Eger - hetilap, 1875

1875-04-01 / 13. szám

99 a határ befásitása, mind a tauulókuak a í'aoltás- és nemesítésben való oktatása szempontjából fontos tényezővé válik; legközelebb megren­deltetett, hogy a községi faiskolákról részletes kimutatások terjesz­tessenek be, melyek a jövő közgyűlésnek fognak bemutattatok 9) a múlt év végén eszköziött lóösszeirás alkalmával fölmerült fuvar- és napi dijakról beterjesztett s a számvevőség által megvizs­gált számlák utalványozás végett, bemutattatnak ; 10) az 1874 XXV. t. c. alapján a múlt közgyűlésen megvá­lasztott statistikai bizottság megalakult s működését megkezdte ; 11) az útépítési alap teljesen kimerült s tartozásait sem képes fedezni, miért is a m. k. közmunka és közlekedésügyi miniszter föl­kérendő lenne, hogy a megyei utakra engedélyezett 1874. évi orszá­gos adományból a megye részére egy bizonyos összeg tétessék fo- lyóvá; 12) A szolnoki tiszahid helyreállittatott ; de a felülvizsgálat ered­ményéről! jelentés még nem érkezett, be; 13) a megyei házi, útépítési és nemesi pénztárak havonkint megvizsgáltattak s mindenkor példás rendben találtattak. Az árvaszék évnegyedes jelentése szerint 1) az árvaszéknrl 2974 drb közöl elintéztetett 2805 ; 2) az irodánál 2973 közöl kiadványoztatott 1431 ; 3) a számvevőségnél 121 közöl végleg elintéztetett 83, felve- vés alatt 10 ; 4) a központi tiszti ügyésznél 104 közöl 88; 5) a köponti árvapénztár állása 57899 frt 14 3/4 kr. 6) a központi árvagyám kimutatása szerint van árvagondno­kolt 15215. Az árvalap 142 községről van készen. A föpéüztárnok évnegyedes jelentése szerint van 1) a m. házi pénztárban 6375 frt 34 kr. 2) az útalap állása 213 irt 30 kr tartozás; 3) a szolnoki indóházhoz vezető ut alapja Szolnok város kép­viselőtestületének adatván át; megszűnt ; 4) a megyei Ínséges községek részére a m. k. belügyminisz­térium által engedélyezett kölcsönalapban még van 11872 frt 5 kr. 5) a cholera alatti kiadásokra utalványozott alapban van 309 frt 34 kr. 6) a megyei levéltár rendezésére adóit töke maradványa 1563 frt 16 kr. 7) a cholera által árvaságra jutottak fölsegéllési alapja 1264 frt 32 kr. 8) községjegyzöi nyugdíjalap 2744 frt 82 kr. 9) megyei szegényalap 2066 irt 55 kr. 10) közigazgatási letétel 27055 frt 1 kr. 11) nemesi pénztárakban 43130 frt 10 kr. 12) a nemesi pénztár követelése a házi pénztáron 2278 frt 10 kr. 13.) Ugyan annak követelése a m. útalapon 2000 frt. Mindezen jelentések azzal vétetnek tudomásúl, hogy az intéz­kedést igénylő egves pontokra nézve később fog határozat hozatni. A legközelebbi rendes megyebizottsági közgyűlés a f. é. junius hó 14 és következő napjaira tűzetik ki. Miről az összes szolgabirák és polgármesterek köröztetés 8 közhirrététel végett jegyzőkönyvi kivonaton sa szomszéd törvény- hatóságok szokott módon értesittetnek. Az 1874-ik évi 11, 32, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 43, — s 1875 évi 1, 2, 3 törvénycikkek kihirdettetvén, levéltárba tétetni rendeltetnek. Gróf Szapáry Gyula volt belügyminiszter búcsúszavakat intéz­vén a törvényhatóság közönségéhez, örömét fejezi ki a fölött, hogy hivatalos működése alatt alig for dúlt elő eset, melynél a törvény­hatóságok önkormányzati joga a központi kormány intézkedéseinek akadályéi szolgált volna, s ahol nehézség mutatkozott, anuak oka nem a törvényhatóságok eljárásában, hanem a fenálló törvényeknek némely öszhangzásban nem levő intézkedéseiben keresendő, mely hiányokat orvosolni a törvényhozás feladata leend. Köszönetét mond a megye, közönségének a törvények végrehajtásában és a közi­gazgatási ügyekben tanúsított közn működéséért, s azon legforróbb óhajtását fejezi ki, hogy a beállott politikai változás alkotmányos életünk megerősítésére szolgáljon. Hazánk felvirágzására csak úgy szolgálhatunk, ha politikai kérdésekben, egyéb tekinteteket félre­téve, hazánk javára mindannyian közreműködünk. Megszűnt bár az ország ügyeit vezetni, de hazafiui kötelességét ez irányban teljesi- tendi s a törvényhatóság közönségét hasonló működésre feihíva ma­gát szíves emlékezetébe ajánlja. Tudomásúl vétetik. B. Weinckheim Béla, Trefort Ágoston, Szende Béla, Perczel Béla, Tisza Kálmán, Széli Kálmán, b. Simonyi Lajos, Péchy Tamás, gr. Pejacsevich Péter f. é. március 2-áról tudatják a megye közön­ségével, hogy ő fölsége legkegyelmesebb elhatározása folytán az ország kormányára hivattak. Meggyözödésök