Eger - hetilap, 1874
1874-12-03 / 49. szám
388 nők urak előtt is tudva van — a métermértékeknek leendő használatát a törvény 1876-ik évi január 1 tői kezdve elrendeli, miért hogy az iparosok a behozandó uj mértékekkel jó előre alaposan megismerkedhessenek, igen szükségesnek látná, ha a legényegylet helyi ségében az esti órákban az uj mértékekről s az azokkal való számításból előadás tartatnék, Minek folytán felkéri a védnöki közgyűlést, miszerint e tekintetben határozni szivvskedjenek. A védnöki közgyűlés elnök korszerű indítványát a legnagyobb örömmel fogadja s határozatilag kimondja: miszerint a méter- mértékről az egri iparos polgárok részére tartandó előadások az egylet helyiségében f. évi december 7-töl kezdve minden hétfőn esti 6 órakor lesznek m eg ta r t v a. Hogy azonban ezen hasznos és mindenkire, de kivált az iparosokra nézve szükséges előadásokon minél számosabban vehessenek részt, a védnöki közgyűlés megbizza az elnökséget, hogy a közgyűlés ezen határozatát az „Eger“ és „Népújság“ helyi lapokban tegye közzé; s hogy ezenfelül az egyes ipartársulatokat is értesitse ezen előadások megtartásáról, különösen hangsúlyozva, miszerint ezen előadások kiválóan az iparos polgárok részére lesznek rendezve. 2. Elnök jelenti, hogy a legényegyleti fiatalság újólag egy színdarabot tanult be, melynek megtartását f. évi nov. 29-én látná legjobbnak. Elnök ezen jelentése után Szabó Sándor egyleti védnök felemlítve a tűzoltó-egylet hasznosságát, s kiemelve, hogy valamint a legényegylet, úgy az iparos polgárok legnagyobb része is bir saját házzal, s hogy igen illő volna, ha a legényegylet egyszer valamely más közhasznú és közérdekű célra is tartana előadást, mely tette bizonynyal csak fokozná a legényegylet iráuti érdekeltséget, indítványozza: hogy az egylet ezen színdarab tiszta jövededelmét adja a tűzoltó-egyletnek. A tett indítványhoz többen hozzászólva a védnöki közgyűlés általános többségének óhajára elnök kimondja: miszerint ezen színdarab tiszta j ö v ed elme az egri tűzoltó egylet részére fog adatni. Egyszersmind Kubik Nándor, Perger György és Salamon József védnök urak, mint a pénztárhoz megválasztott tagok megbizattak az egylet ezen határozatáról a tűzoltó-egylet el- jjökét, tek. Tavassy Antal urat értesíteni, illetőleg őt megkérni, hogy ezen színdarab a tűzoltó-egylet javára rendeztethessék » s bogy ez alkalomra a pénztárhoz egy tűzoltót, ellenőrzés végett kiküldeni szíveskedjék. 3. Elnök bejelenti, hogy a legényegyleti fiatalság száma ezen hónapban feítünőleg szaporodott, s majduem naponkint iratkoznak be segédek, s hogy az egylet látogatásában a fiatalok elismerést érdemlő buzgalmat fejtetnek ki. Elnök ezen jelentése a védnöki közgyűlés részéről örvendetes tndomásúl vétetik. 4. Elnök fölkéri a védnöki közgyűlést, hogy az egyleti bál mikor és h gyan leendő megtartásáról intézkedni valamint a szük- séglendök elintézése végett egy bizottságot választani és kiküldeni szíveskedjenek. A védnöki közgyűlés ez egyleti bál megtartását 1875. évi j a n. 10-r e tűzi ki, s egyúttal megbizza Gyubek Lajos, Szabó Sándor és Perger György védnök urakat, miszerint a nevezett napra ‘az ó-casinó nagytermét azonnal foglalják le. A bál körül felmerülendő intézkedések megtételére és elvégzésére megválasztattak: alelnök, Ürményi Antal, Gyubek Lajos, Strausz Károly, Perger György, Kubik Nándor, Szabó Sándor, Tancsa Lajos, Kalmár István, Kajdácsi Ignác, ifj. Schmidt Antal és titkár. Végre elnök köszönetét mondva a védnök uraknak szives megjelenésükért, az ülést berekeszti. Kelt mint fent. Jegyzetté: Párizsa János, titkár. Levelezés. B o do n y, nov. 28. 