Eger - hetilap, 1875
1875-01-07 / 1. szám
XIY. év-folyam. 1. szám. NEM KÖLCSÖNÖZZÜK! 187.1. január 7 én. Előfizetési dij : Egész évra , Félévre . . Negyed évre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr. — 45 kr.- 12 kr. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott pett sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetést? 1 30, nyilttérben egy pet t sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó hivatal : a lyconmi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca 84. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Előfizetési fölhívás Î Tisztelettel kérjük lapunk t. közönségét előfizetéseik ideje-ko- rán való megújítására, nehogy a lap elküldésében fönakadás történjék. Előfizetési föltételek : 5 2 1 frt. 50 30 45 kr. Egész évre Félévre Évnegyedre . Egy bóra Az előfizetési pénzek — legalkalmasabban posta-utalvány utján — kiadó hivatalunkba küldendők. * Az ,,Egertl kiadó-hivatala (érs. lye.- nyomd*.) Régi zászlók. Még egyszer kibontjuk a régi lobogókat. Még egyszer csoportosulnak az ellenséges táborok vezéreik körül ; még utolsó Ízben figyelnek, s várják vezetőik ajkairól a harcra tüzelő, buzdító szavakat, s azután végső csatára vonják ki újra a számos évek küzdelmei között kopottá és csorbává vált fegyvereiket, s indulnak előre: nem a rajongó lelkesedés fellobogó lángjával, hanem a makacs elszántság azon tudatával, hogy elvesznek mind — de engedni nem fognak. Ez a pártharcok története nálunk mindig, és mindörökké, s legyen az bár csatamezökön keresztül küzdve fegyverrel és vérrel, vagy pedig a tanácskozási termekben szóval és tollal, az elszántság makacssága egy részről, a fanatizmus hitetlensége más részről;—s ily elvek küzdelme között csoda-e azután, ha a haza elvesz? A beköszöntött újév napján mindkét politikai párt üdvözölte vezérét. Az alkotás nehéz munkáiban összeroskadt egykori pártvezér reszketeg szavakkal köszöni meg elvbarátainak a személyes ragaszkodás ez ujabbi jelét, s lehet, bogy ez búcsú-beszéde is volt a halhatatlan érdemű s jobb sorsra méltó ősz hazafinak, melyet elvbarátaihoz nyilvánosan utoljára intézett ; mert valószínű : hogy egészsége jobbra fordultával is végkép visszavonuland a politikai küzdelmektől, mit eléggé jelez rövid beszéde, melyben — a politikai nyilatkozat teljes mellőzésével — csak a személyes barátság és ragaszkodás szavait hangoztatja ; s csak is ezen érzelmek kifolyásának tartja az irányában nyilvánuló tömeges tisztelgést. Élete az igazság, modora a szeré n‘y s é‘ g. megtestesülése volt mindig; ő méltó m a-' radt magához. Legyen áldott életal k-o nyal Egészen máskép folyt azonban a tisztelgés, s más természetűek voltak az üdvözlő és erre adott nyilatkozatok Tisza Kálmán lakásán, kit pártja szintén tömegesen fölkeresett, ki nyilatkozatában ismét hü maradt magához, azaz ellökve magától az alkotás nehéz, úttörő küzdelmeit, a régi zászlót nyujtá át politikai híveinek, melyen a negatio, az alkotás ellensége, a merő tagadás elkopott, üdvnélküli jelszava van Írva, mely jelszavak, hogy nem fogják a lelkesedés ttizét fellobogtatni gyér phalanxaiban, tanúsítja oldali párt elnökének Váradynak üdvözlő beszéde, mclyne passusa világosan s kézzelfoghatólag tanúsítja , hogy a jo megúnva a régi jelszavakat, elkedvetlenedve a hazát veszthető meddő politika folytatásán, a negatio helyett az erőteljes actiót kívánja megkísérteni. Mert hát