az. hogy az oiy ko­moly pénzügyi és kormányzati bajokon, aminök között élünk, se- gitni gyorsan és gyökeresen csak úgy lehet, ha egyesülnek e célra mindazon hazafiak, kik az ezen szempontból sürgetös és égető kér­désekre nézve egyetértenek. Ez egyes-ülést előmozdítani tartják mindenek előtt kötelességöknek. Addig is azonban, mig ezen az utón megteheti a törvényhozás a közérdekben szükséges intézkedé­seket, kötelességük erélyesen végrehajtani és végrehajtatni a fenn­álló törvényeket. A törvény tisztelete minden államnak egyedüli biztos alapja, a jó közigazgatás, a személy- és vagyonbátorság a haza jólétének nélktilözhetlen követelménye , az államháztartás rendben léte minden állam fennállhatásának elutasitbatatlan fölté­tele, s az ö feladatuk ezek érdekében, saját törvényes hatáskörük­ben, megtenni mindent mi tőlük telhetik. Nem kételkednek a fölött, A felnevelt kis báráuykát rendesen a családapa, vagy a család legidősebb tagja áldozza fel. A leölésnek gyorsan és oly módon kell történnie, hogy a? állat kínlódás nélkül és gyorsan adja ki páráját. Az áldozatot feldi zitik szalagokkal és kis csengőkkel ; aztán három lábát összekötik, a hátulsó bai lábát szabadon hagyják, hogy kimú­lásakor azzal vergödhessék. Az éles késsel torkát elmetszik, hogy az majdnem egészen elválasztja fejét testétől. Mikor a családfő e szertartásos leölést elvégezte, a további műtétet a mészárosra (ka­szab) bízzák. Az ünnep alatt a leölt bárány busát barátságos lako­máknál fogyasztják el, melyeken barátok, ismerősök különösen hivatalosak. Ilyenkor minden török háza nyílt vendégfogadó; terí­tett asztalokat talál az ember mindenütt, a hová megy,s szívesen lá­tott vendég mindenki, a ki ilyenkor a házhoz bevetödik. A török máskor is vendégszerető, de ez ünnep alatt különösen az. Hogy a szegények se lássanak ez ünnepeken szükséget, a Kurban bajram előtti napon az ájtatos alapítványok által fentartott közkonyhákban is nagy számú bárányt szoktak leölni, s azok húsát a szegények kö­zött osztják el. Ez ünnepen, mely a kegyelet és kiengesztelödés napja, senkinek sem szabad a mohammedánoknál szükséget szen­vedni, senkinek sem szomorú, bánatos arccal megjelenni embertár­sai között. A felebaráti szeretet szent ünnepe ez. Az áldozat-ölést maga a szultán is megöli; főbb hivatalnokai­val előbb elmegy a dsamiba (imaház) s ott elvégezvén imáját, leöli az áidozatbárányt s busából a diván főbb tagjainak juttat egy-egy adagot. De nem csak a leölt állat húsának szétosztását gyakorolják e napon a gazdagabbak, hanem a szultántól kezdve, a tehetősebbek alárendeltjeiknek vagy szegényebb rokonaiknak élő bárányokat is küldenek ajándékul, hogy legyen mit föláldozni az ünnepen. A török az áldozat-ölést kurbán keszmek szóval fejezi ki. A Kurban bajiam azaz idő, mikor a mekkai zarándokok a ki­tűzött szent helyre érnek. Az Arafat begyen nagy ájtatossággal ülik meg a Kurban bajramot. A zarándokolás egyik elmaradhatlan vallási kötelessége minden igazhivönek, kit csak fontos akadályok nem gátolnak e kötelesség teljesítésében. Ramazan egyik napján indulnak el a zarándokok roppant nagy Unnepélylyel Sziambulból s a kitűzött utazási rend szerént, mely óráról órára pontosan van kiszámítva, folytatják utjokat több ezeren, mig a szent sirhoz elér­keznek. Útközben a zarándokok karavánja napról napra növeke­dés, úgy, bogy a bárom világrészről egybegyüit igazhivök tömege több százezerre rúg. Az érkezés napja Kurban hajiam hajnalára vau kitűzve, mi­kor a mohammedánok, vallásos szokásuk szerént, az első imát (szabah nainazi) elmondják. Ezt az időpontot minden nagyobb hely­ségben ágyúszóval adják az igazhivök tudtára. Sztambulban 21 ágyúlövéssel hirdetik ki ilyenkor az ima-időt. Napjában tehát 2205 ágyulövés dördül el a hét halomra épült város felett. A bajram bá­rom napján összesen 6615 visszhang dübörgését nyeli el a Boszpo- rus és a Márvány-tenger. Amint az első lövi s elhangzott, minden igazhivő templomba siet, és a felkelő nap első sugarai által bevilá­gított imaházban rebeg hálát istennek, hogy e napot megérnie en­gedte, gondolatában a Mohánmed koporsója kőiül foglal helyet maga is a hivök tengernyi özönében, é* ré-zestil amaz áldás üdvé­ben, melyet azok élveznek, kik a fárad-ágos ut t semmibe sem véve, a szent koporsóhoz elzarándokoltak. A szultán, mint. a khalifák utódja, nagy pompával, fényes ud­*

Next

/
Oldalképek
Tartalom