Eger - hetilap, 1875
1875-04-08 / 14. szám
106 utóbbitól azonban később maga az indítványozó, Tavasy Antal polgármester, ellállott. Végre hosszas vitatkozás után szavazásra kerülvén a dolog, midőn az elnök föltette a kérdést: „Kik nem kívánják a további részletfizetéseket beszüntetni, —■ tartsák fel ujjaikat egyetlen egy kezet sem láttunk emelkedni. Denique egyhangúlag győzött itt is a régi magyar elv, hogy: „nem fi- z e tűn k.“ A közgyűlés egyébiránt elhatározta, hogy habár a további észletfizetések e f. évi juniusbó végével megszűnnek: az intézet eddigi irányában, s alapszabályainak keretében és korlátái között minden változtatás nélkül megmarad, alakulásának egész időtartamára, tehát mindaddig, mig az alapszabályilag kitűzött hat év lejár. Minthogy pedig ez idő a jövő évvel letelik, s azontúl az intézet uj alapokon fog szervezkedni, mely alakulás és szervezkedés huzamosabb időt veend igénybe; nehogy ez időpont készületlenül találja az intézetet, s zavart idézzen elé: a közgyűlés elérkezettnek látta az időt, hogy az újra alakulás módozatairól idejekorán gondoskodók, miért is ez úttal egy küldöttséget választott kebeléből azon megbízatással, hogy ez az intézet legcélszerűbb átalakításának elveit s módozatait kidolgozván, ebbeli munkálatának eredményét a jövő rendes közgyűlés elé terjeszsze be. E bizottságba tagokul megválasztattak: Tavasy Antal, Fiilöp József, Fekete Károly, Ru- zsin Bódog, Eiszenmann János, Greiner Arnold, Polereczky Gyula, Domokos Ferenc, Imre Miklós, Simáczius Gusztáv. Fölhívjuk t. polgártársaink figyelmét a városi központi választmánynak a képviselő-választásokra vonatkozó legújabb póttörvény következtében hozott e kővetkező hirdetményére : Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1874. évi 33. t. c. 12-ik §-a 5-ik pontjának, és 108-ik §-ának pótlásáról alkotott 1875. évi 6 ik t. c. értelmében Eger város központi választmánya részéről közhírré tétetik, miként az 1875 évi összeírásnál mindazok, kik felszólalási úton igazolják, hogy a választók névjegyzékéből csakis a megelőző évi egyenes adónak, illetőleg a megfelelő adóhátraléknak le nem fizetése miatt hagyattak ki, és hogy april. 15-ig bezárólag a törvény idevonatkozó intézkedéseinek eleget tettek: a névjegyzékbe felveendők. Ezen felszólalás Tavasy Antal központi választmányi elnöknél april. hó 16-ig bezárólag nyújtandó be, és az egyenes adónak, illetőleg az adóhátraléknak lefizetése az 1874 évi 33. t. c. 14-ik § ában megállapított módon, vagyis adókönyvvel, adóhivatali bizo- nyitványnyal, vagy az egyenes adók községi főkönyvének (B. tabella) kivonatával igazolandó. A felszólaló azt, hogy máskülönben választói joggal bir, az 1874 évi 33 t. c. 14. 15. és 16-ik §-ában meghatározott módon tartozik igazolni. A benyújtott felszólalások april. hó 17-től 20-ig bezárólag, vagyis 4 napon át lesznek a város főjegyzője hivatalos helyiségében nyilvánosan kitéve, azokat mindenki megtekintheti, és azokra a fent említett határnapig az 1874. évi 33 t. c 45-ik §-ában említett személyek észrevételeket adhatnak be. A fentebbiek alapján beadott felszólalások és észrevételek elintézése végett a központi választmány april. bó 21-én összeül, és üléseit mindaddig folytatja, mig minden ilynemű felszólalás és észrevétel elintéztetett. A központi választmány a felszólaláshoz, illetőleg az észrevételekhez csatolt adatok alapján határoz, uj nyomozás eszközlését vagy uj bizonyíték benyújtását sem el nem rendelheti, sem meg nem engedheti. Egerben 1875. évi martius 30-án tartott központi választmányi ülésből. Dusárdy József \ Tavasy Antal, kp. vál. jegyző. kp. vál. elnök. