Eger - hetilap, 1875
1875-12-30 / 52. szám
411 teljük; azonban hosszú a té!, a tavasz és nyál- pedig messze távolban ellenségei számával és ellenséges viszonyaival, ki tudja mit hoz reánk ? Talán meghozza, mit mindnyájan óhajtunk, meghozza milliók kívánságát, melyhez is szerény „boldog uj év“ mondásomat csatolom. Ebner Sándor. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1875 dec. 13-án Beöthy Lajos főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak : Olvastatott a m.k. belügyminiszternek f. évi 56572 számú rendeleté, melyben tudatja, hogy a megyének — a verpeléti megyei épület elárúsitására vonatkozó 490 sz. határozatát helybenhagyja azzal, hogy az eladás jó eleve és lehető legkiterjedtebb módon közhírré teendő közárverésen eszközöltessék, az árverési jegyzőkönyv, a közgyűlésnek azt jóváhagyó határozatával együtt annak idején helybenhagyás végett felterjesztessék. Ennek kapcsán olvastatott a pénzügyi s gazdasági szakosztály előterjesztése. A megye tulajdonát képező verpeléti épületnek eladása ekként elhatározva lévén, a megyei főügyész az árverési feltételek szerkesztése s bemutatására utasittatik; egyszersmind elhatároztatik, hogy a kiki áltási ár a megállapított becsár 4536 frt 97 kr lesz, hogy a vevők csak a becsár 10%-nak letétele után bocsájtatnak árverésre, a fize ési módozatok pedig, tekintve a jelen időszak nyomasztó pénzügy helyzetére, akként állapitatnak meg, hogy a vevő a vételár */* részét azonnal az árverés bevégeztével, J/4 részét az árveréstől számítandó hat hónap, 1/4 részét innét számítva egy év — és az utolsó 1U 1-észt további egy ev múlva köteles, mindenkor az esedékes 8% kamatokkal megfizetni; — ha pedig oly vevő akad, a ki elégséges biztosítékot képes kimutatni s a vételért s járulékait más ingatlan- ságok jelzálogi lekötésével szilárdan biztosítja, a tökét 8% kamat mellett hosszabb ideig is megtarthatja. A bemutatandó árverési feltételek alapján, a közhírré tétel jó eleve, tehát legalább három hónappal az árverési határidő előtt a megyei alispán által a legterjedelmesebben közzéteendő. Az árverésnek annak idejébeui megtartásával pedig a járási azolgabiró és a m. főmérnök megbizatnak. Olvastatott a m. k. közmunka és közlekedési ministernek f. évi 12683 számú rendelete, mely mellett Szarvas város beadványát a Szarvastól a mezőtúri vasúti állomásig építendő lóvonatú vasúthoz, a területet a Békés és Heves megyék területén elvonuló országútból annak egész hosszában két ölnyi szélességben átengedéséért, véleményezés végett megküldi. Olvastatott ennek kapcsán a kiküldött szolgabiró és megyei főmérnök véleményes jelentése, Mezőtúr város polgármesterének nyilatkozata és a közmunka szakosztály előterjesztése. Minthogy a szarvas-mezőtúri közlekedési út 10 öl széles, a tervezett lóvonatú vasút kiépítése esetében a forgalom ezen az útvonalon tetemesen fog csökkenni, a közforgalmi eszközök szaporítása és tökélyesbitése által pedig a közérdek előmozdíttatik, a szarvas- mezőtúri közlekedési útnak egész hoszszában két ölnyi széles terület, Heves-Szolnok megye területéből a vasútépítési társulatnak minden kárpótlás nélkül, oly kikötéssel bocsájtatik át, hogy a 18. számú Kőrös-átmetszésen a hid a vasút-társulat által minden egyéb hozzájárulás nélkül akként felépíttetik s fentartatik, hogy azon az egyéb jármüvek forgalma is biztosittassék. A mi a megyei útvonalon túl levő Mezőtúr város tulajdonát képező területet illeti, e részben a vasúti társulatnak Mezőtúr város képviseletével közvetlen kell érintkeznie. — Mely határozat a m. k. közmunka s közlekedési ministerhez felterjesztetik. Olvastatott a m. k. közmunka és közlekedési ministernek f. évi 9935 sz. rendelete folytán, az államvasút hatvan-salgótarjáni vonalán a 805—837 sz. szelvények közötti szakasznál a vizeknek levezetésére szükséges intézkedések megtétele iránti vizsgálattal megbízott küldöttség jelentése ; és a közlekedési szakosztály előterjesztése. A küldöttség jelentése alapján, a