Eger - hetilap, 1875
1875-04-01 / 13. szám
99 a határ befásitása, mind a tauulókuak a í'aoltás- és nemesítésben való oktatása szempontjából fontos tényezővé válik; legközelebb megrendeltetett, hogy a községi faiskolákról részletes kimutatások terjesztessenek be, melyek a jövő közgyűlésnek fognak bemutattatok 9) a múlt év végén eszköziött lóösszeirás alkalmával fölmerült fuvar- és napi dijakról beterjesztett s a számvevőség által megvizsgált számlák utalványozás végett, bemutattatnak ; 10) az 1874 XXV. t. c. alapján a múlt közgyűlésen megválasztott statistikai bizottság megalakult s működését megkezdte ; 11) az útépítési alap teljesen kimerült s tartozásait sem képes fedezni, miért is a m. k. közmunka és közlekedésügyi miniszter fölkérendő lenne, hogy a megyei utakra engedélyezett 1874. évi országos adományból a megye részére egy bizonyos összeg tétessék fo- lyóvá; 12) A szolnoki tiszahid helyreállittatott ; de a felülvizsgálat eredményéről! jelentés még nem érkezett, be; 13) a megyei házi, útépítési és nemesi pénztárak havonkint megvizsgáltattak s mindenkor példás rendben találtattak. Az árvaszék évnegyedes jelentése szerint 1) az árvaszéknrl 2974 drb közöl elintéztetett 2805 ; 2) az irodánál 2973 közöl kiadványoztatott 1431 ; 3) a számvevőségnél 121 közöl végleg elintéztetett 83, felve- vés alatt 10 ; 4) a központi tiszti ügyésznél 104 közöl 88; 5) a köponti árvapénztár állása 57899 frt 14 3/4 kr. 6) a központi árvagyám kimutatása szerint van árvagondnokolt 15215. Az árvalap 142 községről van készen. A föpéüztárnok évnegyedes jelentése szerint van 1) a m. házi pénztárban 6375 frt 34 kr. 2) az útalap állása 213 irt 30 kr tartozás; 3) a szolnoki indóházhoz vezető ut alapja Szolnok város képviselőtestületének adatván át; megszűnt ; 4) a megyei Ínséges községek részére a m. k. belügyminisztérium által engedélyezett kölcsönalapban még van 11872 frt 5 kr. 5) a cholera alatti kiadásokra utalványozott alapban van 309 frt 34 kr. 6) a megyei levéltár rendezésére adóit töke maradványa 1563 frt 16 kr. 7) a cholera által árvaságra jutottak fölsegéllési alapja 1264 frt 32 kr. 8) községjegyzöi nyugdíjalap 2744 frt 82 kr. 9) megyei szegényalap 2066 irt 55 kr. 10) közigazgatási letétel 27055 frt 1 kr. 11) nemesi pénztárakban 43130 frt 10 kr. 12) a nemesi pénztár követelése a házi pénztáron 2278 frt 10 kr. 13.) Ugyan annak követelése a m. útalapon 2000 frt. Mindezen jelentések azzal vétetnek tudomásúl, hogy az intézkedést igénylő egves pontokra nézve később fog határozat hozatni. A legközelebbi rendes megyebizottsági közgyűlés a f. é. junius hó 14 és következő napjaira tűzetik ki. Miről az összes szolgabirák és polgármesterek köröztetés 8 közhirrététel végett jegyzőkönyvi kivonaton sa szomszéd törvény- hatóságok szokott módon értesittetnek. Az 1874-ik évi 11, 32, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 43, — s 1875 évi 1, 2, 3 törvénycikkek kihirdettetvén, levéltárba tétetni rendeltetnek. Gróf Szapáry Gyula volt belügyminiszter búcsúszavakat intézvén a törvényhatóság közönségéhez, örömét fejezi ki a fölött, hogy hivatalos működése alatt alig for dúlt elő eset, melynél a törvényhatóságok önkormányzati joga a központi kormány intézkedéseinek akadályéi szolgált volna, s ahol nehézség mutatkozott, anuak oka nem a törvényhatóságok eljárásában, hanem a fenálló törvényeknek némely öszhangzásban nem levő intézkedéseiben keresendő, mely hiányokat orvosolni a törvényhozás feladata leend. Köszönetét mond a megye, közönségének a törvények végrehajtásában és a közigazgatási ügyekben tanúsított közn működéséért, s azon legforróbb óhajtását fejezi ki, hogy a beállott politikai változás alkotmányos életünk megerősítésére szolgáljon. Hazánk felvirágzására csak úgy szolgálhatunk, ha politikai kérdésekben, egyéb tekinteteket félretéve, hazánk javára mindannyian közreműködünk. Megszűnt bár az ország ügyeit vezetni, de hazafiui kötelességét ez irányban teljesi- tendi s a törvényhatóság közönségét hasonló működésre feihíva magát szíves emlékezetébe ajánlja. Tudomásúl vétetik. B. Weinckheim Béla, Trefort Ágoston, Szende Béla, Perczel Béla, Tisza Kálmán, Széli Kálmán, b. Simonyi Lajos, Péchy Tamás, gr. Pejacsevich Péter f. é. március 2-áról tudatják a megye közönségével, hogy ő fölsége legkegyelmesebb elhatározása folytán az ország kormányára