Eger - hetilap, 1875
1875-08-26 / 34. szám
269 ®sak egy ahoz köztlebb vezető ut kinyitása szándékoitatik és így a — habár dicséretes szándokból - tervezett nj gyalogút kisajátítása sem eíkerülbetleu szükségesség; tekintve, hogy az 3868. LV. t. c. 1. §-ának fölemiitett közjó tekintetében kisajátítás tárgyát képező c lókkal a tervezett gyalogot kisajátításával elére ni szándékolt c l nem ugyanazonok : a kis íjá'itásra kért engedély meg nem adatik. Miről M.-Tur város polgármestere tudomás s miheztartás végett értesitteúk. A megyebeli községi faiskolákról, az alispán rendeletéből, a a szolgabirók és polgármesterek jelentései nyomán, a megyei számvevőség által készíteti s az alispán által beterjesztett kimutatás tudomásul vétetvén az alispánnak azzal adatik ki: hogy ez ügyet a awnisteri rendeletek értelmében tovább is gondozván minden irányiban tegye meg, a íaiskoiatigy teljes felvirágoztatására s bol még faiskolák nincsenek azok szerzése céljából szükséges további intézkedéseket. A megyei alpénztárnoknak, az alispán rendeletéből, a község- jegyzői nyugdíjalap jelen állásáról készített s az alispán által beterjesztett kimutatása tudomás végett a községjegyzöi igazgató választmánynak adaúk ki; az alispán pedig felhivatik, bogy, a kimutatás szerint, még most. is hátralékban levő községeket hátralékaik mielőbbi beterjesztésére utasítsa. Gömör megye közönségének az 1870. évi XLII. t. c. 82. §-ára fektetett fegyelmi eljárás szabálvozáRa tárgyában, f. é. april 12-én és 13 án tartott közgyűléséből 2578. sz. a. a m. k. belügyministeri- Wmhoz intézett felirata, a benne kifejtett indokoknál fogva pártoltatok, s ennek folytán a m. k. bel ügy minister mm hoz fedrat intéztetik. Olvastatott a m. k. igazságügyministernek f. é. máj. bó 20-án 14712. sz. a. kelt leirata, melyben értesíti a megye közönségét, hogy gr. Károlyi Györgynek, halálesetére felállítandó két rendbeli első szülöttségi hitbizomány alkotása megengedtetett. Tudomásul vétetik s a felolvasott ministeri másolatban, tudo- *aás, köröztetés, illetőleg közbirrététel végett, a szolgabírák és polgármestereknek kiadaúk. Olvastatott a M.-Tur város közt egv részről s a turpásztói pusztát megvett turkevei lakosok közt másrészről a pótadó fizetésre oézve fenforgó ügyben M. Tar város képviselőtestülete által f. évi március 27-én 40.—841. sz. a. hozott határozat ellen a turkeveiek által beadott fölebbezés; s a közigazgatási szakosztály véleményes jelentése. A fölebbezett határozat, illetőleg az annak alapját képező 3874. évi november 13-án 75.—874. sz. a. kelt képviselőtestületi határozat, melyben a turpásztói birtokosok pótadója minden államadó forint utáni 6 krajcárban állapittatik meg, azon változtatással hagyatik helyben: bogy a turpásztói birtokosok, miután ekkép a városi költségek fedezéséhez hozzájárulnak, a bidvátn és vásári helypénz fizetése alól fölmentessenek; mert ők a pótadóbani rész- vétők folytán megszűnnek a városra nézve idegenek lenni, s bármily nehézséggel lenne is, mint a határozatban mondatik, ezen mentességük öss/ekőtve, annak gyakorlati szabályozása mégsem tart 4»ató kivihetetlennek, 6em a lajstrom vezetése oly terhesnek, hogy -ezen körülmény lehetetlen akadályul lemé tekinthető. Miről M. Túr város képviselőtestülete, az iratok visszacsatolása mellett, további eljárás végett, értesittetik. Levelezés. Hatvan, aug. 24. 1875. Ott vagyunk az uzsorával, mint mikor fejünk fölött ég a ház. 'Mindenki vészt kiált, de vajmi kev> sen vannak azok, kik komolyan -elhárításához fognának. Alig van nap, hogy egyik vagy másik lap fül ne szóla na a szívtelen zsarolások ellen; s mi történik? Ott, hol a bajon gyök< résén segíthetnének, ngy szólván semmi. A legközelebb múlt országgyűlésen is hallhattunk olykor-olykor egyes szót az uzsora ellenében pusztában kiáltó szavaként szétbangzani ; a kor mányon ülök is tanakodtak fölötte, mig végre abban állapodtak meg, hogy semmit sem tettek. Mindezeket látva a nemzeti vért szopó gonosz uzsorások nagy serege, még inkább neki bátorodva egész erővel rohantak a védetlen , főleg a tudatlanabb osztályra, ükét kíméletlenül fosztogattak mindaddig, mig élet-jelet láthattak. Hogy az uzsora mily borzasztó mérvben pusztít hazánkban, aem szükséges hogy példákkal szolgáljak, miknek egész halmaza- tát sorolhatnám el, úgy is mindenki saját körében szemlélheti an- »ak sötét képeit. Kérdezze meg csak bárki is ama kesergő árvát, özvegyet, vagy koldusbottal járó családtagot, ők bizonynyal, élőszóval