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1875. mart. 15-én, Kubiny Rudolf főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági gyűlésén következő ügyek tárgyaltattak : Olvastatott Kubik Endre m. főmérnöknek a közmunka állapotáról szóló évnegyedes jelentése, melynél fogva hivatalos területén állott az 1874. évben közmunka-erő rendelkezésre: 2144 egy igás, 19490 két igás, 84180 kézi napszám; felhasználtatott: 11913/4 egy igás, 16512 két igás ; 63091 kézi napszám ; hátralék : 952V4 egy igás, 2978 két igás, 21080 kézi napszám; előre leszolgáltatott: 5 egy igás, 18074 két igás, 6502/4 kézi napszám ; jelenti továbbá, hogy az 1875 évi közmunka előirányzatot még most be nem terjesztheti, mert a teljes adatok még kéznél nincsenek. Olvastatott ennek kapcsán Timon Bertalan m. főmérnöknek 50 sz. jelentése a közmunka állapotáról, mely szerint hivatalos területén az 1874 évben felhasználtatott: 21923 két igás és 6646472 kézi napszám ; hátralékban maradt 1159 két igás, 501672 kézi napszám, mely felolvasott jelentések tudomásúl vétetnek. Olvastatott dr. Szentkirályi Kázmér ésdr. Schreiber Lőrinc m. főorvosok jelentéseik, melyek szerint a közegészségi állapot az A T A R G A. Liebig és Platen. (Carrière M. utón.) — Horváth Zsigmond. — Folytatás. Platen 1823-iki októberben irta első drá máját, és pedig öt felvonását öt nap alatt ; cime: „Az Uveg-papucs.a A Schellingnél egybegyült társulat előtt felolvasta, s az eredményről igy nyilatkozik: „A legjobb oldala e darabnak az, hogy a komiakai és pathe- tikai elemet egyesíti magában, a milyen N émetországban eddig alig található, s hogy minden költőisége s az érzelmek finomsága mellett mégis egészen előadásra van szánva, s remélhető, hogy a közönségnek is fog tetszeni. „Liebig kissé aggódva nézte barátját ezen uj körben, attól tartott, hogy korábbi munkásságát abbanhagyja azért, hogy pelengérre állítsa magát oly tömeg előtt, mely nem képes megérteni. Nem a Schelingnél tartott felolvasás szemensze- dett hallgatói képezik a közönséget „Maga Gothe tulajdonkép egyetlen darabot sem irt a színpad számára ; vedd Tassóját vagy a többit, mily nagy kár volna, ha ízléstelen színházunkban eltörpülni látnók. Egy berlini vagy bécsi színész nyomorult fércelményét többre becsüli a tömeg, mint Lessingünk remekművét. A franciák e tekintetben már sokkal jobban tesznek, s jóllehet Racine az udvartól, Molière a szolgáktól soha sem tud megválni, s nyoma sincs többnek az akkori időkből, mégis mintaképül szolgálnak, s e szerint mérik minden uj francia darab becsét." — Platen ekként felel: „A drámai művészetet illetőleg nem vagyunk egy nézeten. A franciáknak csakugyan határozott mértékök van minden uj termékre nézve, s ez okból nem képesek semmi mást létrehozni, mint után- zott utánzatot. A művészetre nézve nincs általános mérték, minden egyes műremek magával hozza a világ saját mértékét. Hol kényszer uralg, ott természetesen a rósz nem alkot korszakot, de még rendkívüli sem tűnik elő soha. Igaz ugyan, a mi drámairodalmunk még szegény, de ez épen nem ok arra nézve, hogy valaki ne gazdagítsa azt. Hogy Goethe sok darabját nem a színpad számára irta, csak egy Goethének bocsátható meg. Egyébiránt van két vagy három oly kitűnő színházunk Németországban, melyekben a nem színpadra való Tasso is tetszéssel fog elöadatni, s kétlem, hogy Franciaországban több van. A népet csak költészet által lehet képessé tenni költészetre, csak költészet által művelhető Ízlése any- nyira, hogy megértse a költészetet ; minélfogva nagy igazságtalanság volna a költészetet tőle megtagadni." Platen arról panaszkodik naplójában, mikép szerezzen tapasztalást a színházról. Liebig nagyon helyesen belátta Párisban, mi hiányzik a német színpadnál, t. i. élő hagyomány, s a költő- szinész- és publikumnak kölcsönös képzettsége. Platen megtört a német individualismuson, s Hugo Viktorral egyidejűleg emelkedett föl Franciaországban a „rendkívüli," s fájdalom épen nem volt rendes. 1824. junius 29-én ezt irá Platen naplójába: „Csak akkor vagyok boldog, ha valamit előállíthattam, különben mondhatlan ér- z elmet kelt bennem a magány. A költő, még a legnagyobb is, mindig csak zaklat ott lény marad ; ő csak másokért él, s végtére is, hálára nem számíthat; kora egyszer elkezdődik, s csak letünte után áll teljes fényben a világ szeme előtt. — Ma este kaptam levelet Liebigtöl, ki az enyémet, melyet utoljára küldtem, nem kapta meg, 8 igen fölveszi, hogy semmiről sem tudósítóm. Néhány sorban megemlíti, hogy Giesenben a vegyészet rendkívüli tanárává lett. Mily sok ifjabb barátom tudott már magának határozott állást szerezni
