Eger - hetilap, 1875
1875-12-09 / 49. szám
387 túri lóvonatú vasút részére átengedendő terület ügyében kelt leirata és a közmunka-szakosztály előterjesztése. 11. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter leirata a pászthói iskola-ügyben. 12. A közmunka- és köz. miniszternek 9935. sz. rendelete következtében a hatvan-salgótarjáni vasút vonal egy részének megvizsgálásával megbízott küldöttség és a közmunka-szakosztály előterjesztése. 13. F. évi 54054. sz. a. kelt belügyminiszteri leirat a rendőri ellenőrzésre szolgáló minta mértékek beszerzése tárgyábau a gazd.- s pénzügyi szakosztályi véleménynyel. 14. Az állami központi mértékhitelesítő hivatal f. évi 1568. sz. átirata a hitelesítő mérleg-rendszerek megszerzése tárgyában, s ezen átiratra vonatkozó gazd. s pénzügyi szakosztályi előterjesztés. 15. A földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter a svájci consul kineveztetése tárgyában kelt leirata. 16. A m. kir. közmunka- s közlekedési miniszternek 1568. sz. a megyei útépítési számadásoknak mikénti szerkesztésére vonatkozó rendelete, és a pénzügyi szakosztály előterjesztése. 17. A megyei árvaügyi rendszabályok módosítása iránt kirendelt küldöttség jelentése. 18. A m. kir. közmunka s közlekedési miniszternek 17225. sz. báró Wodiáner Mórnak a szolnoki Tiszahidon gyakorolt vámmentessége tárgyában kelt rendelete és a közmunka szakosztály előterjesztése. 19. Nyitramegye közönségének a m. jegybank felállítása és az 1868. XXXI. t. c. hatályon kívül helyezése tárgyában a képvi- selöházhoz intézett felirata, a közig, szakosztály véleményes jelentésével. 20. Pestmegye szabályrendelete a bitang jószágok kezeléséről, és a közigazgatási szakosztály véleményes előterjesztése. 21. Gyöngyös város és Füzes-Abony felfolyamodása a vásár vámszedési árszabályzatot megállapító m. határozat ellen és a közigazgatási szakosztály erre vonatkozó véleményes előterjesztése. 22. Árvamegye közönségének az 1875. X. t. c. módosítása tárgyában a képviselöházhoz intézett felirata a közigazgatási szakosztály véleményes jelentésével. 23. Recsk község panasza a gróf Károlyi György által a dallai hídnál emelt, a Tárná folyó szabad lefolyását gátló védgát ellen, a küldöttség és a szakosztály véleményével. nagyszerű kereskedelmi cikké vált és Chinába mesés nagyságú kincseket halmozott, gazdaggá tevén az egész országot. A chinaiak Ázsia minden országával folytattak kereskedést s igy selyemkereskedést is. Némely történészek véleménye szerint perzsák által kereskedés utján került a selyem Görögországba, mások szerint pedig csak Nagy Sándor hadjáratai által lett ismeretessé. Aristoteles, Kr. előtt 350 évvel azt tanította, hogy a selyem állati eredetű ; tehát bajosan bir azon állítás kellő alappal, hogy Nagy Sándornak a perzsák elleni hadjáratai alkalmával ismerkedtek meg Görögországban a selyemmel. Mert midőn Nagy Sándor macedóniai Fülöpuek trónjára lépett, még csak húsz éves volt, Aristoteles pedig már legalább negyvenhét. Aristoteles azt Írja : ex hoc animalis genere bombycia illa mulieres retorqucndo in filum deducant, deinde texunt. Prima texisse in Co insula Pamphilia, Piatia filia, dicitur. A selyemszöv etek Görögországból kereskedés utján kerültek Italiába. Rómában a selyem oly drága volt s oly fényüzési cikket képezett, hogy a fényűzés korlátozása, illetőleg a selyem-ruhák viselése miatt törvény alkottatott, és csak magasabb rangú nőknek engedtetett meg viselése. A syriai kéjenc Heliogabalus 218-ban selyem ruhában járt, utódja Severus csak félselyemben. Ulpia Severina, Aurelius férjétől selyem-ruhát követelt, de drágasága miatt e kívánsága megtagadtatott. A selyem-szövetek iszonyú drágasága csak addig tarthatott és tartott, mig végre Justinianus uralkodása alatt (527—565) a se- lyem-hernyó-tenyésztés kezdetét nem vette. Indiából vagy Chinából haza térő szerzetesek azon véleményben hoztak eperfa magot, hogy az eperfa levelén majd megterem a selyemhernyó is ; miután e tekintetben nagyot csalódtak, vissza tértek Indiába, és Serinda nevű városból, bár halál-büntetés volt 24. Erdőkezelési szabályrendeletek készítésével megbízott küldöttség jelentése. 