hivattak. Meggyözödésök az. hogy az oiy komoly pénzügyi és kormányzati bajokon, aminök között élünk, se- gitni gyorsan és gyökeresen csak úgy lehet, ha egyesülnek e célra mindazon hazafiak, kik az ezen szempontból sürgetös és égető kérdésekre nézve egyetértenek. Ez egyes-ülést előmozdítani tartják mindenek előtt kötelességöknek. Addig is azonban, mig ezen az utón megteheti a törvényhozás a közérdekben szükséges intézkedéseket, kötelességük erélyesen végrehajtani és végrehajtatni a fennálló törvényeket. A törvény tisztelete minden államnak egyedüli biztos alapja, a jó közigazgatás, a személy- és vagyonbátorság a haza jólétének nélktilözhetlen követelménye , az államháztartás rendben léte minden állam fennállhatásának elutasitbatatlan föltétele, s az ö feladatuk ezek érdekében, saját törvényes hatáskörükben, megtenni mindent mi tőlük telhetik. Nem kételkednek a fölött, A felnevelt kis báráuykát rendesen a családapa, vagy a család legidősebb tagja áldozza fel. A leölésnek gyorsan és oly módon kell történnie, hogy a? állat kínlódás nélkül és gyorsan adja ki páráját. Az áldozatot feldi zitik szalagokkal és kis csengőkkel ; aztán három lábát összekötik, a hátulsó bai lábát szabadon hagyják, hogy kimúlásakor azzal vergödhessék. Az éles késsel torkát elmetszik, hogy az majdnem egészen elválasztja fejét testétől. Mikor a családfő e szertartásos leölést elvégezte, a további műtétet a mészárosra (kaszab) bízzák. Az ünnep alatt a leölt bárány busát barátságos lakomáknál fogyasztják el, melyeken barátok, ismerősök különösen hivatalosak. Ilyenkor minden török háza nyílt vendégfogadó; terített asztalokat talál az ember mindenütt, a hová megy,s szívesen látott vendég mindenki, a ki ilyenkor a házhoz bevetödik. A török máskor is vendégszerető, de ez ünnep alatt különösen az. Hogy a szegények se lássanak ez ünnepeken szükséget, a Kurban bajram előtti napon az ájtatos alapítványok által fentartott közkonyhákban is nagy számú bárányt szoktak leölni, s azok húsát a szegények között osztják el. Ez ünnepen, mely a kegyelet és kiengesztelödés napja, senkinek sem szabad a mohammedánoknál szükséget szenvedni, senkinek sem szomorú, bánatos arccal megjelenni embertársai között. A felebaráti szeretet szent ünnepe ez. Az áldozat-ölést maga a szultán is megöli; főbb hivatalnokaival előbb elmegy a dsamiba (imaház) s ott elvégezvén imáját, leöli az áidozatbárányt s busából a diván főbb tagjainak juttat egy-egy adagot. De nem csak a leölt állat húsának szétosztását gyakorolják e napon a gazdagabbak, hanem a szultántól kezdve, a tehetősebbek alárendeltjeiknek vagy szegényebb rokonaiknak élő bárányokat is küldenek ajándékul, hogy legyen mit föláldozni az ünnepen. A török az áldozat-ölést kurbán keszmek szóval fejezi ki. A Kurban bajiam azaz idő, mikor a mekkai zarándokok a kitűzött szent helyre érnek. Az Arafat begyen nagy ájtatossággal ülik meg a Kurban bajramot. A zarándokolás egyik elmaradhatlan vallási kötelessége minden igazhivönek, kit csak fontos akadályok nem gátolnak e kötelesség teljesítésében. Ramazan egyik napján indulnak el a zarándokok roppant nagy Unnepélylyel Sziambulból s a kitűzött utazási rend szerént, mely óráról órára pontosan van kiszámítva, folytatják utjokat több ezeren, mig a szent sirhoz elérkeznek. Útközben a zarándokok karavánja napról napra növekedés, úgy, bogy a bárom világrészről egybegyüit igazhivök tömege több százezerre rúg. Az érkezés napja Kurban hajiam hajnalára vau kitűzve, mikor a mohammedánok, vallásos szokásuk szerént, az első imát (szabah nainazi) elmondják. Ezt az időpontot minden nagyobb helységben ágyúszóval adják az igazhivök tudtára. Sztambulban 21 ágyúlövéssel hirdetik ki ilyenkor az ima-időt. Napjában tehát 2205 ágyulövés dördül el a hét halomra épült város felett. A bajram bárom napján összesen 6615 visszhang dübörgését nyeli el a Boszpo- rus és a Márvány-tenger. Amint az első lövi s elhangzott, minden igazhivő templomba siet, és a felkelő nap első sugarai által bevilágított imaházban rebeg hálát istennek, hogy e napot megérnie engedte, gondolatában a Mohánmed koporsója kőiül foglal helyet maga is a hivök tengernyi özönében, é* ré-zestil amaz áldás üdvében, melyet azok élveznek, kik a fárad-ágos ut t semmibe sem véve, a szent koporsóhoz elzarándokoltak. A szultán, mint. a khalifák utódja, nagy pompával, fényes ud*
