Eger - hetilap, 1874

1874-05-21 / 21. szám

163

tést az összes, és egyénenkénti térmérés kimutatásával, úgy a kivetési kulcscsal,! megvizsgálás és jóváhagyás végett előterjeszti. A bemutatott s 1874-ik évet illető pásztorbéri költségvetés elfogadta- tik, kiverése elrendeltetik, s egyszersmind 15 napi közszemlére a számvevői htban kitétetni határoztatik ; utasittatván ez úttal a házi pénztár, mint a pásztor-béreknek 1874-ik évtől kezdve beszedésére s kezelésével megbízott, miként ezen adó-nem, a többi adó nemekhez képest, mindenkor előleges évnegyedben lesz beszedendő, a pásztorok azonban, felemelt 150 frt évi fizetésük élvezetében csak f. év jun. hó 1-től kezdve lesznek részesitendök.

Olvastatott Jobbágyi István, s érdektársai kérvénye, Braun Ignác makiári külváros l-ő negyedében lévő házának közös iskola helyiségül leendő megszerzése iránt. Ugyan ez alkalommal olvastatott Braun Ignác egri lakos kérelme, melyben a makiári külváros

l-ö negyedében lévő házát, a város tulajdonához tartozó „polgári örház“-féle helyiségért e cserébe ajánlja. Végeztetett: Teuintettel azon körülményre, hogy Braun Ignác ugyan ily ajánlatával, szakküldöttség véleményesjjentése alapján, azon indokból: mertBraun Ignác háza iskolának még használható, — mig ellenben a cserébe kivánt s a város tulajdonát képező „polgári örház“-féle épület Braun Ignác jelzett házánál sokkal szilárdabb, következve értékesebb is; — elu- tasíttatott, és miután ezen indokok ez úttal is íenállanak, e testület az ajánlatba hozott cserébe nem bocsájtkozik.

Olvastatott a f. évi 591 számú végzéssel megbízott küldöttség jelentése a város tulajdonát képező „hosszú pince“ épületnél szük- séglendö javításokra vonatkozólag. Miután a küldöttség véleményében jelzett javítások oly nagy összegeket igényelnek, melyeket a pénztár jelen helyzete fedezni nem képes; ennélfogva azok átalá- nosságban el nem rendelhetők ; amenyiben azonban egy kerekes kútnak csináltatása, úgy tüz-rendöri tekintetből tűzi létrák és csák- lyák beszerzése kerttlhetetlen, ezek megcsináltatása illetőleg beszerzésével a városi tanács megbizatik.

Olvastatott Heves és K. Szolnok t. e. vmegyék bizottságának

f. év marc. 23-ról kelt 105 számú végzése, melymellett egri lakos Hajnal Bernát részére, e város képviselő-testülete által f. évi 685 számú végzéssel, átengedett 4 0 öl méretű rétre vonatkozó iratokat azzal küldi vissza, hogy ily, s ehhez hasonló köz- és egyéb tekintetből eszközlött szabályozásai a közréteknek, a városi képviselő-testület saját hatásköréhez 1 ven tartozandók ; ezek az 1871-ik évi 18-ik t. c. 26-ik § a alá nem esnek. Tudomásul vétetvén, további intézkedéstétel végett az összes iratok kíséretében a városi tanácsnak kiadatik.

Olvastatott a szépészeti bizottságnak f. év apr 14-ről kelt 5 számú jelentése Szekeres Mihály hatvan 1-ső negyedbeli lakos által 78 nép sor sz. alatti házánál célba vett építkezésre vonatkozólag. A felolvasott bizottsági véleményben felsorolt indokok alapján az abban jelzett módoni építkezés engedélyeztetik s a köztérből elfoglalandó l'° 1’ 0 méretű tér — szépészeti tekintetből — ölét 2 ttjával számítva, építkező Szekeres Mihály részére átengedtetik, s ezen összeg a dologház alap-javára fordittatui határoztatik. Miről a városi tanács, további intézkedés végett az összes iratok kiadásával értesítendő.

Olvastatott a szépészeti bizottságnak f. év apr. 14-röl kelt 6 számú jelentése a Sánc-negyedben 260 sz. a. lakos Spál János, és ugyanott lévő 261 számú ház tulajdonosa Keresztén Imre által megvásárolni óhajtott területekre vonatkozólag. Végeztetett : Tekintettettel azon körülményre, hogy a bizottsági véleményhez csatolt vázlaton A alatt feltüntetett és Spál János által megvenni óhajtott 14 Q ölre terjedő térség az utcán végig vonuló ut szine felett mintegy két láb emelkedéssel, az ut felé pedig lejtéssel bir, és igy mig e mi att a szekerek kitérésére alkalmatlan, beszögelésével szemsértö lévén, az útcát eldiszlelenité ; tekintve továbbá, hogy ugyancsak az elől jelzett vázlaton B.) alatt feltüntetett Keresztén Imre és Spál János bel- telkiik között elvonuló kis köznek , közbiztonsági szempontbóli beszüntettése kívánatos, ennélfogva, a vázlaton A. és B. alatt jelzett területek Spál János illetőleg Keresztén Imre részére — ölét 50 krral számítva — átengedtetnek oly kijelentóssell hogy a befolyandó összeg a dologház alap-javára lesz lesz fordítandó, miről a városi tanács az összes iratok kiadásával, további intézkedés végett értesittetik. (Folyt, köv.)