fogják ecsetelni az uzsorások vértlázitó gonoszságait. Az uzsora nemésak egyes családokat, bauem magát az államot is vcszélylyel lényeged az által, hogy a szegényebb osztályt nagyban szaporítja, az adófizetési képességet pedig tönkre teszi; az uzsorások lelketlensége pedig sem a közjó előmozdítására nem siet, sem pedig tőkéik után eddigelé egy krajcárnyi adót nem fizetnek, mivel a rablókhoz hasonló módon, alattomban folytatják aljas Üzleteiket. A válság órája közeleg; vagy meg kell menteni, mi megmenthető, vagy föl lesz áldozva népünk az elszegényedés, és igy a vég- elpusztulásnak. Az összeülendő országgyűlés hazafiasságától elvárjuk, hogy a határt, nem ismerő nemzet-gyilkosoknak valah ira zablát fog vetni. Mindazokról, kik a közvélemény sürgető jajkiáltásaira nem hallgatnak, s továbbra is összetett kézzel nézik és tűrik a nemzet fosztogatóit, bátran föltehető, hogy vagy ők magok az uzsorások, vagy már azok fojtózsebében vonaglanak. Addig is, mig a vész elhárít atik, kell hogy minden megtétessék, mi által a zsarolások némileg ellensúlyozhatok. E tekintetben igen jó szolgálatot tehetnének a megyék, ba Gömör megye kibontott zászlója alá sorakoznának, azon különbséggel azonban, hogy az uzsorások a sajtó utján is bemutattatuának, hogy igy minél íágasb körben megóvhatná magát tölök a nagy közönség ; s mint megbélyegzett egyének minden oly tisztességes körből kizárattatnának, hová betolakodva ma elég szemérmetlenek azt követelni, hogy becsületes embereknek tartassanak. Az uzsorá- sek ellensúlyozása tekintetéből a vidéki pénzintézetek is eltérhetnének jobb idők beálltáig törlesztési szabályaiktól, mert különben számtalan áldozat általok kergettetik az uzsorások kegyetlen karmai közé. Erre nézve a „Hatvanvidéki takarékpénztár11 igen dicséretes és utánzásra méltó példával megy előre, amennyiben a kisebb összegű törlesztést, vagy ezt egészen elengedve, csupán a kamat-fizetést is elfogadja a szegényebb gazdaközönségtöl. Hogy a kisebb pénzintézetek ezt megtehes sék, nagyon természetes, kell, hogy a nagyobb bankok vagy tebetösb egyesek áltál támogattassanak. A hatvani is csak az okból teheti, mivel igazgatósága, főleg a helybeli földes uraság: „Deutsch Ignác és fiai“ cég részint kieszközlött, leginkább pedig saját pénztárokból bocsátottak a nevezett nemes célra nagyobb összegeket. Napjainkban az ily hazafias irányú segélyzésekre annál égetőbb a szükség, mivel a legtöbb vidékeken az évi termés igen silány. Vidékünkön a jég károsított meg számos, főleg kisebb birtokö gazdát. Azok, kik Shceidl Ágoston hatvani kereskedő és vidéki föügy- uök által, az első magyar általános biztositó társaságnál voltak biztosítva, valahogy csak kiheverhették a csapást, mivel mintegy 20 ezer ftnyi biztositositási segélyben fognak részesittetni a fölvétel szerint; de azok, kik nem gondoskodhattak magokról, s hozzá még az uzsorások kifeszitett hállóiba lesznek kénytelenek szorulni, menthetlentil elvesznek. Sipöcz Ferenc. Hirfüzér. * (Sz. István els'ó magyar király ünnepe), f. hó 20-án, szokott fénynyel tartatott meg városunkban. A főszékesegybázban teljes diszszel végzett istentiszteleten érsekünk ö exja pontifieált. Részt vettek a katonai s polgári hatóságok testületileg, s a polgárság köréből is számosán. Az ünnepélyt érsekünk ő nmlga vendégszerető asztalánál fényes lakoma zárta be. — Nagy feltűnést okozott, hogy ez ünnepen az üzletek, főleg pedig izraelita polgártársaink boltjai folyvást nyitva állottak. Tudjuk, bogy a mai világ jelszava: „G’sebaft gebt Uber Allés/ — azonban azt hiszszlik : magyar izraelita polgártársaink becsülhetnék hazánk e legnagyobb nemzeti ünnepét any- nyira, mint bármelyik közönséges szombatjukat. * (Személyzetiek.) Dr. Kozma Károly cimz. kanonok s papnöveldéi helyettes kormányzó úr a kér. erkölcs és lelki-pásztorko- dástan tanárává; dr. R a paies Raymund egri érsek-lyceumi tanár az egri papnövelde al-kórmányzójává ; Csaudáry Pál egri papnöveldéi tauulmányi felügyelő a patrologia és kér. szertartástan tanárává; Szmida Viktor mezötárkányi káplán az egrijoglyceutn hitszónokává és helyettes tanárává; Böhm János kerecsendi káp Ián a bibliai mindkét szövetségbeli tanulmányok tanárává neveztet tek. — Danderer Ferenc kistállyai káplán pegig ugyan ily minőségben Mezőtárkányba tétetett által. * (Sajóssy Alajos) derék akad. festőnk s gymnáziumunk rajztanára jelenleg uj oltárképen dolgozik, mely sz. Miklós életéből ábrázol egy jelenetet. A mű, érseki jóváhagyás alapján, a ballai