Eger - hetilap, 1875

1875-08-26 / 34. szám

269 ®sak egy ahoz köztlebb vezető ut kinyitása szándékoitatik és így a — habár dicséretes szándokból - tervezett nj gyalogút kisajátítása sem eíkerülbetleu szükségesség; tekintve, hogy az 3868. LV. t. c. 1. §-ának fölemiitett közjó tekintetében kisajátítás tárgyát képező c lókkal a tervezett gya­logot kisajátításával elére ni szándékolt c l nem ugyanazonok : a kis íjá'itásra kért engedély meg nem adatik. Miről M.-Tur város polgármestere tudomás s miheztartás vé­gett értesitteúk. A megyebeli községi faiskolákról, az alispán rendeletéből, a a szolgabirók és polgármesterek jelentései nyomán, a megyei szám­vevőség által készíteti s az alispán által beterjesztett kimutatás tu­domásul vétetvén az alispánnak azzal adatik ki: hogy ez ügyet a awnisteri rendeletek értelmében tovább is gondozván minden irány­iban tegye meg, a íaiskoiatigy teljes felvirágoztatására s bol még faiskolák nincsenek azok szerzése céljából szükséges további in­tézkedéseket. A megyei alpénztárnoknak, az alispán rendeletéből, a község- jegyzői nyugdíjalap jelen állásáról készített s az alispán által be­terjesztett kimutatása tudomás végett a községjegyzöi igazgató vá­lasztmánynak adaúk ki; az alispán pedig felhivatik, bogy, a kimutatás szerint, még most. is hátralékban levő községeket hátralékaik mielőbbi beter­jesztésére utasítsa. Gömör megye közönségének az 1870. évi XLII. t. c. 82. §-ára fektetett fegyelmi eljárás szabálvozáRa tárgyában, f. é. april 12-én és 13 án tartott közgyűléséből 2578. sz. a. a m. k. belügyministeri- Wmhoz intézett felirata, a benne kifejtett indokoknál fogva pártolta­tok, s ennek folytán a m. k. bel ügy minister mm hoz fedrat intéztetik. Olvastatott a m. k. igazságügyministernek f. é. máj. bó 20-án 14712. sz. a. kelt leirata, melyben értesíti a megye közönségét, hogy gr. Károlyi Györgynek, halálesetére felállítandó két rendbeli első szülöttségi hitbizomány alkotása megengedtetett. Tudomásul vétetik s a felolvasott ministeri másolatban, tudo- *aás, köröztetés, illetőleg közbirrététel végett, a szolgabírák és pol­gármestereknek kiadaúk. Olvastatott a M.-Tur város közt egv részről s a turpásztói pusz­tát megvett turkevei lakosok közt másrészről a pótadó fizetésre oézve fenforgó ügyben M. Tar város képviselőtestülete által f. évi március 27-én 40.—841. sz. a. hozott határozat ellen a turkeveiek által beadott fölebbezés; s a közigazgatási szakosztály véleményes jelentése. A fölebbezett határozat, illetőleg az annak alapját képező 3874. évi november 13-án 75.—874. sz. a. kelt képviselőtestületi határozat, melyben a turpásztói birtokosok pótadója minden állam­adó forint utáni 6 krajcárban állapittatik meg, azon változtatással hagyatik helyben: bogy a turpásztói birtokosok, miután ekkép a városi költségek fedezéséhez hozzájárulnak, a bidvátn és vásári helypénz fizetése alól fölmentessenek; mert ők a pótadóbani rész- vétők folytán megszűnnek a városra nézve idegenek lenni, s bár­mily nehézséggel lenne is, mint a határozatban mondatik, ezen men­tességük öss/ekőtve, annak gyakorlati szabályozása mégsem tart 4»ató kivihetetlennek, 6em a lajstrom vezetése oly terhesnek, hogy -ezen körülmény lehetetlen akadályul lemé tekinthető. Miről M. Túr város képviselőtestülete, az iratok visszacsato­lása mellett, további eljárás végett, értesittetik. Levelezés. Hatvan, aug. 24. 1875. Ott vagyunk az uzsorával, mint mikor fejünk fölött ég a ház. 'Mindenki vészt kiált, de vajmi kev> sen vannak azok, kik komolyan -elhárításához fognának. Alig van nap, hogy egyik vagy másik lap fül ne szóla na a szívtelen zsarolások ellen; s mi történik? Ott, hol a bajon gyök< résén segíthetnének, ngy szólván semmi. A legköze­lebb múlt országgyűlésen is hallhattunk olykor-olykor egyes szót az uzsora ellenében pusztában kiáltó szavaként szétbangzani ; a kor mányon ülök is tanakodtak fölötte, mig végre abban állapodtak meg, hogy semmit sem tettek. Mindezeket látva a nemzeti vért szopó gonosz uzsorások nagy serege, még inkább neki bátorodva egész erővel rohantak a védetlen , főleg a tudatlanabb osztályra, ükét kíméletlenül fosztogattak mindaddig, mig élet-jelet láthattak. Hogy az uzsora mily borzasztó mérvben pusztít hazánkban, aem szükséges hogy példákkal szolgáljak, miknek egész halmaza- tát sorolhatnám el, úgy is mindenki saját körében szemlélheti an- »ak sötét képeit. Kérdezze meg csak bárki is ama kesergő árvát, özvegyet, vagy koldusbottal járó családtagot, ők bizonynyal, élő­szóval fogják ecsetelni