Eger - hetilap, 1875
1875-01-28 / 4. szám
29 Irén, Brezovay Klárika, Sütő Anna, Isaák és Mészáros nővérek, ifj. Ramassa Já losné, Braun Károlyné és Vecsey Miklósáé. ____________ ( - y- — a.) B el- és külföld. Képviselöházunk a f. évi költségvetés tárgyalását tegnap kezdette meg. A pénzügyi bizottságban, a Deák-sörben, s a baloldali körökben már is élénk viták s felszólalások tárgyát képezie. Hogy a képviselőházban sem fog tárgyalása csöndesen lefolyni, arról az előzmények elég sejtelmet nyuj anak. A Deákpárt jau. 25-iki értekezletén Gbyczy pénzügyminister határozottan kijelentette, hogy ö a 13 milliónyi hiány fedezésére az adóemelésnél alkalmasabb módot nem tud, nem fog, s nem is akar ajánlani. A választók összeírása az egesz országban erélyesen foly, s több helyütt már befejeztetett. Az eredmény általában az, hogy a választók száma jelentékenyen csökkent. Az adóhátralék miatt is számosán esnek el választói joguktól. A honvédségi szabályzatok király ö felsége által már szentesit- tettek. E szabályzatok azon része, mely a katonák kiképeztetéséről, a hadi gyakorlatról s általában a szolgálatról szól, azonos a közös hadsereg szabályzatával. Fegyelmi ügyben a főhadparancsnokság intézkedik,rendelkezéseiről azonban tudósítja a honvédelmi ministert. A lefolyt héten, legtöbbet foglalkozott az európ»i diplomatia a török-monteaegrói viszálylyal, az úgynevezett podgorizzai ügygyei. A nevezett határszéli helyen ugyanis a monteuegróiak és törökök között véres összeütközés történt, melyben több török katona is meggyilkoltatott. Az elégtétel szerzésében, illetőleg a véikesék megbüntetésében atelek nem tudtak megegyezui, s az utóbbi napokban már-már erélyes harci mozgalom kezdett Montenegróban keletkezni, mig a török kormány nagy gyorsan kezdé csapatait a határszélen összpontosítani. Az ügy azonban közeleboröl, a külföldi hatalmak közbejöttével, békés n on, s kölcsönös engedékenységgel végleg kiegyenlittetett, — minek folytán a harci zaj is csakhamar elnémult. A francia nemzetgyűlés e héten végre megkezdé az alkot- mányozó törvények megvitatását. Alfonz, az uj spanyol király, f. hó 14-én vonult be fővárosába, Madridba. Ágyudurrogás és harangzúgás közt vonult az indóházból a közeli Atocha-templomba, bol a valladolidi érsek Te Deumot mondott. Innét a király fényes kísérettel belovagolta a város főbb utcáit, melyek fényesen fel voltak diszitve. Végre a királyi palotába vonult, hol több ezer főre menő tisztelgő küldöttségeket fogadott. Estve nagyszerű kivilágítás volt. A király a hadsereghez utazott. Egyleti élet. Heves és K. Szolnok t. e. megyék orvos-gyógyszerész-egylete m. é. december hó 6-án és ez évi január hó 4-én tartott havi gyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. Dr. Dobrányi elnöklete alatt 1874. dec. hó 6 án tartott havi gyűlésen a múlt hóban észlelt betegségek alapjában a havi kórjárat ekkép állapíttatott meg: kanyaró (máséra) és vörbeny (schar- lach) még mindig járványos jeieggel; a légző szervek hurutos és lobos állapota. Dr. Szentkirályi, ki a havi gyűlés által kiküldve, az ez évben Győrött tartott orvosok és terraészetvizsgálók évi nagy-gyülésén fölmerült fontosabb értekezletek eredményének megismertetésével volt megbízva, különös tekintettel az ott szőnyegre került közegészségügy tárgyalásánál történt megállapodásokra, minthogy a szak- gyűlések mindegyikén úgy is igen rövid időre szabott ottléte nem engedé jelen lehetni; a tagok bővebb tájékozhatása céljából, az ott nyomtatásban megjelent, és a tagok közt szétosztott könyveket, név- szerint a nagy gyűlés évkönyvét, Győr megye és város egyetemes leirását valamint Ismeretterjesztőt az orvosi és természettudományok köréből az egylet könyvtárának felajánlja, mi szives köszönettel fogadtatik. Ugyané tagtárs a lefolyt 1873 évről Heves és Szolnok megyék egészségi állapotáról statistikai adatokkal ellátott kimerítő jelentését olvassa fel, akkép, mint azt hivatalos minőségében a megyéhez benyújtotta. Dr. Schwarz a kanyaró és vörhenyről értekezik. Bevezetésében kiemeli, hogy miután a két nevezett betegség hónapok óta foglalkoztatja a helybeli és vidéki orvosokat, és mint járvány áldozatait is bőségesen követelte, nem tartja fölöslegesnek e két betegség lényegével kissé bővebben foglalkozni. Értekezésében különös súlyt fektet a baj történetére; foglalkozik annak fejlődésével, lényegével és kezelésével a legjelesebb auctorok