Eger - hetilap, 1875
1875-02-11 / 6. szám
45 társa, mult hétfőn, f. hó 8-án tartá esküvőjét a miskolci szépek egyikével, Légrády Etel kisasszonynyal, Légrády József miskolci polgár leányával. A menyekző Miskolcon, a menyasszonyi háznál ment végbe. A nász-asszonyi tisztet dr. Dauilovics Pálné, szül. Sir Viktoria assz. ö nsga teljesité; násznagyok voltak: dr. Dani lövi cs Pál, S chier Ferenc állami főmérnök, 8 Derszib Ferenc ügyvéd urak Egerből. Szivünkből kivánunk hosszas boldogságot t. barálunk nemes frigyéhöz. — Csiky Etele, orsz. képviselőnk Cs iky Sándor ur fia, f. hó 8-án vezette oltárhoz Petravich Ferenc, városi gazdasági felügyelő ur kedves leányát, Petravich Róza kisasszonyt. * (D iszlakoma.) Az ujoa kinevezett egri plébános, főt. Ludányi Antal ur, közelebbi ünnepélyes beiktatása alkalmából, f. hó 8-án fényes lakomára hívta meg vendégszerető házához az egri katonai s polgári tisztikar, valamint a polgárság számos előbbkelö tagjait. A lakoma mindvégig derült kedélylyel folyt le, s érsek ő exjára, valamint a derék házi gazdára mondott élénk pohárköszöntések nagy száma kiválólag fűszerezte azt. * (Az egri korcsolya-egylet díszkorcsolyázási ünnepélye) f. hó 7-én, kedvező idő mellett, nagy számú közönség részvétével, igen sükerülten folyt le. A korcsolyatért a korcsolyázók egész serege lepte el, élénk sürgés-forgással Ugyekezvén kitüntetni az ügyességet, mely némely korcsolyázók részéről valóban meglepte a közönséget. A mulatságot a helyben állomásozó Wasa-ezred zenekarának játéka emelte. A jégen mintegy 20 pár által el lejtett francia-négyes is igen 8ükerült. Alkonyat előtt vették kezedtöket az érdekes versenyek az egylet által kitűzött jutalmakért. Az első, férfiak futó-versenyében nyolcán vettek részt. Nyertes volt Vizy József úr. Nyeremény egy üveg francia pezsgő. A második, a nők futóversenyében hatan pályáztak. Az első dijat, Petöfy költeményeit, két diszkötésben, Gr fiber Gizella k. a. — a másodikat, Vörösmarty kisebb müveinek diszkötését, Grőber Berta k. a. nyerte. A 3-ik, akadályversenyben — egy öles ugrással — részt vettek hatan. A győző, Horti-Ko- vács Pál, Grőber-Pillesz Lujza úrnő által ajándékozott egy db. di- szitett aranyat nyert jutalmul. A második dijat, 2 ftos díszített tallért, Lőrincz István nyerte el. A kitűzött vonalat csak e két versenyző haladta át szabályszerűn. A harmadik jutalomra, egy díszített ezüst forintosra uj verseny rendeztetvén, eluyerte Murzke Endre. Az utolsó rohamfutáson heten pályáztak. A díjul kitűzött egy üveg francia pezsgőt IIorti-Kovács Pál nyerte el. Versenybírák voltak : id. Samassa János, Spinety őrnagy, Mészáros István, Szabó Ignác, Csernyus Kálmán és Holló Géza urak. Az ünnepély végére tervezett ünnepélyes kivilágítás és tűzi játék az alkonyaikor beállott sűrűbb havazás, s a közönség oszladozása következtében elmaradt. Úgy értesülünk, közelebbről fog az megtartatni. Az ünnepély bevétele mintegy 168 ftot tett. * (Kitüntetés.) A bécsi világtárlat alkalmával kettős megyénk A jókedv culminât. A zene csábítgatva hangoztatja a kedves walzert. A sötét szeglet sötét alakja megmozdúl és táncra kéri a menyasszonyt. — Istenem ! te itt vagy ? rebegi Marinko. — Eljöttem veled utolsót táncolni, — feleli fojtott hangon Do- licek Franci. — Mit mond ö ha megismer ? — Számot vetettem önmagámmal . . . legfeljebb kidobat. — Távozzál innen! Siess, mielőtt észre venne! — Nem! én táncolni akarok veled. — De Francli ! . . . . A szerencsétlen szerelmes azonban nem engedi tovább szólani, hanem átkarolja a reszkető menyasszonyt és nekindul a walzernak. — Milovana slecuo! (kedves kisasszony) Marinko ! emlékszel-e még a másfél évig tartó boldog múltra? Marinko sóhajt. — Lásd, nem sokára én tartottam volna veled menyegzőmet. — Hallgass Francli! esdekel a gyötrött menyasszony. — Az igaz, nem lett volna ily fényes. Nem jött volna ennyi nri vendég, kik mig itt vannak, mosolyognak rád, ha elmentek, fel sem ismernek többé. Nem lett volna ennyi szobád, ennyi inasod. Nem tapostál volna ily drága szőnyegeket ... de lett volna egy szerető, éretted meghalni kész férjed. — Oh, Francli ! — Miért nem mondtad azt nekem másfél év alatt, hogy te jobkiállitóinak sorából 17-en részesültek