Eger - hetilap, 1875
1875-12-23 / 51. szám
XIV. ér-folyam. 51. szára. 1875. december 23-án. Előfizetési dij : Jgész évre Félévre Negyed évre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr. — 45 kr.- 12 kr. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott petit sorhely ntán 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit Borhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal : a lycennii nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Előfizetési fölhívás. A közelgő újév alkalmából tisztelettel kérjük föl t. előfizető olvasóinkat előfizetéseik idejekorán való megújítására. Lapunk, eddigi irányához s elveihez hiven, továbbá is híí tolmácsa leend megyei s városi életünk összes mozgalmainak, független, s erélyes harcosa hazánk közjólétével összefüggő érdekeinknek. Azonkívül kiváló gondunk leend rá, hogy lapunk, mig egyrészt eredeti tudósítások, s közlemények által hazánk politikai s társadalmi életéről, valamint a külföld enemü fontosabb mozzanatairól biztos és alapos tájékozódást nyerjen, úgy másrészt tárcánkban t. olvasóink irodalmilag becses, ismeretterjesztő, s a kedélyt nemesítve mulattató olvasmányokat találjanak. Előfizetési föltételek : Egész évre ... 5 frt. — kr. Félévre ... 2 frt. 50 „ Évnegyedre . . 1 „ 30 „ Egy hóra . . — 45 „ Az előfizetési pénzek — legttlkalmasabban posta-utalvány utján — kiadó hivatalunkba küldendők. Az ,,Eger“ kiadó-hivatala (érs. lyc.- nyomda.) A pénzpiac. Annyi mindenfélét beszélnek a lapok a pénzpiacról, anélkül, hogy annak fogalmával a közönség s talán az [írók nagy része is ismeretes volna, hogy szükségesnek véljük most e tárgyról is tüzetesebben szólni. A pénzpiac szó átvitt értelemben használtatik, mert oly piac, melyen mint rég.enten a keresztes háborúk idejében pénzt árulnának, nem létezik. De annál inkább köttetnek most mindenféle adásve- vési szerződések, minőkről a régiek nem is álmodtak, melyeknek tárgyát nem közönséges fogyasztásra vagy használásra rendelt áruk, hanem egyenesen a fizetési eszköz, azaz a pénz képezi. Az ilynemű üzletek együttvéve képezik a pénzpiacot. S miután a fizetési eszköz minden forgalomnak nélkülözbetlen előfeltétele, természetes, hogy a pénzpiac minden körülmények között s minden álladalomban az összes polgárokra, gazdákra, iparosokra s kereskedőkre egyaránt kiváló jelentőséggel bir. Innen van, hogy a gyakorlati élet gazdasági kívánalmainak szolgáló napi vagy heti közlönyök s folyó iratok, a pénzpiacnak rendes és állandó rovatot szoktak szentelni. Csakhogy a megnevezést gyakran felcserélik. Az angol és amerikai lapok rendszerint a „money market11 azaz pénzpiac elnevezést használják, a magyar lapok többnyire „üzlet" és „tőzsde“ név alatt szólnak a pénzpiacról s német lapokban felváltva „Geld- markt" „Börze" és „Gcscbaftsbericht" vagy más hasonnemö cim alatt találjuk a pénzpiacra vonatkozó közleményeket. De különben a cim mit sem tesz, elég az, hogy van pénzpiac, 8 hogy ez mai napság igen nagy hatalom, melyet érdemes tanulmányozni ; melynek megvannak a maga bajai és örömei, s melyről nagy nemzeteknek — mondhatnék egész irodalmuk van. Alig múlik ugyan nap, bogy a pénzpiacról nálunk is nem volna szó; de ha kissé alaposabban veszszük a dolgot, mégis bekell vallanunk, hogy Magyarországnak ez idő szerint még nincs valóságos pénzpiaca; az osztrák-magyar monarchiának csak egy ily piaca van, s ez a b é c s i. Az öszszes pénz- és értéküzleteket