1874. (Tűzvész.) T. Szerk. úr! Párád mellett fekvő Bodonyközségnek múlt nov. hó 24-én szomorú napja volt. Reggeli 10. órakor egy istálló, pipa- vagy gyufávali vigyázatlanságból kigyuladván, pár perc alatt több, sűrűn egymás mellé szorított szalmatetejü ház és gazdasági épület lángban állott, s 7 lakház 22 melléképülettel, nagy csűrökkel, ezekbeu télére összehalmozott takarmánynyal, szalma-kazlakkal rövid idő alatt hamuvá lett. A hét portán patriarchálisán együtt sósé nem vótt meeg itt a, hogy fődes lyány zselleerhő ment voóna! — Máj lesz most először, — azutáng máj lesz több is. Csak mutassa me kied, hogy fáin ember, oszteeg házasítsa ki az Ilonát is, úgy, mint az másik lyányt. — Na sor e föür ... de máj me-lássuk. Sohalytozvást ballag ki Jözsep a paroklyároó. Ahogy im máu portájaho eer, eccer csak me-fordittya az uttyát, oszteeg mén ege- nyesen az Bera apjábo. — Aggyon Isten joó napot János szomszeed. — Aggyon Isten! Isten boszta Jözsep gazda. — Tuggya-e mi járatban gyöttem János szomszeéd ! — Máj ee-mongya Jözsep gazda. — Hát nem egyebee, min hogy gondollyunk egyet, béküllyünk ki János szomszeed. — Iszen nem haraguttunk táng eggyig se? — Mán kiedrö nem szólhatok, de ászt tóm, een haraguttam. — Iszen láttya az lelkem nem voótam rá eerdemes. — Hát iszen belátom een észt, oszteeg ép arra gyöttem, hogy ezutáng se haraguggyunk. Az keet apa erre ösze-ütt, pálinka szoó mellett nem tóm mit süttek, főztek, hanem ősz tóm, mert halottá Estók szomszeed is, me Panni néni is, hogy amikoo ee-búcsúztak, aszonták, hogy; — Isten álgya me nászuraml — Álgya me az Isten nászuram! Ádven előtt valóo heetvel bion ee-montták eök a hitet. Ojjan akurátos esküveő kévés voot meeg ebbe az faluba. Vott neezője annyi, hogy beerhette voóna vele egy nasságos kisasszony is. Ott voott Kovács Jözsep is ... no me ott vootam een is, oszteeg evvel a keet filemvel hallottam, ahogy Jözsep gazda aszonta: — Szeep haá legeény, ojjan mint egy topoj-fa. Szeretyik egymást ereösen, , . . iszen csak gazda ember fija voóna! Azutáng evvel az keet szememvel iáttam, mikoo ee-kkeszte a szemit törügetnyi. Hanem azee vott ám na lagzi. . . Három napig szótt a duda. Három napig nem kütteek onnan ee a nem hevatalos vendee- get se, *) hanem me-törülhette a száját az ferenteő **) akárki fija. A menyasszony-ágyat me haat szekervel vitteek Juhászeekho, ahoó megest csak rá keszteek az mulaccsaagot. Öt napig nem is voot akkoó rózan ember az faluba, meeg az asszonyok koszt se. Kovács is ee-felette az búját, bánattyát, mer nem voot Ilonának semmi baja se eelteevel, se hoótával. Eelteevel me-becsülte az ura, hootával me kisiratta, mintha az háza eegett voona le. Nem is vett voona soha másik asszont, ha az a neegy aproleekos árva nem kevánt voona nevelő dalykát.“ Az anyóka itt egy nagyott sóhajtott, s mozogni kezdett a széken, mi anyit tett, hogy vége van a históriának. Barátom titkos intése következtében benyúltam egy fiókba 8 markába nyomtam a fohászkodó Polyhyniának egy terjedelmes olvasót. Mindketten megörültünk. 0 az olvasónak, én pedig a már palóc-földön is raritássá lett paló c-d ialectusnak. Kürthy Jenő. *) Palóc lakadalomkor a nem hivatalos vendégeket ebéd előtt egyszerűen kikergetik. **) A ferentö olyan tészta, melyet meg is sütnek, meg is főznek még sem lehet megrágni. A menyasszony az érdemesebb vendégeket egyenkint beviszi a kamrába, hol a ládából vagy szúszékból kihúz egy fazekat — belenyúl és megemberli az „cedes urameekot“ egy kis mákos ferentővel. 1