kitüntetésben. A kitüntetések részint érdem-érmekből, részint elismerő oklevelekből állanak, s a magyar ipar - és keresk. minisztérium által a napokban küldettek le a megye-hatóságnak, hogy azok az illető kiállítóknak nyilvánosan és ünnepélyesem szolgáltassanak át. A kitüntetettek következők : Elismerő okleveleket nyertek : a keves-jászmegyei gazd. egyesület, székh. Gyöngyös, gabona, hüvelyes vetemények, kender és len csoportos kiállításáért ; résztvevők : Bartakovics Béla Eger ; Battyá- nyi Vince örökösei, Horth ; b. Beust Jenő Gyöngyös; Buchwein Pál, Domoszló ; Csala Sándor, Gyöngyös; ifj. Fáy József, Ecséd ; Goszlonyi Géza, Kerekudvar; Hanisz Alajos, Gyöngyös; Hirschi Samu, Gyöngyös ; gr. Károlyi György, Kompolt ; Karpeles Vilmos, Telek; Koppélyi Géza, Hatvan ; Kovách Ignác, Fügéd ; Kürthy Sándor, Atkár ; Mocsáry János, Árokszállás; Weisberger Ignác, Gyöngyös. — Janikovics Alajos prépost, Hatvan; borokért. — Sír Antal, Eger, borokért.— Gr. Károlyi György, Kompolt, gazd terményekért. — Jurenák Sándor, Török-Sz. Miklós; gazd. terményekért. — Streit- mann József, Gyöngyös; kötélgyártmányokért. — Borzy Márton, és Kovács József, Mező-Túr; gerencsér-munkákért. — Kozmáry József, Gyöngyös; borokért. — Mező-Túr közönsége dohányért. — Gr. S/apáry Imre, Karácsond ; gabonáért. — A gyöngyösi Maria-Va- leria nönövelde ; kézi munkákért. — Érmeket nyertek : a heves- és jászker. gazd. egyesület borokért, érdem-érmet. Résztvevők: Be- recz János, Csala Sándor, Horseczky Ferenc ; Janikovics Alajos, Joó János (Eger,) gr. Károlyi György, Kozmáry János, Lovcsányi Pál, Ohács György (Eger); Szloboda Antal, SzilvássyAntal,Újhelyi János. — Fejér Lajos, Sza jól ; gyapju-bundákért, haladási érmet. — Gyöngyös város együttes kiállításért ; Boskó Gábor Gyöngyösön, kivarrott szűrökért ; a mezőtúri gőzmalom, őrleményekért, Szabó Bálint Mező-Túron, kukorica-szalmából készült fonatokért érdemérmeket. Kettős megyénkből tehát, a bécsi világtárlaton nyert kitüntetéseket illetőleg, Gyöngyöst és Mező-Túrt illeti a dicsőség, amennyiben Gyöngyösre hét, Mező-Túrra pedig öt kitüntetés esik, mig Egerben csak egy akadt meg; mi a verseny terén való buzgalmunkat nem igen kedvező színben tünteti fel. Az egri borok kiállításáért közvetlenül csupán S i r Antal nyert elismerő okmányt mig más polgártársaink, (Joó, Ohács stb.) közvetve, a Gyöngyösön székelő gazd. egyesület érdekeit kívánták elösegélleni. — Az itt elősorolt közvetlen kitüntetettek sorából azóta egyet elragadt a halál: Fejér Lajost. A kitüntetési okmányok és érmek, az illető minist, óhajtása szerint, a legközelebbi (márciusi) évnegyedes megyegyülésen, ünnepélyesen fognak az illetőknek átadatni. * (Farsangi hírek.') Vasárnap a hevesmegyei nöegylet által saját árvaháza javára rendezett álarcos táncestély szép és elegáns publicumot hozott össze az ó casinó termeiben, összegyüjtvén mindban szereted nálam a gazdagságot... és én talán megraboltam volna a világot . . . mert végtelen_szerettelek. — Papa akarata! Én . . . én . . . — Tehát csakugyan szerettél és még sem volt erőd apáddal dacolni! Oh, fáj, fáj ez Marinko egész a sirig. — Ne beszélj Francli! ne beszélj igy, ha valaha szerettél. — Beszélnem kell, mert az életben most beszélünk együtt utóljára. — De talán. . . — Nem talán ! Én bizonyosan tudom, hogy mi egymással többé soha sem szólunk. Azért utólszor kérdezlek, s felelj nekem őszintén, mintha halálos-ágyadon gyónnál : van-e még számomra egy-egy gondolatod ? — Oh, Francli — én — csak téged szerettelek ! zokogja Marinko. Franci erősebben karolja magához Marinkot. Tánca valódi fer- geteggé fajúi,mely pehelyként sodorja magával a szép menyaszszonyt. Egyszerre rohanó walzerral iramodik a hőség miatt nyitva levő erkély-ajtónak — átszökik az erkély alacsony kökarján és magával ragadja hűtlen kedvesét a Moldva habjaiba. Borzalmas sik®ltás tölti el a pavillont. Csáklyás emberek lámpa mellett keresni indulnak a boldogtalanokat, s néhány óra múlva feltalálják az egymást görcsösen ölelő két hullát. Másnap a násznép megtartja a tort, harmadnap Vano János a szokottnál kissé halványabb vörös arccal indul Tschaslauba, úton útfélen figyelmeztetve minden kundschafot arra, hogy nem jó az a nagy szerelem.
