Eger - hetilap, 1875
1875-06-17 / 24. szám
188 zsinór mellé sorba, egyik sort a másiktól három lábra. Asorba-vetés nem csak a csinosság kedvéért ajánlható, hanem az ákác-csemeték gyomlálása, kapáltatása, később a főidből kiszedés fele erővel teljesíthető. A zsinór mellé hintett magot gyengén gereblyézzük be ; az ákácmag, ha 1/i hüvelyknél mélyebbre kerül a földbe, megfúl. Saját tapasztalatom után ajánlhatom azt, hogy el ne mulaszszuk az elvetett területet nyélre erősített deszkával megnyomogatni, ez által mintegy hengerezésben részesülve gyorsabban s biztosabban kél. (Vége köv.) Egyleti élet. Heves vármegye, és a Jászkerület gazdasági egyesülete részéről Gyöngyösön 1875. évi május 3 án tartott rendes havi igazg. vál. ülés jegyzőkönyve. Jelen voltak: Kürthy Antat mint elnök, Móczár János alel- nök, Bereoz Ferenc, Csala Sándor, Dessewffy Jób, Fehér Kálmán, Szávoszt Frigyes, Weíszberger Ignác, és Györky Imre választmányi tagok. Elnök a tagok üdvözlése után — minthogy Rigó Antal titkár úr gyengélkedő egészsége miatt a jegyzőkönyvet nem vezetheti, felhívta a vál. tagokat a jegyzőkönyv vezetésére maguk közül egyet e végből választani. Jelen ülés jegyzőkönyvének vezetésére egyh angúlag Györky Imre vál. tag választatott meg. 33. Felolvastatott a múlt havi rendes igaz. választm. ülés jegyzőkönyve. Tudomásúl vétetett, s a' jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Be- recz Ferenc, és Deseffy Jób vál. tagok kérettek fel. Móczár János küldöttségi elnök előterjeszti, hogy ezen gazd. egyesület szorúlt helyzetén a küldöttség úgy vél segíthetni, s az egyesületet virágzóbb állapotba hozhatni, ha a gazd. egyesületbe több új tagok nyeretnek ; és ezt, hogy elérni lehessen, szükség volna a Heves vmegyében, és a Jászságban lakos jelentékenyebb birtokosok, haszonbérlők, és gazdatisztekhez felhivást intézni,- kiemelvén az egyesület nemes célját, horderejét, és a gazda közönségre haszos voltát a jövőkben — felhívni fejenként a részvétre s nyomatván e végből ilyetén felhivást, és kész kötelezvényt 2000. darab közül, minden megkeresendő egyénhez egyet, egyet küldeni. A küldöttség ezen nézete általánosan helyeseltetvén, elfogadtatott, s végrehajtása elrendeltetett, s annak foganatosítására a titkár felhívatik. 34. Felolvastatott a földmivelési ipar és keresk. ministerium- nak a méter-rendszerre vonatkozó 6302.—875. sz. alatti megkeres- vénye, mely elősorolja a méterrendszer-tanúlmányozás szükségességét a mértékek alaposságát, azoknak ismertető jeleit, feltünteti — S mit akartál még mondani a fehér rózsáról? A barát csöndesen sugá Alfrédnek : Remélj minden jót, de ne kérdezz engemet tovább. Ez a bizalmas nyilatkozat nagy hatással volt Alfrédre.Szerelmének feslő bimbója most teljesen kinyílt. A legédesebb remény töltötte be lelkét, s epedve várta a pillanatot, melyben kedvesét újra láthassa. Reggel, amint kiment, a halom előtti kis kertben egy elkésett fehér rózsát pillantott meg. Leszakasztotta. Róza feléje jött. Most szebb volt mint valaha. Alfréd elég bátor volt kezét megfogni, s úgy hitte, hogy az remeg az övében, s azután mondá : — Kedves barátnőm, emlékezhetik még kegyed arra a napra, mikor az első fehér rózsáért a világon a legmagasabb dijt, — szivét s kezét fölajánlotta. Akkor elég szerencsétlen voltam elveszteni a drága dijat. Most elhoztam kegyednek az utólsó rózsát. Érzelmem kegyed iránt ép oly hü, benső és igaz, mint akkor volt, engedje meg nekem kegyed, hogy újra pályázhassak a jutalomért. Róza a földre nézve hallgatta ezt az őszinte nyilatkozatot, s mikor felnyitotta, szemeit Alfréd azoknak nedves fényében a legédesebb vallomást olvasta. Róza nem felelt semmit; szótlanul vette el a rózsát s tűzte keblére. Megértették egymást szavak nélkül. A vallomást követte az eljegyzés, mely szoros baráti körben még a fürdői helyiségben megtörtént. Alfréd azt kérte még ki magának, hogy az egybekelési ünnepély az ö születése napján tartas- sék meg, s hogy ez örömnapon bocsáttassák szabadon a szerencsétlen Világfi. a külömbséget az ausztriai és a Magyar országban behozandó s 1876. évi január I én életbe lépendő mértékek között, s felhívja a gazd. egyesületeket, miszerint ezek iparkodjanak a mértékrendszert a közönséggel megösmértetni, s megkedveltetni, megküldvén az erre vonatkozó „Tudnivalók a méter-mértékről" czímü könyvecskét. Az egyesület ezen felhívásnak úgy vél eleget tehetni, hogy a megküldött könyvecskét a gazdasági irodában nyilván tartja, s jegyzőkönyvileg kíván hatni a közönségre. 