A cseléd-rendtartás ügyében.

Egerváros közig, hatósága a következő szabályrendeletet állapította meg:

Egy cseléd-rendtartási intézetnek Eger városában leendő feiál- líthatására kivánt engedély e tanács, mint első folyamodású iparhatótág által Cziffelmayer István helybeli lakosnak megadatik, a helyi viszonyok tekintetbe vételével következő feltételek és kötelezettségek mellett:

I. §. Az intézet tulajdonosát illetőleg:

1-ör. Köteles az intézet-tulajdonosa az intézetnek három éven által leendő tentartását a város iráuyában 300 az az háromszáz forint

nemsokára kilépett, és Egerben a kántor tanító intézetben ezen szakot bevégezvén, oklevelei kántor-tanitó lett. De e pályát sem tartván a mindig előre törekvő buzgó fiatal ember kielégítőnek. Pestre ment, hol a még hátra levögymn. éveket bevégezvén, az orvosi egye tem növendékei közé Íratta be magát mint nyilvános rendes tanuló. Ez időben anyagi helyzete is jobbra fordult, mert itt sikerült Sebastian vaskereskedőnél mint nevelő bejuthatni, hol egész pályázási ideje alatt szorgalma és magatartása áital az illetők szeretetét és tiszteletét méltán kiérdemelte.

Orvos-tanulói pályáját bevégezvén, mint okleveles orvostudor 1858. évben telepedett le Egerben, hol nagyszámú rokonai és ismerősei között csakhamar szép gyakorlatra nyílt tere, s szorgalma, jó bánásmódja, előzékenysége, barátságos modora mindig jobban megkedveltették öt úgy annyira, hogy már 1867 évben, midőn drDobrá- n y i, ki a városi közegészség-ügy terén mint városi főorvos szép érdemeket szerzett,tiszti állásáról lemondott, ö választatott meg helyébe egyhangúlag városi főorvosnak. Ezen megválasztatása önbüszkeségét nevelte szorgalmát és iparkodását megkettőztette, sőt az ezen tisztséggel egybekötött kórházi és fő-orvosi működése áital szerzett tapasztalatokat a magán gyakorlatban is érvényesíteni iparkodott. — Hogy mennyire felelt meg e tisztének, és a benne helyezett bizalomnak, igazolja azon körülmény, hogy az öt év múlva történt uj választás alkalmával ismét közakarattal lön megválasztva; azonban ezen második kitüntetésnek nemsokáig örvendhetett, mert néhány hó múlva, a már hazánk felső részeiben dühöngött cholera-járvány nálunk is beköszöntött; eleinte szelidebb lefolyással, később azonban oly pusztító erővel, hogy még ő is áldozatul esett. És ha büszke öntudattal hordja nyelvén a báror harcos e mondatot „dulce est et decorum pro patria móri,“ és büszke önérzettel tudatja a világgal hogy a hazáért, annak szabadságáért ontotta vérét a harc-mezőn, akkor Barthát is a harctéren, a ragályos betegek kezelése, ápolása közben érte el a halál ép úgy, mint ama vitéz katonát, ki ellenfelével szembe szállván, élet és halál között harcolt, mig elvérzett.

Bartha jun. 11-én esteli 6 órakor még e sorok Írójával egy súlyos betegnél tanácskozásban volt, mikor már roszul lét téről panaszkodott. Haza érkezvén ágyba feküdt és 10 órakor már a járvány-betegség minden tünete kifejlődőt! állapotában. Orvos-társai mindent elkövettek, de a baj oly rohamosan lépett föl, hogy minden szerelés eredmény ^nélkül maradván, a buzgó férfiú 4 */* órakor virradóra megszűnt élni.

Halálának hire villámgyorsan terjedt el a városban. Nem kísérlem még leirni ama megdöbbenést, melyet e váratlan hir városunk összes lakosságánál előidézett. De még nagyobb volt a részvét, melyet a boldogult iránt mindnyájan tanúsítottunk, s mely a hó 13-án történt temetése alkalmával szembettiuöleg nyilvánult, midőn a városi képviselő-testület, a tisztikar, az orvosi egylet, az irgalmas nénék, mint azon kórháznak képviselete, melyben ügybuzgalommal 6 évig mint elsöd-orvos működött, nemkülönben a polgárság szine az elhunytuak a végtiszteletet megadta.

A tisztikar eltemette szorgalmas munkás tiszt-társát; az orvos egylet fáradhatlan tagjátj; orvos társai becsült és őszinte barátjokat, a közönség szereteiben álló orvosát, a politikai párt rendületlen hívét.

Bartha mint orvos, empyricus volt a szó teljes értelmében, az egyszer sikerrel használt szert, minden hasonnemü betegeknél alkalmazta; a régi szereknek különös barátja volt, az újak iránt idegenkedett és csakis orvos-társai tanácsára használta azokat. — Utólsó éveiben már gyakran betegeskedett; különösen igen fájdalmas féloldalu fejfájásban baja őt igen gyakran lehangolta. Meghalt életének* 47 orvosi gyakorlatának 15 évében, és midőn e t. gyülekezet kötelességének ismeri elhunyt társát hálás megemlékezésre méltatni, egyszersmind ez által az emberiségre^ is kiható érdemei iránti elismerésének kíván kifejezést adni.

*