m. kir. államvasutak igazgatósága az 1840. X. t. c. értelmében köteleztetik a 826 — 40 szelvénytől a tervezett árkot kiszélesíteni, és a 828 és 829 szelvény közötti anyagárokkal összeköttetésbe hozni, továbbá az ott levő út- átjárás alatti áteresz és a Szuha folyóba vezető vízároknak folytonos tisztántartásáról gondoskodni, hogy az idóház előtti anyagárokból, melynek egy része feltöltendő, az álló viz levezettessék. A többi küldöttség által megszemlélt a 805—830 szelvények közt levő pontok, területileg Nógrád megyéhez tartozván, a határozathozatal is Nógrádmegyét illeti. Miről a m. k. államvasutak igazgatósága ezen határozat megküldésével tudósittatik ; egyszersmind pedig a m. k. közmunka s közlekedési minister az iratok felmutatása és a határozat csatolása melleit felterjesztésben értesittetik. Olvastatott a m. k, közmunka s közlekedksi ministernek 1568 eln. sz. rendelete, melynél fogva az útalapúl szerkesztett számadások jövőben nem lesznek felülvizsgálat végett felküldendők, hanem a leküldött minta szerint elkészítendő számadási kivonat felterjesztendő ; azon összegekről azonban, melyeket a megye az államkincstárból segély cimén nyer, lesz kellőleg okmányolt számadás, és pedig a számadási kivonat, és az előirányzat kapcsán felküldendő. — Mindazonáltal fentartja, hogy esetről esetre egy- vagy más számadásunk felterjesztését elrendeli. Ennek kapcsán olvastatott a pénzügyi szakosztály előterjesztése. A rendelet hozzátartás és alkalmazkodás végett, a megyei főpénztári- föszámvevői hivatalokkal, és a megyei főmérnökökkel már közölve lévén, az tudomásúl vétetik. Olvastatott a m. k. közmunka s közlekedési ministernek f. évi 17223. számú rendelete, melyben tudatja, hogy a megye azon kérel— Itt van! — szól Iskander, kivonva a fényes acélt, s ví, mint egy oroszlán. Pár percig tart összesen a küzdelem, s a sebesült ifjú bezuhan a tengerbe, felelte összecsapnak a hullámok. Az üldözők felhatolnak a fedélzetre, meglelik a szekrénybe rejtett szép nőt. A seralj-basa gyorsan kimondja az Ítéletet, . . . egy zsák a koporsó . . . s tenger a temető. Alulról egy iszonyú átok hangzik, s egy borzalmas sikoltás vesz el a babok között, ezzel az üldöző hajó vissza vitorlázik, a kincseket vivő naszád pedig folytatja útját Szerbia felé. Iskander raár-már élettelenül a sebek miatt bukik le az aládobott tömeg után, emberfeletti erővel ragadja meg, s mind inkább lankadva végre partot ér. Itt a terhet elhelyezve, mellette aléltan dűl a földre. Midőn ismét feleszmél, őrülten tépi fel a zsákot . . . egy halott gyönyörű vonásai tűnnek elő. . . Kezdi éleszteni, csókjaival halmozza. . . Meghalt az jól, szép szeme zárva, ajka bálvány, arcán a halál. Iskander dühödt fájdalommal borul az élettelen alak mellé. Könyei elapadtak, de annál gazdagabban patakzik a vér sebeiből. Egy név harsogott át nem sokára Adrinápolytól Arábiáig. Egy név, . . és reszketett tőle a török, még a vitéz szultán maga is borzalmat érzett. . . Castriota György. Irtó csatára készül a szultán e rém ellen, és 660 ezer harcost állít Castriota 6000 emberével szembe. A harc hevében Murad egy vérbe kevert alakkal találkozik, s meglepetve ereszti le kardját. — Iskander ! ! Az alak egy borzasztó vágást intéz Murad fejére. — Nem vagyok Iskander ! én Castriota György vagyok ! A szultán felfogja a csapást, és kengyelbe kapva ménét, el- száguld. Hisz azt mondja a korán: „Jaj annak, ki halottra húz kardot!" Már pedig ez ember meghalt, erre megesküszik az egész szeralj. A csata elveszett ! Elhullottak a szép spahik, az erős janicsárok, a díszes testőrök ! Castriota megtörli véres kardját. — Szegény Gülbahar ! — sóhajtja, és fájó emlékektől leve- retve áll győztes hada élére. . . . Jaj volt ama csatában a török nck, melyben Castriota ellen harcolt. Khalid, a szép apród, — Iskander, a kegyeit herceg eltűnt, Castriota lépett fel vérbe keverten, ki a történelem szerint sajátkezűig 2000 töröknek irta meg az útlevelet a paradicsomba. *