35. Horner Gusztáv, Gyöngyös város polgármestere 1937. sz. alatt megküldi a gazd. egyesületnek a bécsi világ ki állítás alkalmával az egyesület részére megítélt érdem-érmet, és dicsérő oklevelet. Tndomásúl vétetett, s az átvételről aláírandó elismervény nevezett polgármesternek megküldetni határoztatott. 36. Isaák László Heves és K. Szolnok t. e. vmegyék alispánja közli a szegedi országos és termény-kiállítási bizottmánytól a megye közönségéhez érkezett abbeli felhívását, és óhajtását: bár e megye is vidéki bizottságokat alkotua, melyek feladatuknak ismernék a Szegeden 1876-ban rendezendő kiállításban minél nagyobb részvéttel lenni, és megjelenést biztosítani, — felhíván az egyesületet, hogy e tekintetben mind a jelzett bizottságoknak mily módon és számban leendő megalakítására, mind a közönség érdekeltségének felköltésére alkalmas módokat ajánlana, s ezeket hozzá terjesztené fel. A míg a szegedi bizottmány tüzetes programmot nem ád, addig ezen egyesület az intézkedésekbe nem bocsájtkozhatik, s erről az alispán jegyzőkönyvileg értesittetni rendeltetik. 37. Az orsz. magyar gazd. Egyesület megküldi az 1874. évi egyesületi közleményeket. Szives tudomásúl vétetnek. 38. A földmivelési ipar, és kereskedelmi ministerium megküldi az 1874. évi XX t. c. s az ennek foganatosítására kibocsájtott rendeletet és rövid útbaigazítást a marha-vész megakadályozása tárgyában. Tudomásúl vetetik. 39. Szávoszt testvérek, mint az első magyar központi mező és gazdászati közvetítő intézeti cég, megküldi pártolás végett prog- rammját. Tudomásúl vétetett. 40. A földmivelési ipar, és kereskedelmi ministerium 8064 sz. alatt megküldi az összes törvényhatóságokhoz kibocsájtott rendeletét, mely az Éjszak-Amerikában burgonya-pusztító Colorado becsempészésére vonatkozik, s nevezett féreg becsempésztetésének megakadályoztatását szigorúan, büntetések terhe mellett rendeli. Tudomásúl vétetett. 41. V. Kovách László mint ezen gazd. egyesület elnöke tudatja, hogy Heves megye alispánjának hivatalos megkeresése s a keres- ked. miniszter meghatalmazása folytán a területünkre megajánlott Az óhajtva várt nap végre elérkezett. Mikor Alfréd reggel meglátogatta menyasszonyát, az különös megilletődéssei közeledett feléje. — Engedd meg — szólt Róza — hogy e nap emlékére egy kis ajándékkal lepjelek meg. Azzal egy kristály medaillon-t nyújtott át vőlegényének, — melyben az egy összeszáradt fehér rózsát látott. — Ez az a virág, — mond Róza, mely akkor neked s nekem oly sok bánatos órát okozott. Kissé későn kapod meg, de mégis meg kellett kapnod — mert az neked volt szánva. — Nekem volt szánva? — Kérdé Alfréd nagy bámulással. — Most megvallom neked, hogy már akkor észrevettem meleg, de tartózkodó érzelmeidet. De hát miként engedjelek hozzám közelíteni? Miként mutassam meg neked, hogy bátran nyilatkozhatol előttem s nem fogsz visszautasittatni ?------Épen akkor láttam m eg ama fehér rózsát, s midőn a kertésztől megtudtam, hogy e környéken az egyetlen: azért terjesztettem kérőim elébe ama különös föltételt. A kertészt megajándékoztam, s Ígéretet tétettem vele, miként azt csak egyedül neked fogja átadni; mert nem kételkedtem róla, hogy e helyen is keresni fogod a virágot. Képzeld zavaromat, mikor láttam, hogy Világfi hozza a végzetes rózsát. A baj nem volt komoly, de mégis egy időre eltávolított tégedet tőlem. — Higyjek-e annak, a mit hallok? — mond Alfréd elragadtatva — hát tartózkodó szerelmemnek már akkor sikerült szivedet megindítani ? — Tudsz mindent, — felelt Róza, boldogan hajtva fejét vőlegénye keblére. Szelim.
