Eger - hetilap, 1875

1875-12-16 / 50. szám

mellett, a mult hétfőn, f. hó 13-án vette, Beöthy Lajos főispán ő mlga elnöklése mellett, kezdetét. A szokásos előzmények, s jelentések megtörténte uiáD, a tárgyalások megindulván, helyenkiut mindjárt kezdetben érdekesés tanulságos mozzanatokat nyújtottak. így, a többek közt, felolvastatván a Tisza Kálmánnak kormányelnökké történt kineveztetését a megyével tudató leirat, a fölött : vájjon ez egyszerűen tudomásul vétessék-e, vagy az uj miniszterelnökhöz, s illetőleg a szabadelvű kormányhoz a megye részéröl bizalmi föllrat intéztessék : szavazásra kerülvén a dolog, szótöbbséggel az utóbbi, vagyis a bizalmi fölirat fölterjesztése ment határozatba. Curíosum- ként fölemlítjük, hogy a gyöngyösi megyebizottsági tagok nagyobb része — köztök a gyöngyösi plébános ur is — a bizalmi nyilatkozat ellen szavaztak; azon jó gyöngyösiek, kik nem régiben Tisza Kálmán iránt azzal vélték legnagyobb bizalmi hódolaluk- nak tényleges kifejezést adni, hogy a kormányelnök ö exját gyöngyösi díszpolgárrá választották! —- A gyöngyösi polgármester ur a szavazástól tartózkodott!— ügy látszik eköpenyeg- forditásból, hogy a gyöngyösi törvényszék ingatag bárkáját nem valami kedvező fuvallatok lengethetik ! No lám, s mégis ráfogta a gyöngyösi orsz. képviselő, Kováé b László ur, mintha a megyei akadékoskodó ellenzéket az egriek alkotnák; holott e példából megtanulhatná, miszerint az oppositio legkardosabb és sisakosabb vitézei ezúttal is a — gyöngyösiek voltak.

Egy másik érdekes episodra a módosított megyei árvaügyi szabályzat tárgyalása nyújtott alkalmat. Hiába vitatták, s indvá- nyozták abhoz értök, hogy ily fontos, a megye életérdekeibe vágó, országos törvényekkel is egybefüggő s organikus egészet kepezö szabályzat, szükség, hogy előbb komoly és beható áttanulmányozás tárgyát képezze, s csak azután bocsátható alapos megvitatásra. Ennélfogva ki nyomatván, osztassék ki a megyebizottsági tagok között, s csak a jövő közgyűlésen bocsáttassék tárgyalás alá. A helyes felszólalás és indítvány elhangzott, mig végre, néhány szakasz meddő vitatásával sikertelenül s hasztanul elfecsérlett csaknem két óraiidő után, a konok fejek is belátván az említett indítvány célszerűségét, a tárgyalás a jövő évnegyedes közgyűlés számára hagyatott fen. — Egyébkint megyénk bizottsági közgyűlésein még mindig felötlő némely nagy hangú demagógok erőszakos pressiója, s nem lehet minden szomorúság s aggodalom nélkül constatálnunk ama lehangoló jelenséget sem, mely egykor annyira erőteljes alkotmányos intézményünk ; a megyei életnek, legalább nálunk, főleg a közönyösségben mutatkozó, szembettinöleg nagy mérvű hanyatlásában

nyilvánul, ügy látszik, nem lesz rá szükség, hogy ily alakjában megszüntettessék. Önmagában is össze fog omlani.

Megyei élet.

Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1875 dec. 13-án Beöthy Lajos főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén kővetkező ügyek tárgyaltattak :

Elnöklő főispán az ülést megnyitottnak nyilvánítván, üdvözli a szép számmal összegyűlt bizottsági tagokat, s örömét fejezi ki az élénk érdekeltség fölött, melyek a köztigyek iránt az év utolsó közgyűlésén is tanúsítanak ; midőn ezért részéröl köszönetét mond, egyszersmind figyelmükbe ajánlja a tanácskozás alá veendő tárgyakat.

Olvastatott az alispáni évnegyedes jelentés, mely szerint:

1) Okolicsányi József megyei főpénztárnok s Bánóczy József ügyvéd megyebizottsági tagok elhaláloztak ;

2) a t.-mérai és t.-ptispöki megyebizottsági választó kerületekbe a legközelebb történt választásra, miután a választott elnökök s helyettesek tisztöbben eljárni akadályozva voltak, választási elnökökül Majzik Alajos és Kiss Imre bizottsági tagok helyettesittettek, mi utólagos jóváhagyás végett jelentetik be ;

3) Almásy Felix megyebizottsági tagnak a m.-tárkányi v.-ke- rület elnökségéről, és Szegbylmre megyebizottsági tagnak e tagságról való lemondása, intézkedés végett, bemutattatik;

4) hogy az Okolicsányi József elhunytával üresedésbe jött fő- pénztárnoki hivatalra nézve a netalán meg annak betöltése előtt életbe léptetendő intézkedések kellő időben megtétethessenek: e hivatalnak választás utjáni betöltése nem vétetett föl a jelen közgyűlés tárgyjegyzékébe ;

5) az 1874-i inségkölcsönnek f. é. szept. 30-án esedékes */s tőkerészletét, dacára az elrendelt közigazgatási végrehajtásnak, még több község mai napig sem fizette ki; a f. hó 31 én esedékes kamat idejébeni beszolgáltatására a községek figyelmeztetve vannak ; az esedékes töke-, és kamairészletek pontatlan befizetéséből eredő hátrányokra a községek figyelmeztettek ;

6) az 1872/3 évi cholera-járvány alkalmával fölmerült orvosi költségeknek az államkincstár részére leendő visszafizetésére nézve a községeknek adott kedvezmény érvéDyesitbetéséhez még 1017 frt 38 kr. fizetendő be, minek teljesítésére ismételve felhivattak a hátralékos községek ;

együtt nyaralnak Nizzában. Midőn később a nagy herceg megbetegszik, Fanny Lear a legnagyobb gyöngédséggel ápolja, mi még inkább fokozza a nagy herceg szerelmét.