25. Nagybánya város közönségének a bányászat ügyében a minisztériumhoz iutézett felirata, a közig, szakosztály véleményes jelentésével. 26. Több apcí lakosnak, a szentiványi Farkas által a kopaszhegyről lerohanó vizek szabályozása iránt beadott folyamodványa, küidöttségi és közmunka szakosztályi jelentéssel. 27. Tárná Örs község negyed éves korcsmáltatási jogának hasznosítása tekintetéből a kötött szerződés jóváhagyására vonatkozó szolgabirói jelentés és pénzügyi szakosztályi előterjesztés. 28. Komárom sz. k. város közönségének az 1870. 42. t. c. módosítása tárgyában a belügyministeriumhoz intézett fölirata a közig, szakosztály véleményes jelentésével. 29. Mersits Nándor gyógyszerész kérvénye, melyben a testvére, Mersits János által reá ruházott gyógyszertári jogot részére megadatni kéri, s a közig, szakosztály erre vonatkozó véleményes jelentése. 30. Bárczay Gyula szolgabirónak a dévaványai gyógyszertárt illetőleg elrendelt vizsgálatról szóló jelentése, s Paczek Géza folyamodványa ezen személyes jog átruházásáért, a községi szakosztály vél. jelentésével. 31. Csehi község kérvénye közmunka erejüknek a saját községi útnak a megyei útvonallal leendő egybekapcsolására leendő felhasználhatása tárgyában, a közmunka szakosztály előterjesztésével. 32. Domoszló község képviselő testületének 1200 frt kölcsön felvételére vonatkozó határozata, a pénzügyi szakosztály előterjesztésével. 33. A községi faiskolákat rendező m. kir. ministeri biztosnak a faiskola-ügy előmozdítása érdekében tett javaslata — a közig. szakosztály vél. jelentésével. 34. Tiszafüred község kérvénye az 1872. évi hátralékos közmunka elengedéséért, s a közmunka szakosztály előterjesztése. 35. A gazdasági b pénzügyi szakosztály véleményes előterjesztése a költségvetések és számadásoknak a megyei számvevőség által leendő előadása tárgyában. 36. Az igazolási választmánynak a pótválasztások igazolásáról s a legtöbb adót fizetők névjegyzékének a jövö 1876 évre megtörtént kiigazításáról szóló jelentése. 37. Poroszló község kérvénye a poroszló-febéraklyai útvonalnak kiépítése iránt, a a közmunka szakosztály előterjesztése. szabva a selyem-lepke tojásai elszállitóira, kifúrt botjukban selyem- lepke-tojást rejtve, szerencsésen Konstantinápolyba vissza érkeztek. E tojások hernyói indiai módon, a tr gya melege által kiköltve, szederfa-levéllel tápláltattak. Á keletrómai birodalomban és Görögországban a selyem hernyó- tenyésztés és minden további munka, a magasabb rangú nők s hozzá tartozóik kizárólagos teendői közé tartozott. A keresztes háborúk alatt 1130-ban, a szentföldről foglyok szállíttattak Palermoba, kik a hernyó ápolásához és selyem-szövéshez értettek. Sicilia és Nápoly sok ideig őrizte e titkot. Úgy látszik, ugyanez időben Spanyolországban az arabok ismertették meg a selyem-termelést, mert Velencze és Genuában már selyemszövetek nem tartoztak a ritkaságok közé. Franciaországban Xl-ik Lajos alatt 1470-ben Genua és Florenzböl hozatott munkások által selyem-szövetek készíttettek. VIII. Károly Xl-ik Lajosnak tia 1494 ben fehér eperfákat ül- tettetett. IV ik Henrik alatt az eperfa óriási mennyiségre szaporit- tatott s még a királyi kertek is azzal tiltettettek be ; XIV. Lajos folytatta azt, mit Henrik megkezdett, s évenként már két millió font selyem állíttatott elő. A tizenhetedik század elején Angolországban sikertelenül tétettek eperfa-Ultetési kísérletek. Németországban a 16—17-ik században történtek tömegesebb eperfa-tiltetések ; a 18-ik században azonban igen sok helyen a legtöbb eperfa, mint haszonvehetetlen valami, kiirtatott. Hazánkban csak az újabb és legújabb időben tétettek na- gyobbszerii eperfa-ültetések, talajunk, éghajlatunk az eperfa éá selyemhernyónak kedvező, a kormány is buzditólag anyagi és szellemi segélyben részesíti a selyemtenyésztéssel foglalkozókat, de azért valami feltűnő haladás e téren nem érhezhető. Ébner Sándor. *
