Eger - hetilap, 1875
1875-11-25 / 47. szám
XIV. ér-folyani. 47. szám. 1875. november 25 éu Előfizetési dij. Egész évre . Félévre Negyed évre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft — kr, 2 ft 50 kr. 1 ft 50 kr.- 45 kr.- 12 kr. Hirdetésekért minden 3 basébzott pet.t sorhely után 6, bélyegad- fejében minden hirdetést? 1 30, nyilttérben egy pet.t sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai $ vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-bivatal : a Sycenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr Eger, nov. 28 1875. (Törvényszékünk ügye.) T. olvasóink előtt ismeretes, miszerint a vitát, meiy az egri és gyöngyösi törvényszékek kérdésében, a két város helyi közlönyei között, pro et contra, elég bosszadalmasan folyt, a vita kezdeményezője s makacs előharcosa, Kovách László gyöngyösi oisz. képviselő által a fővárosi iapokba, nevezetesen a Pesti Naplóba is átviteleit, hol az, a közelebbi napokban Babies István képviselőnk ép oiy talpraesett, mint K. L. urat minden esetlen sophismáival együtt tönkre verő válaszával érte el tetöponiját s egyszersmind — úgy hiszszük — befejezését. Megragadjuk az alkalmat Babies I. képviselőnknek e válaszát lapunkban is egész terjedelmében közölni. Teszszük pedig ezt azért, mert: 1) ez számos t. olvasónk óhajtása; b) mert t. laptársunk, a Pesti N. érdekében, vagy hatalmában állónak tartotta képviselőnk válaszát helyenkint tetszése szerint megcsonkítani. Ez eljárás ellenében tehát nem vélünk fölösleges dolgot cselekedni, midőn a választ egész terjedelmében közöljük, amint következik: „Élve a t. szerkesztőség által a Pesti Napló 250 sz. esti kiadásában engedélyezett kedvezménynyel, miután e lap útbau létem miatt később jutott kezemhez, a Kovách László úr által üsszeböngézett állításokra s valótlanságokra ezekben emelem végszavamat. Kovách László úr a P. N. f. é. 224 számában maga kezdé meg köz-érdek ürügye alatt Gyöngyös mellett az agitatiót, most még is azzal mentekezik: nem tartották, — nem tudom kik? — a nagyközönség elé valónak a vita részleteit, s azért vonultak a „Gyöngyös11 cimű vidéki lapba vissza, ott árasztani el szóhalmazban Gyöngyösnek Eger feletti előnyeit, várva, hogy majd azokra a válasz az „Eger“ cimtt lapot gazdagitandja. Hogy kezdeményező most is Kovách László úr volt, — mint előtérbe nyomúl mindig, valahányszor a székhely kérdését illető helyen szőnyegre kerülni sejti,— igazolja a P. N. idézett 224 ik száma. Nem feleltem sehol a „Gyöngyös11 lap polémiájára, mert fel kellett tennem, bi gy Kovách László barátom tréfáim, vagy bolr.nd- miskázní akar, miután elhiszi, hogy Maczonka a világ közepe, mégis az ellenkező bebizonyítására engenut hív fel, ki ezt tagadom, holott ö köteles a bizonygassa], mint. állító fél, noha felteszem róla, miként tudja, hogy a földgömbnek kiilszinén közepe nincs. Én komoly ügyben sem tréfálni, sem ámiiani nem tudván, ily tartalmú cikkre válaszolni méltónak nem tartottam, de azt, tennem felesleges is lett votoa, miután K, L. a választ elbizakodottságában csak olyan soit disant-nak jeiiegezni kegyeskedik, pedig erőködései jelzik, hogy : er ist doch in Schweiss gebraebt worden. Tiltakozik az egri folyamodvány szavai ellen, melyekkel a Gyöngyös melletti agitatiót jogosúlatlannak és Hevesmegye közönsége legnagyobb részének érdekei ellen irányúknak mondja. A jo gosúlíság mellett egyedül Gyöngyösnek a határszéltől bellebb, — Egernek pedig aboz közelebb fekvését, hangsúlyozza. A folyamodványban megdönthetetlen adatokkal van kimutatva, hogy az egész törvényszéki területet in concreto véve az egyes községek távolságát Egerhez és Gyöngyöshöz, viszonyítva a közelebb- ség Eger javára 31 méríföldet teszen ; fel van tüntetve abban, mit különben K. L. sem érintet:, hogy a székhely megállapítása nem a közelség, vagy távolság szempontjából, hanem egyéb tényezők ösz- szehatásából mérlegelendő; maga is beismeri K. L. hogy Gyöngyös szinte csak 3 mértfölddel esik a határszéltől, különösen, Pest.