nyomán, utalva az újabb időben jeles sikerrel alkalmazott vizgyógytanra (hydrotherapiára). Dr. Brlinauer Anbró mint uj egyleti tag beiktattatik. A f. é. január hó 4-én tartott ülésben : A havi kórjáratra nézve kővetkező megállapodás történt : a kanyaró és vörbeny egyes esetei, de a légző és emésztő szervek hurutos és lobos állapota gyakrabban észlelietett. Dr. Szentkirályi értekezik a közegészségügy hiányairól hazánkban, alapul vevén föl a porosz rendszer közegészségügyi törvénykönyvét s annak helyes, de egyszersmind árnyoldalait is boncolván. Főt. Horváth Zs. tanár meteorológiai észleleteit a múlt évről egybevonván, e fölött igen érdekes és pontos adatokkal szóbeli értekezletet tartott. A havi jegyzőkönyvek rövid kivonatát a helybeli lapban közölni. hogy a vidé à tagoknak is ily utón az egyletben történtekről tudomásuk legyen, a titkár kötelességévé tétetik. Eger 1857 január hó 15-én. -Dr. Schwarcz, egyl. titkár. Hirfüzér. * (Érdekes egyházi ének-előadás.) Pokorny J. helybeli fö- egyházi zenekari tag, s az egri angolkisasszonyok nö-növeldéjében zongora- és énektanár három kiválóbb tanítványa, a nevezett intézet növendékei, jövő febr. hó 2 án, Gyertyaszentelő B. A. ünnepén, a nönövelde kápolnájában a 8 órai istentisztelet alatt, két jeles énekmüvet fognak előadni; nevezetesen Kücken „Ave Maria“, és Saar „O salutaris hostia" cimii jeles szerzeményeit, melyek előadásánál a t. urhölgyeket, mesterök Pokory J. ur fogja barmoniumon kisérni. Az áhítat emelő érdekes ének előadásra fölhívjuk az egyházi zene kedvelőinek becses ügyeimét. * (Gyászhir.) Mély megilletődéssel vettük a következő gyász- jelentést: „Dr. Fekete Károly, úgy liai: Fekete Sándor h. ügyvéd, Eger város árvaszéki ülnöke, ifj. Fekete Károly h. ügyvéd, es. k. Wasa-ezredbéli tart. hadnagy, — Adier Rudolf gyógyszerész, Adler Károly bányász, Adler Gusztáv m. kir. ellenőr, Adler Josefa férj. dr. Doleschall Gáborné ; saját és számos rokonaik nevében, mély fájdalommal jelentik a felejthetlen hitves, a legjobb anya, szeretett testvér és rokon, A die r Aloisia, 1875-ik év január 23-án éjjeli 11 órakor élte 60-ik, boldog házassága 31-ik évében a halotti szentségek felvétele után történt csendes halálát. A boldogult hült tetemei f. 1875. évi január 25-én délutáni 4 órakor fognak a sz. Rokus- ról nevezett sirkertbe örök ny ugalomra tétetni. .Az engesztelő szent miseáldozat január 26-án délelőtt 10 órakor a székesegyházban fog a Mindenhatónak bemutattatni.“ — T. olvasóink körzői még számosabban fognak emlékezni az egykori „kaszinói gyógy- szerész“ deli termetű leányára, az akkori egri delnők koszorújának egyik legszebb rózsájára, ki nemcsak kiváló bájai által lön, széles körökben, méltó bámulat tárgya, de még nagyobb mérvben hódított ama ritka képessége s műveltsége által, miszerint nemcsak egyesité magában mindazon kiváló tehetségeket, s ismereteket, melyek azon idők szerint egy par excellence müveit hölgyben megki- vántattak, de sőt ezek mellett oly ismeretekkel s képzettséggel is birt, miket ismcretvágyó magas lelkülete ösztönzésére magánszorgalom utján sajátított el. így beszélték róla tisztelői, kik szerencsések valának társalgását gyakrabban élvezhetni, hogy egyebek közt a latin class, irodalomnak nemcsak ismerője, hanem a latin nyelvnek különös kedvelője lévén, e nyelven folyékonyan társalgóit. E mellett mint nö és anya, ritka példánya volt a magyar házi asszonyoknak. Fényesen tanúskodtak erről házi körének példás rendje, gyermekeinek szeretetteljes, gondos és tapintatos növelése, egész családja s házi népe iránti gyöngédsége, szivnemessége s jósága; ismerői, s a ház barátai iránti örökké előzékeny nyájassága, vendégszeretete. Ily nőt és anyát vesztett a boldogultban a mélyen sújtott család! — Temetése, városunk müveit közönségének általános részvéte mellett, f. hó 25-én, díszes egyházi szertartással ment végbe. Ravatala föiött az egri zenekedvelők dalkara meghatő gyászéneket zengett. Ajóíés nemes lelkek őrangyala viraszszon örök álmai fölött! * (Hangverseny.) Wot tems-Edithlam e grófné, zongoraművésznő, közelebbről hazánkban hangverseny-körutat szándékozván tenni, ez alkatomat, — mint hozzánk intézett tudósításából értesülünk — városunkat is meglátó gatandja. A művésznő, a lefolyt év april. havában Párizsban is adott egy sükeres hangversenyt. Itteni hangversenyéről annak idején részletesen fogjuk értesíteni zenekedvelő t. közönségünket.
