Eger - hetilap, 1875
1875-08-19 / 33. szám
259 «égét ; megállapitbátó lenne annak jó, vagy rósz volta, és meggátolható volna az egészségre kártékonyán ható romlott hús eladása ; igy pedig sem a tiszt- orvos, sem a rendőrség nem ellenőrizheti az oly nagy számban levő apró vágóhelyek tízeiméit. Egészségügyünk rendezése a küszöbön álló országgyűlés által nem sokára foganatba fog vétetni. Ideje is! Mert lehetetlen fájdalmas érzetünket, elfojtanunk, ha szemügyre veszsztík, mily szomorít állapotban van egészségügyünk. Maga országunk szive, fővárosa, Budapest, valamennyi európai fővárosok között a legkedvezö- telenebb halálozási arányokat mutatja föl. Ha szomoiú viszonyok uralkodnak magában a Metropolisban, mennyivel szomorúbbak azok még a vidéken, bol még az egészségügy alphája is, a legkét- ségbeejtőbb kezdetlegesség színvonalánál is alantabb fokon áll. Fel tehát a tettre! tegyünk önmagunktól minden lehetőt. Segítsünk önmagunkon, mig nem késő! Ne engedjük fajunkat, korszellem mögött maradó bűne miatt, az enyészet és elmúlás martalékául esni ! Kelt stb. Dr. Kösztler, egyleti titkár. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1875. junius 17-én Beöthy Lajos főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén folytatólag következő ügyek tárgyaltattak: Olvastatott a m. k. föidmivelés- ipar s kereskedelmi minister- nek 8529. számú, az 1874. XX. t. c. végrehajtása tárgyában kibc- csájtott rendeleté ; a m. alispánnak ez ügyben már tett intézkedései, és az állandó választmány előterjesztése. Az 1874. XX. t. c.-nek általában, és különösen annak II. fejezetében figlalt állandó intézkedéseinek foganatosítása tárgyában, a megyei alispán már intézkedvén, ez tudomásul vétetik, az idézett törvény 29. §-nak megfelelőleg pedig a következő, a szomszédos törvényhatóságokkal a közlekedést és forgalmat fentartó marhahajtó utak jelöltetnek ki. I. Gömör és K. Honth t. e. vmegye felé: a) az eger-, bakta-, pétervásár-, istenmező-, zabari útvonal. II. Bors* dmegye felé: a) az eger-, felnémet-, szarvaskeő ; mónosbéli útvonal. b) az eger — histálya — and( rnak — mezőkövesdi útvonal. c) az eger — kistálya — undornak — makiár — füzes-abony — dormánd — besenyő — poroszló — ivánkai útvonal; elágazással Füzes-Abonyból Szibalomnak is. III. Nógrádmegye felé : a) az eger -— bakta — pétervásár — kisterennei útvonal. u) Mindenekelőtt: I. Zsófi néni vénlány volt. Vén-lány... Rettenetes név ez a múltban, jelenben és jövőben. Mondd, hogy : v é n-1 á n y, és mindent mondottál ! így gondolkozik az előítélet. Pedig niLCs igaza. Ismertem és isme rek én hölgyeket, kik magas koruk dacára ifjú szivve), elfogulatlan cin ével, szép n üveltséggel és jó lélekkel bírtak és birnak. (Lehet, begyek mind e szép tulajdonokat odaadnák egy kis dévai v útiéért és két sor ep fogért) Ismerek én érdemes hölgyeket, kiknél, az arcot szántotta meg íz idő, de a szívbe vetette el a minden szép és jó iránti lelkesülés nemes mágiát. Zsófi néniről ezeket nem mondhatom. Szép nem volt, de hogyan is letetne 50 éves korában szép az, mi 18 éves korában sem volt ilyen. A szép iránti lelkesülés nemes magva egyszer fogamzott meg szivében — egy kopasz öl-eb láttára. Jónak Ő maga sem merte magát gondolni. Műveltnek én rágalmaznám először. Hitt a csízióban, s többre becsült egy álmoskönyvet a világ Összes iiteraturájánál. Szóval vén-lány volt, olyan, minőt csak »xtra-példánynak mutat fel olykor-olykor egy-egy megvadult század. Korán kelt reggel, későn feküdt este, hogy annál több ideje maradjon egész napon át a veszekedésre. Reggel megivott egy liter kávét. b) az eger — gyöngyös, — pata — pásztó — tar — nógrád útvonal. IV. Pestmegye felé: a) az eger — gyöi gyö3 — hatvani útvonal. b) az eger — kistálya — andornak — makiár — füzes-abony — poroszló — t. íűred — t. abád — t. szalók — törö-szent-Miklóa — szolnoki útvonal. c) az eger — (mint IV. b.) — füred — török-szent-Miklós — bajlati csárda — t. vezseny — tószegi útvonal. V. Debrecen sz. kir. város felé : a) az eger (mint IV. b.) — füred— kócs — debreceni útvonal. Vi. A jászkerület felé: a) az eger — gyöngyös árokszállási útvonal. VII. A nagy Kun kerület felé: a) az eger — (mint IV. b.) — füred — igar — t. őrs — mada- rasi útvonal. b) az eger — (mint IV. b.) füred — török-szent-miklósi — t. földvár — Kun-szent-mártoni útvonal. VIII. Békésmegye felé: a) az eger — bessenyö — kömlö — lejtő — fegyvernek — mezőtúr — dévaványa — gyomai útvonal. b) elágazással Mező tú rói — Szarvasra. c) elágazással Mező-Túrról — Gyomára az eger — dormánd — tenk — heves — bessenszög — Szolnok — derzsigát — mezőtúri útvonal. Végre IX. a) az eger — kerecsend — kápolna— halmaj — hevesi útvonal, elágazással b) Kápolnáról — Kaál — Erdőtelek — Hevesre és c) Kápolnáról — Verpelétre. Mely útvonalak ekként kijelöltetvén, ntasittatik Knbik Endre megyei iömérnök, miszerint a miniszteri rendelet értelmében az egész megye területét feillintető térképeket elkészítvén, abban ezen főútvonalakat, és a vásártartási joggal felruházott megyebeli községeket jelölje meg, valamint a tőhajtó utakba bevezető községi utakat is tüntesse föl, mely térkép a m. k. föidmivelés ipar és kereskedelmi miuisterkez leendő felterjesztés végett mielőbb bemu tatandó. Egyszersmind pedig a megállapított útvonalak jegyzéke a szomszéd törvényhatóságoknak : Borsod, Gömör, Nógrád, Pest, Békés, Bihar, Csongrád, Szabolcs megyék — a jászkun kerületek — és sz. kir. Debrecen város törvényhatóságának megküldendő. Olvastatott a báró Baldácsy Antal által Márkáz község határában épített ut megvizsgálásával, kiterjeszkedéssel a markaz-saári és a gyöngyös,-egri közlekedési utakra, meghívott küldöttség jelentése és a közmunka-szakosztály előterjesztése. Délben megevett egy kilogramm vesepecsenyét. Este magához vett egy méter hosszú spárgát téjfellel. ... És minden méreggé vált benne! Rt ggel szidta a béreseket. Délelőtt szidta a szolgálókat. Délben szidta a szakácsnét. Délután szidta az inast. Este szidta a szobalányt. Éjjel szidta nnokabúgát: Hedviget. ... Az ezeken kivüli időt azzal tölté, hogy simogatta ráncos homlokát, festette őszülő hajszálait, bizelgett Ajax, Hektor, Trévja, Didó stb. nevű ebeinek, és számlálta a pénzt .... mert II. Zsóti néni gazdag volt. Sok mindenről vitatkoztak már az úgynevezett bölcsek, mióta fenáll a világ, de tudtomra még eddigeié nem jött szőnyegre ama kérdés: mily birtok-mennyiség kívántatik ahhoz, hogy az ember jogot tarthasson a gazdag titulusra. Pedig ez sem volna hálátlanabb tbéma, mint az, hogy: a kecskének gyapja van-e vagy szőre ? — mely miatt évtizedeken át folyt a szellemi verekedés, és ömlött a szellemtelen tinta. Mondta ugyan valaki, hogy mind gazdag az, ki meg van elégedve... s lehet, hogy e mondás akkor igaz is volt, — de most láii-fári ! amennyiben a megelég»dés oly antiquités, mely- lyel még az archeológusok sem igen nézhetnek farkas-szemet. Ni héz tehát valakit gazdagnak elkeresztelni, s mégis ki mere u mondani, hogy Zsófi néni gazíiag volt. Nem tndom, hány ezer loriuttal birt, de azt ő maga sem tudta. Nem merem földeit holdakba szedni, mert az igazat megvallva, nem igen erős oldalam a kataszter. EK g az hozzá, hogy birt három vármegyének háromszor há-