Amint fölgyógyul, együtt mennek a bécsi világtárlatra, s kéjutazást terveznek Olasz- és Görögországba.

E közben azonban egy epizód csaknem végfelbomlással fenyegeti az idylli viszonyt. Fancy Lear ugyanis elébb indu! s Varsóban várja be kedvesét. Itt időzve, egykor az utcára megy sétálni, hol a szép amerikai nö a nagyherceghez hasonló alakot vél látni a távolban, ki bizalmasan beszélget egy szép növel. Fanny Lear észrevétlenül közeledik, s épen akkor ér oda, — midőn a nagyherceg — mert ő volt, s a szép nö, — ki állítólag magyar volt, találkát adnak egymásnak.

A féltés dühével rohan a szép amerikai nö a vendéglőbe visz- sza, s szemrehányásokkal telt búcsúzó levelet ir a nagyhercegnek, midőn V. egy előkelő orosz, Fanny ismerőse, lép a szobába. Fanüy Lear könnyezve panaszolja V.-nek a herceg hűtlenségét, s kijelenti, hogy el akarja öt hagyni. V. kap a kedvező alkalmon, s — uti-társ- nak ajánlkozik. Fanny Lear elfogadja az ajánlatot, s a vasúthoz indulnak. E közben Fanny megbánja hirtelen haragját s vissza akar térni. Sir, könyörög. De V. hajthatlan, s nem tágít tőle sem éjjel sem nappal. Fanny Lear végre belenyugszik sorsába, s Berlinből azon Ígérettel távozik V.-töl, kit e közben igen megkedvelt, hogy Párisból, hová ügyeit rendezni megy, vissza tér hozzá.

Fanny Tárisban levelet kap a nagyhercegtől, telve bocsánatkéréssel, s újabb szerelmi s htiségi Ígéretekkel. Fanny Lear köny- nyen enged, s rohan, mert a levél arról is értesíti, hogy a nagyherceg veszélyesen beteg. A vasúton E. magyar kerceggel utazik, ki udvariasan vigasztalja a szép amerikait.

Amint az állomáshoz érkeznek, már várja a nagyherceg. Fánny úgy megörül, hogy megfeledkezik udvarias magyarjáról, s rohan kedvese karjaiba. A* idylli élet ismét megkezdődik. A világkiállítás megtekintése után beutazzák Olasz- és Görögországot. Ez utóbbi helyen Fanny Lear még akkor is a nagyherceg közelében van, midőn ez nővérével, a görög királynéval találkozik. E meggondolatlan tett következtében a nagyherceget Kbivába küldik a hadsereghez. Elválnak. Fanny ez alatt Párisban időzik. A nagyherceg pár hó múlva győzelmesen tér vissza az expeditióből, s Fanny Kazánban várja kedvesét. Itt njból találkoznak, s együtt mennek Sz. Pétervárra.

De a hosszas viszonyt végre megsokalták, s kezdték az illetők rósz szemmel nézni. E közben történt, hogy a nagyherceg édes anyjától nagy becsű ékszereket loptak el. A nagyherceg mutatott is egy Ízben egy pompás rubint kedvesének, de midőn ez figyelmeztette a nagyherceget annak roppant értékére, ez zavartan dugta azt vissza zsebébe.

A nagyherceget elfogták. „Ne ijedj meg kedvesem — irá Fannynak. — Nálad nyomozást fogDak tartani; de ne veszítsd el bátorságodat.“

Fanay Lear, kit kedvese már ezelőtt figyelmeztetett bizonyos Szibériával való fenyegetésekre, biztositá is azonnal magát. Miude- nét elrejtette, részint letette az egyesült államok nagy követségénél. A vizsgálat csakugyan megtörtént, de stikeretlenüi. Ekkor Fanny Leart is befogták. Rögtön irt az amerikai nagy követnek. Azonban csak az összes nagyhatalmak közbelépése folytán nyerhette vissza szabadságát azon kikötéssel, hogy rögtön hagyja el Oroszországot. A határig titkos rendőr kisérte.

Ez alatt a nagyherceggel a lcgkegyetlenebbül bántak. Becsukták, mint közönséges őrültet. Eleinte dühöngött. Később szelídült, s Fanny után esengett.

Fanny Lear pedig ez alatt Parisba ment, hol nagy, bámész tömeg várta megérkezését. Ujságirók, festők kérték élményeit 8 arcképét. Alig tudott tölök szabadulni. Egyébként folyvást kedvesen emlékszik Oroszországban töltött napjaira.

Fanny Lear-t, — miot a lapok e napokban Írták — Párisból kiutasították. A kalandornö tetemes adósság hátrahagyásával vált meg a francia fővárostól, s jelenleg, mintegy három hét óta Bécs- ben, egy előkelő vendéglőben egészen visszavonulva él.

*