Eger - hetilap, 1875

1875-08-19 / 33. szám

261

A felszedett hid, minthogy a Tárná medernek szabályozása következtében a kiáradt vizeknek a holt Tárnába lett levezetése, mi a kérdéses hid alatti meder által közvetittetett — már feleslegessé vált, és jelenben a kérdéses bid már nemcsak hogy hasznot nem, de kárt okoz, a mennyiben a holt Tárnából áradás esetében, egyébként teljesen mentesített földekre az árt levezeti — mint senkinek hasznot, többeknek pedig kárt okozható felesleges műtárgynak helyreállítása szükséges nem lévén, annak történt felszedése és a meder betöltésehelyben hagyatik. Miről Kubik Endre m. főmérnök és Siskovics Lajos szbiró s utóbbi által az érdekelt felek is ér- tesittetnek.

Olvastatott a 6. sz. huszár-ezred parancsnokságának 1033. sz. átirata, melyben a katona-beszállásolást az 1877. év végéig állan- dósitiatni kéri ; és a közigazgatási szakosztály előterjesztése.

Az 1872. évi junius bó 6-án 153 sz. a. elfogadott és a megyei alispánnak útmutatás gyanánt kiadott tervezet ekkénti kiterjesztése, tekiűtve hogy a 6. sz. huszár ezred által a bárom évi időközben megszállhatni kért községek az elöbbeni tervezetben is benfoglal- tatuak, Kaál község kivételével, mely fekvése s külön rendeltetésénél fogva, az állandó katonai beszállásolás terhe alól felmentetett, ezen község helyeit Tófalu községe jelöltetik ki megszáliandónak, minek folytán az i lfogadott beszállásolási terv következő: 1875. évi téli szak Gyöngyös és Hatvan. 1876. évi nyári szak Gyöngyös és Poroszló. 1876. évi téli szak Gyöngyös, Hortb, esetleg Csány.

1877. évi nyári szak Gyöngyös és Tisza-Nána. 1877. évi téli szak Gyöngyös, Kompolt, Kápolna és Tófalu.

Amennyiben azonban a m. kir. belligyminister által a katonai beszái ásolás ügyében már beterjesztett s hihetőleg rövideden tárgyalandó törvényjavaslat elfogadása s törvénynyéemelése esetében a katona-beszállásolási ügy más irányt venne, és annak alkalmazásával célszerűbb rendezés létesíthető, a fentjelzett elfogadott tervezet fen va»y fen nem tartása a törvény létesítése után hozandó újabb határozattól tétetik függővé.

Miről Isaák László m. alispán tudomás és az illetők értesítése ▼égett tudosittatik.

Olvastatott a budapesti m. k. pénzügyi igazgatóságnak 3353 sz. átirata, melyben panaszolja, hogy Földváry Sándor szbiró az adó- végrehajtás körül a törvények értelmében a reája ruházott teendőit kellőleg nem teljesiti, a miért is öt e részbeni kötelességének pontos teljesítésére ntasittatui kéri;

olvastatott továbbá a nevezett szbiróuak nyilatkozata, a gyöngyösi adóhivatal panasza és nyilatkozata, s végre amegyei főügyész véleménye.

A felolvasott tárgyiratokból kitűnvén, hogy Földváry Sándor a-gyöngyös patai járás szolgabirája az 1868. XXI. t. c. szerint a közadók behajtása és biztosítása körüli teendőit, nem mindig és megkívántaié szabatossággal teljesité, s a jelen adott esetben is az adóhátralékosoktól lefoglalt tárgyak elárverezésére vonatkozó hirdetmény közzétételénél nem felelt meg kifogástalanul feladatának, és bár e tekintetben igyekezett kellő útbaigazítást szerezni, mégis tekintve, hogy a közadók behajtása körüli teendők az állami köz- igazgatásnak egyik kiváló része, melynek előmozdítása és a törvénynek erre vonatkozó rendeletéinek kellő végrahajtása a köz- igazgatási közegek egyik felelősséggel járó fontos feladata, Földváry Sándor szbiró panaszlott eljárásának helyretéritése mellett, oda utasittatik, miszerint jövőben a pénzügyi törvények által a köz- igazgatási tisztviselőkre háramló kötelességek pontos és gyors teljesítése által igyekezzek az állam ügyeit előmozdítani, miről a budapesti pénzügyi igazgatóság értesítése végett Isaák László alispán, és Földváry Sándor szbiró értesittetnek.

Városi ügyek.

Eger városa részéröl 1875. aug. 14-én tartott képv. ülésben következő ügyek tárgyaltattak:

A f. évi julius bó 25-én tartott ülés jegyzőkönyvének észrevétel nélküli hitelesítése után elnöklő polgármester a f. óvi 2212. számú határozat értelmében felhívja a testületet,, a képviselő testületből alakult szakosztályok elnökeinek megválasztására, miuek folytán az I. vagyis : a közigazgatási szakosztály elnökéül Tavasy Antal; a II. vagyis: a belrendöri szakosztály elnökéül Fülöp József; a III. vagyis: a mezei rendőri szakosztály elnökéül Stand Ferenc; a IV. vagyis: a legelői szakosztály elnökéül Mészáros István; az V. illetőleg jogi szakosztály elnökéül Eisenmanu János választattak meg. Miről a megválasztott elnökök a szakosztály tagjai névsorának 8 teendőiket szabályozó utasítás kiadásával végzésileg értesitendők.