az uzsorások vértlázitó gonoszságait. Az uzsora nemésak egyes családokat, bauem magát az álla­mot is vcszélylyel lényeged az által, hogy a szegényebb osztályt nagyban szaporítja, az adófizetési képességet pedig tönkre teszi; az uzsorások lelketlensége pedig sem a közjó előmozdítására nem siet, sem pedig tőkéik után eddigelé egy krajcárnyi adót nem fizet­nek, mivel a rablókhoz hasonló módon, alattomban folytatják aljas Üzleteiket. A válság órája közeleg; vagy meg kell menteni, mi megment­hető, vagy föl lesz áldozva népünk az elszegényedés, és igy a vég- elpusztulásnak. Az összeülendő országgyűlés hazafiasságától elvárjuk, hogy a határt, nem ismerő nemzet-gyilkosoknak valah ira zablát fog vetni. Mindazokról, kik a közvélemény sürgető jajkiáltásaira nem hall­gatnak, s továbbra is összetett kézzel nézik és tűrik a nemzet fosztogatóit, bátran föltehető, hogy vagy ők magok az uzsorások, vagy már azok fojtózsebében vonaglanak. Addig is, mig a vész elhárít atik, kell hogy minden megtétes­sék, mi által a zsarolások némileg ellensúlyozhatok. E tekintetben igen jó szolgálatot tehetnének a megyék, ba Gömör megye kibontott zászlója alá sorakoznának, azon különbség­gel azonban, hogy az uzsorások a sajtó utján is bemutattatuának, hogy igy minél íágasb körben megóvhatná magát tölök a nagy közönség ; s mint megbélyegzett egyének minden oly tisztességes körből kizárattatnának, hová betolakodva ma elég szemérmetlenek azt követelni, hogy becsületes embereknek tartassanak. Az uzsorá- sek ellensúlyozása tekintetéből a vidéki pénzintézetek is eltérhet­nének jobb idők beálltáig törlesztési szabályaiktól, mert különben számtalan áldozat általok kergettetik az uzsorások kegyetlen kar­mai közé. Erre nézve a „Hatvanvidéki takarékpénztár11 igen dicsé­retes és utánzásra méltó példával megy előre, amennyiben a kisebb összegű törlesztést, vagy ezt egészen elengedve, csupán a kamat-fi­zetést is elfogadja a szegényebb gazdaközönségtöl. Hogy a kisebb pénzintézetek ezt megtehes sék, nagyon természetes, kell, hogy a nagyobb bankok vagy tebetösb egyesek áltál támogattassanak. A hatvani is csak az okból teheti, mivel igazgatósága, főleg a helybeli földes uraság: „Deutsch Ignác és fiai“ cég részint kieszközlött, leg­inkább pedig saját pénztárokból bocsátottak a nevezett nemes célra nagyobb összegeket. Napjainkban az ily hazafias irányú segélyzésekre annál ége­tőbb a szükség, mivel a legtöbb vidékeken az évi termés igen si­lány. Vidékünkön a jég károsított meg számos, főleg kisebb birtokö gazdát. Azok, kik Shceidl Ágoston hatvani kereskedő és vidéki föügy- uök által, az első magyar általános biztositó társaságnál voltak biztosítva, valahogy csak kiheverhették a csapást, mivel mintegy 20 ezer ftnyi biztositositási segélyben fognak részesittetni a fölvétel szerint; de azok, kik nem gondoskodhattak magokról, s hozzá még az uzsorások kifeszitett hállóiba lesznek kénytelenek szorulni, menthetlentil elvesznek. Sipöcz Ferenc. Hirfüzér. * (Sz. István els'ó magyar király ünnepe), f. hó 20-án, szokott fénynyel tartatott meg városunkban. A főszékesegybázban teljes diszszel végzett istentiszteleten érsekünk ö exja pontifieált. Részt vettek a katonai s polgári hatóságok testületileg, s a polgárság kö­réből is számosán. Az ünnepélyt érsekünk ő nmlga vendégszerető asztalánál fényes lakoma zárta be. — Nagy feltűnést okozott, hogy ez ünnepen az üzletek, főleg pedig izraelita polgártársaink boltjai folyvást nyitva állottak. Tudjuk, bogy a mai világ jelszava: „G’sebaft gebt Uber Allés/ — azonban azt hiszszlik : magyar izraelita polgár­társaink becsülhetnék hazánk e legnagyobb nemzeti ünnepét any- nyira, mint bármelyik közönséges szombatjukat. * (Személyzetiek.) Dr. Kozma Károly cimz. kanonok s pap­növeldéi helyettes kormányzó úr a kér. erkölcs és lelki-pásztorko- dástan tanárává; dr. R a paies Raymund egri érsek-lyceumi tanár az egri papnövelde al-kórmányzójává ; Csaudáry Pál egri papnöveldéi tauulmányi felügyelő a patrologia és kér. szertartástan tanárává; Szmida Viktor mezötárkányi káplán az egrijoglyceutn hitszónokává és helyettes tanárává; Böhm János kerecsendi káp Ián a bibliai mindkét szövetségbeli tanulmányok tanárává neveztet tek. — Danderer Ferenc kistállyai káplán pegig ugyan ily mi­nőségben Mezőtárkányba tétetett által. * (Sajóssy Alajos) derék akad. festőnk s gymnáziumunk rajz­tanára jelenleg uj oltárképen dolgozik, mely sz. Miklós életéből ábrázol egy jelenetet. A mű, érseki jóváhagyás alapján, a ballai

Next

/
Oldalképek
Tartalom