az egész monarchia területén, tehát Pesten is, ez dominálja. Miután a pénzpiacnak mulbatlan szüksége van egy oly pénzforrásra, melyből a forgalmi eszközök ki és beszivárognak, — valamint a szív a vér- tekecseket a test minden részébe szétárasztja s ismét felveszi s így a keringést szakadatlanúl fentartja : a mi a testben a szív, az a gazdasági életben a bank; nélküle nincs élet csak oly tengődés, minőt a növény vagy állatországban itt-ott találunk. Ez, valamint a szívnek meg van az ütere, épúgy a pénzpiacnak is van lüktetése. Ez a b an k-d i s c on t ó. Csak a bank discontot kell megtekinteni és mindjárt tudhatni, hogy az illető állam pénzpiaca minő helyzetben van. De itt természetesen nemcsak absolute, hanem relative vagyis a pillanatnyi kamat-lábat viszonyítva a szokott kamatlábhoz, kell ítéletet mondani. Pestnek és Magyarországnak nem lévén pénzforrása, nagy pénzpiacról szólni tehát alig lehet. Mindazonáltal ez országban is minduntalan már annyi pénzüzlet köttetik, részint a tőzsdén, részint a pénz-intézeteknél, és magas üzletkörben, bogy a pénzüzleti viszonyok egy más alakban már nálunk is határozott kifejezést nyernek, így pl. köztudomású, hogy a malmok bevásárlásaihoz rendszerint nem készpénzben, hanem 3 havi váltóval eszközük ; e váltók, mint elegendő fedezettel ellátott papirok pedig amagy. által, hitelintézet, franko m. anglo m. vagy más intézetek s pénzüzleti házak által bizonyos kamat leszámításával készpénzért kicseréltetnek; és valamint malmaink, úgy más hazai gyárak, vállalatok, vagy magán jó- hitelti személyek váltói folytonosan rendszeres pénzforgalmat hoznak létre; e mellett pedig másrészről a pénzintézetek váltói is folytonosan viszleszámoltatnak ; úgy, hogy már Pesten is aviszonyok változása szerint bizonyos átlagos kamatláb képződik, mely utóbbi időben 12—20 százalékra is felment. Összehasonlítva e kamatlábat a fentebb emlitett pénzpiacok discontójával, mindenkinek be kell vallania azt, hogy a pesti péDzviszonyok igen beteges mondhatjuk lázas állapotban vannak. A normális állapotban levő pénzpiacokra a londoni bank és péuzpiac bir irányadó befolyással, s minthogy azt Bécs közvetítése folytán mi is megérezzük, érdemesnek tartjuk ama pénzpiac jelen helyzetét a londoni „Economist," tehát a leghitelesebb jelentés alapján röviden ismertetni. „Pénzpiac*' cim alatt nevezett lap okt. 21-ki száma így szól : A discontónak 5%-ra történt felemelése elégségesnek mutatkozott. Nagyon sok pénz folyt be s még több várható. Némely vérmes reményüek már olcsóbban is leszámítolnak. De mig a jelen tényállás megmarad, azaz mig Berlin meg nem szűnik nagy mennyiségű készpénzét elzárva tartani, a banknak nagy tartalékkal kell rendelkeznie, s ezért a discontő leszállításáról még szó sem lehet. Azért — igy végzi jellem-rajzát a pénzpiacról —nem lehet azt remélni, hogy a kamatláb visszatérjen azon alacsony színvonalra, melyben két három év előtt volt (ekkor 2 százalék volt a kamatláb.) Először nem történhetik ez meg azért, mert igen nagy mennyiség érc-készpénz vitetett el a piacról, másodszor, mivel utóbbi időben a kereskedelmi és iparos tevékenység igen nagy lendületet vett, úgy, hogy itt mindig nagy lesz a pénzkereslet. Az igen olcsó pénz napjai tehát lejártai*. Hát Magyarországon, mikor következnek be ily napok? Gazda, iparos és kereskedökörök ugyan nem nagyon sürgették eddig, hogy kormányunk megtegye azon intézkedéseket, melyek következté-