mit is jelenthetnének más egyebet ez igazán hazafias szavak : „Kivánságuuk másika az, hogy mielőbb egyesüljenek a képvi- selöbáznak, országgyűlésnek és az egész országnak jobbjai a küszöbön álló nagy munka létesítésére, mert nem csak magasra csapkodó hullámok között hányatik államunk megrongált hajója, de sőt egyes részeket már a viz betódulása is fenyeget, a midőn a hajó minden munkabíró népeinek öntentartási kötelessége is parancsolja, hogy tekintet nélkül arra, hogy ki a matróz, tiszt, vagy parancsnok, és kik az utasok, szóval az egyének többféle osztálya közötti különbség nélkül tétessék meg mindazon eröfeszilő, önfeláldozó munka, a mi szükséges a fenyegető baj elhárítására s a hajónak biztos révpartra vezérlésére.u Tehát tenni, és cselekedni, alkotni és javítani, menteni és erősíteni! És mit mond erre az üdvözölt pártvezér ? Semmi biztatót, legkisebbet sem arra, hogy az üdvözlő szónok vágyai általa valamikor teljestttessenek. „Tagadhatlan az“ úgymond „hogy az év, a mely ma vette kezdetét, fontos események éve, kell bogy legyen, hazánkat illetőleg.11 Ezen szavaival elösmeri a baloldal pártvezére is, hogy a tettek mezején lendíteni kellene, bogy az alkotás nagy munkáját, a reform követelményeit a baza javára valósítani kellene; hanem beszéde többi részeiben üres recriminatiók vonulnak veres-fonalként kérésziül, és nincs egy szava sem arra, hogy a merev negatio politikáját elhagyva, az alkotás, az actio terére volna szándéka lépni. Ily eljárással, sajnos, csak|inaugurálta továbbra is.hogy ő,és elveit követő pártja még mindig kormányképtelen akar maradni ; hogy politikája, minden nyíltságot nélkülözve, most is személyes ambi- tiója sajnos befolyása alatt áll, hogy kormányralépése feltételei most is olyanok, melyek az uralkodó bizalmának megnyerésére elégtelenek ; hogy politikai tactikája ezentúl is a tények kritikája,— az események hánytorgatásából fog jövőre is állani. Ezen nyilatkozat, és ebből vont fentebbi magyarázat felette lehangoló lehet azon jeles párlra, melynek ez idő szerinti vezére Tisza Kálmán; de lehangoló, felette elkeserítő az országra is, mely a múltak ciique-uralmával szakítani akarva, s az eddigi félszeg kormányzattal teljesen betelve, egy jobb jövő reményét látta volna abban, ha a parlamenti józan ellenzék a kormányra juthatás minden akadályait elhárítva magától, nyiltan szakit a múltban követett hibás politikájával, s meghajolva a megváltozhatatlan, bevégzett tények előtt, Váradyként: államunk megrongált hajójának komoly megmentését fogja célba venni. Ezen reményünk most egyelőre elenyészett, mert Tisza Kálmán és pártja reá nem áll azon alapra, melynek biztosítéka az 1867. XII. t. c. ; pedig mig nyiltan ki nem jelenti, hogy ezen államjogi egyezményt mint sarkalatos jogot bolygatni meg nem kisérli, addig ne számítson többségre az országban, sőt lemondhat arról is bízvást, bogy a parlamentben valamikor többsége és a kormányon valamikor helye legyen. Nyílt programmot és egyenes politikát kérünk azért azoktól, kik támogatásunkra számítani akarnak ; mert amint igaz, hogy a mostani kormány, és annak pártja ingatagságával már megelégedtünk; :y határozottan kijelentjük,'hogy az 1867.XII. t.c. mellőzésével semmi pártra sem adjuk szavazatunkat, bármikép hangoztassa is az a alismus és reform jelszavait, 8 készebbek lennénk a retrograd sre szánni magunkat, mely ha nem üdvös is, de a haza meg