Elnöklő polgármester előterjeszti, miként f. év julius hó 25-én

kelt 2494 számú határozattal a városi tanács felhatalmaztatott, hogy

az őszi gyakorlatra Egerben központosítandó honvédségből 300- zat Bródy Jakab tulajdonát képező Peuschel-féle épületben helyezzen el, egy egyén után naponta s fejenként fizetendő 3 krajcárért, ezen meghatalmazás folytán Bródyval az egyesség megki- sértetvén, most nevezett oda nyilatkozott, bogy miután a honvédség részére szükséglendö szalma-mennyiséget is neki kell kiszolgáltatni, ezen szalmáért a 3 kron felül, naponta s fejenként 1 krt kér fizettetni ; minek folytán, tekintettel egyrészről azon körülményre, hogy a beszáliásolandó honvédség részére szükséglendö szalmamennyiséget is Bródy Jakab tartozik kiszolgáltatni; másrészről pedig figyelembe veendő, hogy szalmát jelenleg olcsó áron lehet szerezni; Bródy Jakab részére egy egyén után naponta és fejenként szalmával együtt 3y2 kr azaz három és fél krajcár megszavaztatik, oly kijelentéssel, hogy a város csak annyi honvéd után fogja a megajánlott fizetést teljesíteni, mennyi valóságban beszállásolva lesz; megjegyezvén, hogy ezen 3*/2 krba azon '/a kr beszámítva van, mely a honvédség által fizettetik: miről a városi tanács végrehajtás végett végzésileg értesítendő.

Felolvastatott egri lakos Bródy Jakab kérelme, mely szerint â tavaszi gyakorlatra behívott közös hadseregbeli katonák közül, a tulajdonát képező Peüscbl-féle épületben elszállásolva volt egyének szállásbére fejében 294 forintot kér kiutalványoztatni. — Végeztetett: Igaz ugyan, hogy a f. évi 5494 számú határozattal kimonda tott, hogy a Bródi Jakab tulajdonát képező Penschl-féle épületben elhelyezhető 280. katona után naponta és fejenkint a város által 5 kr. fog fizettetni, fehételeztetvén, hogy ezen létszám ott valósággal beszállásoliatni fog; min hogy azonban időközben a katonai parancsnokság a beszállásolás iránt másként intézkedett, illetőleg ezen 280. egyén nagy részét tábori sátorok alá helyezte el ; s igy Bródi Jakabnál a beszállásolt létszám annyira csökkent, hogy naponta s fejenként a város által megajánlott 5 krral számítva csak 60 forint esik ; — ennélfogva folyamodó kérelmének, hely nem adatván, a városi tanács uta«ittatik, hogy most említett 60 ftot Bródi Jakab részére a házi pénztárnál folyóvá tegye.

Végül a vadászat megadóztatására vonalkozó XXI-ik t. c. I-sö fejezetének életbe léptetésére vonatkozó, folyó év julius 19-röt 36079 szám alatt kelt bel- és pénzügyministeri rendelet kihirdettetett

Viszonválasz

az adókivetés Ügyében megjelent válaszra.

Az egri kir. adóhivatal az „Eger11 lap 31-ik számában megjelent „Adózási állapotaink11 cimü közleményünket ugyané lap 32-ik számában interpretálja, és az ellen epéskedik keményen, miért szólaltunk mi fel az adónak helytelen kivetése ellen, holott a végleges letárgyalások akkor, midőn mi feljajdultunk, még csak kezdődtek; ezt beigazolni iparkodik az 1875. évi adótörvények szövegéből kiirt öt pontozattal : egyszersmind oktatva nagy bölcsen utal bennünket az adótörvények tartalmának bővebb megismerésére, mely állítása pedig helytelen, mert :

Mi közleményünkben azon kitétel alatt, hogy városunkban már megtörténtek a jövedelmi adó-tárgyalá- sok, amaz elöleges tárgyalásokat értettük csupán, melyek a városi bizalmi férfiak által a város közházánál ejtettek meg, (a hivatkozott adótörvény 2. pontja szerint). Innen a bevallási ivek az illető adóhivatalhoz felterjesztetvén, itt, mint mondók, közleményünkben az adóhivatal egyik tisztje a bevallási ivekbe városunk bizalmi férfiai által betöltött tételeket elvetvén, egészen nj adó-impositákat, tűnte tett elő, éspedig oly megrovólag, hogy amidőn egy elsőrendű tekintélyes kereskedőre 900 frt tiszta jövedelmet irt elő, akkor középsorsú szabó és kárpitos mestereket 1200 ftól 2400 frt évi tiszta jövedelemmel ró meg. Az adóhivatal megjelent válaszában ugyan az mondatik, hogy a beterjesztett jövedelmi vallomásokra vezetendő javaslatokat a hivatal maga (nem pedig egyes tisztviselője) szokta készíteni ; azt megengedjük, hogy e javaslattétel az adóhivatal firmája alatt történik meg, de kifolyása lehet a referáló hivatalnok rósz akaratának.

A kivetési lajstromok a városházánál 8 napi közszemlére kitétetvén, alkalmunk volt meggyőződni az igazságtalanul elöttiatetett jövedelmi tételekről, és ez szolgáltatta az anyagot arra, hogy ellene még idejekorán felszólaljunk, — mint ez felhívásunkból is kiderül, melyben ezeket mondjuk: Ügy halljuk, hogy 6-án lés zen a reclamatió, minek megtörténte után hoszabb cikkünkben bővebben szólandunk arról. Tehát ha ezen adóügyi tárgyalást úgy értelmeztük volna, miként ez már vég-