nyomán kitűnik, hogy ezen vonalon az alag­utat majd mindenütt az alsó homogén mészrétegen lehet keresztül- furni, mely feljebb fekszik 500’-nyinála mindkét parton jelzett sem- pont fölött. A viz legnagyobb mélysége a tervezett vonalra valami­vel több ISO'-nál a jelzett sempont alatt ; legmélyebb a viz középen és fokonkint sekélyedik a két part felé. Azfalagut úgy lesz fúrva, hogy a felette lévő mészréteg 200’-nál sehol vékonyabb ne legyen ; ezen mélység, mely elegendő biztosítékot nyújt a viz ellen, nem fogja megnehezíteni a vaspálya idevezetésének lejtős irányát. Kí­sérletek által bebizonyult, hogy ha a mészréteg szilárd, a viz át nem szivárog rajta; s több helyen kitűnt, hogy aránylag nagyon kevés földalatti viz van az egész vonal hosszában. Hawkshaw tényleg is bebizonyította, hogy az alagút fúrása nem lehetetlenség. Brighton- ban ugyanis 51/, mértföld hosszú alagutat fúrt a tengerpart menté­ben és annak tőszomszédságában. Ezen alagút mindenütt a felső mészrétegen megy keresztül, melynek anyaga nem igen tömör, — egyik végén 12, másikon 20’-nyira van a sempont alatt. A munkála­tok közben rendkívüli mélységű, leginkább tiszta vizre akadtak, és néha percenkint 10 ezer gallon vizet kellett kiszivattyúzni. Miután, ha a szükség kívánja, a csatorna alatti alagút fúrásánál legalább tizszerte hatbatósb gépeket lehet alkalmazni, a beszivárgó viz leg­kisebb akadály lesz a munkálatok folytatása ellenében. Csakis egy eshetőség akadályozhatja a munkálatokat, ha t. i, nyilt s nem telt medencék találtatnának 200’-nyi mélységben, melyek a tengerrel összeköttetésben állanak. Ez ellenében azt hiszik, hogy ha ily me­dencék valamikor léteztek is, azok a századok folyamában már meg­teltek, A munka véghezvitelére Dickenson Brunton gépet talált föl, mely gyakorlati kísérletek utján sükeresnek bizonyult. A gép órán- kint 7’-nyi átmáröjii, V/i yard hosszú üreget képes vájni ; s ki van számítva, hogy ha mindkét oldalon egy-egy gép működik, két év alatt a 7—9’ átmérőjű alagút meg lesz fúrva. A gépészek becslése szerint a munka 4 évbe és 1.600.000 livrebe kerül, — de tapasztalt szakférliak azt hiszik, hogy ezen időnek és pénznek fele is elég. Az ásás bevégzése után 4 évi idő és 4 millió livre teljesen elég a munka befejezésére. A mint a munkát megkezdik, légnyomatu csöveket raknak le, melyek nemcsak a légáramot segitendik elő, hanem a munkások ki- és beszállítására ésa kivájt mészíömeg eltávolítására szolgálnak.Ha az alagút be lesz fejezve, 150 lóerejü gépek segélyével fognak az ál­landó légáramlatról gondoskodni. Hogy a vállalat költségei a közlekedés áltál fedezve lesznek, az kétséget sem szenved. 1869-ben 300,000 embernél több utazott Angol- és Franciaország között Havre, Dieppe, Boulogne és Calaisn, másfelöl Dover, Folkstone, Newhaven és Southamptonon keresztül. Azóta e szám rendkívül nagyra gyarapodott; és miután ez vala­mennyi ut közül a legrövidebb és legveszélytelenebb lesz, a vállalat biztos jövedelemre számíthat. (Bp. K.) Hirfűzér. * (Érsekünk ö exja) tegnap székvárosából Budapestre utazott. * (Egri érsek ö exja és a mélt. f'ókáptalan) valamint a múlt év­ben, úgy folyó 1875 ik évre is a szegényebb ellátású lelkészek, káp­lánok, kántortanitók, és nyugalm. papok segélyezése céljából ktllön- külön négyezer, együttvéve nyolcezer forintot adományoztak. * (Személyzeti.) Begovcsevich Róbert kanonok és iroda­igazgató érsek ö exja oldalkanonokjává. — Bydeskúthy Gyula irodaigazgatóvá, — Szmrecsányi Pál első titkárrá, — Párvy Sándor másod titkárrá és szentszéki rendes jegyzővé, — Haus- n e r Károly egyházmegyehivatali levéltárnok- és igtatóvá, —• Sávoly József tardi plébános a harsányi kerület alesperesévé, — Gugyela János túrkevei lelkészszé, — Pamlényi Lajos török­szentmiklósi, Bartányi Károly makiári, Böhm János kerecsendi, Szecsányi Rudolf erdőtelki, Szögyéuyi Jenő keresztespüspöki káp­lánokká neveztettek. — Posgay János a sályi plébánia ideiglenes administratiójával bízatott meg. * (Az egri uj-casinó tisztikara,) titkos szavazat utján megvá­lasztatván, a választás eredménye a f. hó 3 án tartott gyűlésben hir- dettetett ki. Megválasztattak : elnöknek: Babies István 130, —al- elnöknek : b. Fiedler Frigyes 151, — Mosóczy János 137, — pénz­tárnoknak: Remenyik Károly 152, — számvevőnek: Vavrik Sándor 142, — szergondnokaak : Fekete Ferenc 129, — könyvtárnoknak: Gretscüy Gáspár 150, — jegyzőknek: ifj. Wolf Károly 122, Mos- sóezy Béla 118, Galambos László 110; — választmányi tagoknak r Hartl Ede 149, Tóth Mór 149, Albert Ferenc 147, Hanák Sándor 147, Francz Alajos 147, Zsendovics József 146, Babies János 146, Kovacsóczy László 145, Répássy László 145, Vincze Ambró 142, Dobruczky Győző 142, Ury József 141, Hofbauer István 141, id. Samassa János 140, Ürményi Antal 139, Bayer József 139, Piller József 139, Polonkay Béla 137, Hubert János 136, Schier Ferenc 135, Luga László 129, Katinszky Antal 128, Remenyik Kálmán 118, Gerlach Hugó 104, Offenbach József 99, Nagy Albin 85, Vavrik Endre 81, Szabó Ignác 78, Nánásy Gyula 77, Dobrányi Ignác 75 szavazattal. * (Az egri kaszinó) tisztujitása, a szokásos titkos szavazás utjáu f. é. jan. 6-án következő eredménynyel folyt le: beadatott öszszesen 147 szabályszerüleg kiállított szavazati iv, s az ezekre följegy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom