Eger - hetilap, 1875
1875-11-18 / 46. szám
363 a gazdaságot jövedelmezővé, — igen, pihenjük ki a nyár fáradalmait, de pihenés alatt oly szórakozást értek, mely neveli a gazda tapasztalatait, elméleti és gyakorlati ismereteit szaporítja, mert csak ezek öregbítése által bírhat szórakozása, mulatozása értékkel és nem aljasul idöpazarlássá. Ebner Sándor. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1875 szept. 16-án Beöthy Lajos főispán elnöklete alatt, tartott rendes bizottsági közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak : Olvastatott b. Wadianer Mórnak kérvénye, melyben Kenderes községet a bánhalmi pusztai birtoka után községi pótadó kirovásától hatóságilag le iitatni kéri. Ennek kapcsán olvastatott a közigazgatási szakosztálynak, s Bárczay Gyula szoigabirórak véleményéé jelentése. Tekintve, hogy az 1871- évi XVIII. törvénycikk 21. § a szerint minden kerület üíou községhez tartozik, amelyhez eddig is tartozott, s azt, hogy olyan puszta, mely eddig egy községhez sem tartozott, melyik szomszéd községhez tartozzék, a tulajdonosok azon része határozza meg, mely együtt a puszta összes egyenes állam- adójának felénél nagyobb részét fizeti ; 2) tekintve, hogy a bánhalmi pusztának egész területe 5288 kát. holdat tesz, melyből a birtokosok 4254 f. áliamadót fizetnek, melyből b. Wadianer Mór birtokára csak 1513 kát. hold s 1632 frt esik ; 3) tekintve, bogy a bánhalmi puszta tulajdonosainak azon része, mely az államadó felénél nagyobb részét fizeti, Kenderes községtől, hova mindig tartozott, és jelenleg is tartozik, elszakadni, még ba tehetné, sem kiván, egyes birtokos kiválása és elszakadása tehát annál kevésbbé engedhető meg ; 4) tekintve, hogy a bánhalmi puszta T.-Szalók községévelnem sz om s z édoe, ahoz tehát, még ha eddig egy községhez sem tartozott volna is, s még az összes birtokosok akaratából sem csatoltat- hatnék; 5) hogy T.-Szalók a T.-Fitredi, Kenderes pedig a bánhalmi pusztával együtt a karcagi adóhivatal területéhez tartozik ; 6) tekintve, hogy a folyamatban levő kataszteri muukáíatokat Bánhalmát érdeklöleg is, Kenderes község bizottsága intézi s a közigazgatási teendőket (katonák behívó jegyeinek kiszolgáltatása stb.) a b. Wadianer birtokán is ezen község elöljárósága teljesiti ; 7) tekintve, hogy T.-Szalók község szervezkedési szabályrendeletének ezen kitételébe : „T.-Szalók község a hozzá tartozó tornaji és bá n h al m i pusztákkal stb,“ a „b à n h a 1 m i“ szó csak a törvényhatóság figyelmét kikerülő beesusztatás utján juthatott be, mert ez ügyben a megyénél semmi tárgyalás sem folyt, az átcsatolás nem kérelmeztetett ; mindezeket tekintve: b. Wadianer Mór kérelmével elutasitta- tik, s bánhalmi pusztai birtoka közigazgatásilag Kenderes községhez tartozandónak nyilvánittatik. Egyszersmind pedig T.-Szalók község szervezkedési szabályrendeletébe helytelenül és törvényellenesen becsúszoit „b á n ba 1 ni i“ szó onnan kitöröltetui s a községi szabályrendelet ezen szó kihagyásával beterjesztetni rendeltetik. Miről folyamodó b. Wadianer Mór kérvényének hátiratolt visz- szaadása mellett, továbbá T.-Szalók és Kenderes községek, az illető szolgabirák utján tudomás és miheztartás végett ériesittetnek. Olvastatott Neszvadba Sándor, mint a felső Tarnajárás községjegyzői karának megbízottja által benyújtott kérvény, melyben a községjegyzöi fizetés szabályozása, illetőleg annak 400 forinton felül emelése főleg azon időkből kérelmeztetik, mert a jegyzői fizetésbe kataszteri tiszta jövedelmeik arányában betudott jegyzői földek mán, melyek mindenütt első osztályba vannak föl véve, a tiszta jövedelem oly magasra van számítva, hogy annak lehúzásával fizeté- tésök 300 forintra olvad le. A községjegyzöi fizetés minimuma a törvény által 400 forintban lévén megállapítva, ennéi nagyobb összeg fizetésére a községek egyes esetekben rábirhatók ugyao, de a törvényhatóság által nem kötelezhetők. Ezen csak a törvényhozás változtathatna oly módon, ha a fizetés minimumát nagyobb Összegben állapítaná meg. De az ország jelen pénzügyi helyzetében az országgyűléshez e célból folyamodni, időszerűtlen volna. Ami a jegyzői földek kataszteri tiszta jövedelmének helytelenül magasra lett fölvitelét illeti, e bajon minden egyes esetben segíteni maguk a jegyzők, illetőleg községek vannak hivatva oly módon, bogy a már munkába vett kataszteri kiigazítások alkalmával sérelmeiket bepanaszolva — a helytelenül magasra tett tiszta jövedelem leszállítását kieszközlík. Miről folyamodó, a kérvény hátiratolt visszaadása mellett, tudomás s miheztartás végett értesíttetik. — De az árny — a fájdalom — itt maradt . . . Miattad e fájdalmat szeretem. Oh, te végzet! aki megteremtett Szivet nem, vagy köszivet adott. — Akkor percet alkotái a napból, Most egy percből kinos századot! Rövidke az élet története: Kezdete a bölcső, vége a sir. A többi mind öröm, vagy szenvedés. Az, ba mig él : nevet; emez, ba: sir. Rövid az én éltem története : Kezdete születés, vége halál. — A többi mird ... a kéj és fájdalom . . . A többi mind . . . lányka magad valói. Kürthi Jenő. A monsummánói barlang gyógyászati szempontból. Az Appenninek legszebb részében, a kies Niefole völgyben, Pistója mellett, kötörés alkalmával 1849-ben bejáratot fedeztek fel egy barlangba, mely csepp-kövekkel igen dúsan ki van rakva; de ezek nincsenek függő állapotban, mint az adelsbergi barlangban, hanem szét vannak szórva a talajon óriási nagyságú szivacsok alakjában. Az egész barlang nem egy ivezetböl áll, hanem több folyosóból, melyek egyike, a leghosszabb, közel 420' hosszú, és szélessége 20'. Ezen folyosókban három tó van, 24, 26, 28° Reautn hőmérséklettel. A bemenetelnél az üreg hőmérséklete -f- 22° R.-t jelez, de minél jobban és tovább hatolunk be, annál magasabb a légkör hőmérséklete, s még messze vagyunk a folyosó végétöl, máris egyik darab ruha után kénytetve vagyunk a másikat levetni az emelkedő hőmérséklet miatt, mely is tetőpontját -f- 29° R-nél éri el. A barlang levegője nedves, de kellemes, a láng jól és világosan ég ezen légkörben. Tiz perc után kezdünk benne izzadni, de ezen izzadás kellemes, és ezel veszi kezdetét a barlang légkörének gyógyhatása, melynek alapoka eddig nincs eléggé kiismerve. A meleg légáramlat egy mészhegy üregéből jön, és a barlang falán lecsapódott nedv, a meleg lég szárazságát elveszi. Télen ezen csapadék a folyosókon oly nagy, hogy az ottani járás-kelés lehetlen, és ezen indokból idegenek, gyengélkedők télen nem is látogathatják azt. A szabályos gyógyidény junius 1-től, szeptember 1-ig tart, és csakis ezen idöíáj- ban van itt fürdő-orvos. 1852-ben a begy tulajdonosa, Giusti költő, közvetlenül a barlang előtt nyaralót építtetett a betegek számára; halála után pedig nővére, Giusti Rencini, a villa birtokosnöje ezt tetemesen ua- gyobbittatá, húsz csinos lakszobával ékesité, és több cella is van vetközésrei; továbbá étterem, mely egyszersmind társalgási teremül is szolgál. Az itt lakó betegek saját szobájukban levetkőzhetnek és a barlang folyosóiban sétálhatnak a meghűlés minden félelme nélkül. A közelfekvö kis Monsummano városban szintén laknak betegek, és egy fürdő-idény alatt átlag ezer beteg fordul meg. A gyógyidö fszabályszerül eg tart 8 — 10 napig, ini alatt naponkint ezen légfürdö 20 perctől 11/2 óráig vétetik; a fürdésidő tartamát a fürdőorvos határozza meg. Jelenleg Florencben lakó Dr. Turchetti, kire a gyógykezelés hivatalosan van bizva. A fürdő-idény egy betegnél 14 napnál tovább nem tart, a javulás rendszeresen a nyolcadik légfürdőnél már beáll. Használatik ezen gyógymód legtöbbnyire köszvényes bántál- máknál, mint természet adla gőzfürdő. *