- Nográdmegyétől beljebb, a Jászságtól pedig annyira sem, központot tehát csak úgy képezhetne, ha hozzája még Nógrádmegyének Ba lassagyarmatig terjedő területe is csatoltatnék. Ellenben Egerre nézve térképileg bizonyos, bogy az egész Mátra, melynek útja Egeren viszen keresztül, Tárná, és Tiszajárás felső részének közepét képezi; közelség szempotjából tehát a Gyöngyös melletti agita íió nem jogo- t-últ, nem pedig annál inkább, mert a fövasút-vonalról csakúgy szárnyvonal szállít Egerbe, mint Gyöngyösre, e tekintetben elsőbbsége egyiknek a másika felett nincsen, valamiut nincsen alapja annak, hogy a székhely egyik szélről, de százados helyéről a tná-ik szélre tetessék által. Ezt jogosúlt régi óhajtásnak is csak reáfogja K. L. Ugyanis 1835-ik évben,— melyről tudva van — hogy épen az 1833-ik és 34-ik évi súrlódások folytán az akkori főispán és gróf Keglevich Miklós pártja közi, nemhogy túlnyomó befolyása lett volna a főispán és clerusnak, sőt ellenkezőleg folytonosan nevezetes kissebbségben volt: egyik közgyűlésben 1875 ik május 13-án indítvány oztatott a megyei székhelynek Gyöngyösre áttétetele, mi 460 szavazattal 129 ellen elhatároztatott, ugyanazon gyűlésben azonban Szent-Erzsébet nemesei részéről 170 er, Leleszröl 205-en, Bocsról 567 nemes, összesen: 945-en Írásban tiltakoztak az áthelyezés elleD. A kiviteli tervezetre küldöttség neveztetvén, a most is létező épületek átváltoztatásainak és a törvényhatósági jogélet működéseinek megfelelő átalakítás nehézségei és költséges volta miatta küldöttség véleménye folytán 1838. évi julius 16-án 1866. sz. alatt a székhelynek áttétele végkép elejtetett. Látszik ebből, hogy nem a főispáni hatalom és befolyás vezérelte az időben is a nemesség határozatait, hanem a tiltakozás és a kivitel lehetetlensége. A főispáni hatalom és befolyásra hivatkozás tehát nem egyéb mint ráfogás. A jogosultság másik érvttil azt hozza fel K. L., bogy a székhely csak visszavitetik azon regi helyre, a honnan a közjó rovására elítéltetett. Nem búvárkodott K. L. régi levéltárakban a megye székhelyének története iránt. Mire való is volna molyos papírok, poros iratok közt időtöltést, vsgy ismeretet keresni? K. L. megszokta csak úgy könnyedén reá mondani valamit, mert, mint róla beszélik, szerencsés a sikerek és vívmányok kivitelében, igy sikerült volna a pest-miskolci vasútuak az egyenenes vonaltól, Gyöngyös mellőzésével, saját birtoka Vámos-Györk felé kanyaritása, miért is tagadta volna meg e kis kedvezést magától? s miért ne törekednék most Gyöngyöst székbelylyel, és a szinte általa kivivott törvényszék megtartásával Egernek rovására megörvendeztetni, oly reáfogasok merész hangoztatásával is, melyeket a történeti adatok megcáfolnak ? Mennyiben a történeti adatok adják a vezérfonalat kezünkbe, Hevesmegye székhelye kezdetben a hevesi várban volt. 1212—14 körül a váradi regestrum 174-ik száma szerint Sándor főispánságábán egy pörös ügyben 9 községből jelennek meg egyesek a központi bírói székeD. A tatárjárás után a várispánságok megszüntetésével Heves megszűnt a megyének központja lenni, s hiányzó fölényének tudatában megnyugvással engedte át a székhelyiség előnyét Egernek. Vannak adatok mindamellett arra is, hogy a megye-gyűlések más helye ken a Tarua-völgyén, hová Eger is tartozik, tartattak meg. 1261. december 5-ike körül 5-ik István a fiatalabb király pártbiveivel Poroszlón tartott gyűlést. 1271 ben Hevesen a hevesmegyei Hajontán, (hajóbalmán) ugyan ö a Dunán inneni rész nemeseinek országgyűlést hirdet (V. L. 151.) 1346 han a hevesmegyei gyűlések Kompokon tartattak. (Fejér cod. dipl. IX. lap. 456.) 1370-ben Verpeléth mellett tartatott meg Hevesmegyének ne_ mesi összejövetele. (Ugyanazon codex IX. 4. 315.) — 1381-ben Ga ra Miklós a hevesi nemesekkel Verpeléthen junius 24-ik körül ná'
