Eger - hetilap, 1874
1874-01-08 / 2. szám
XIII. éri folyam. 2. szám 1X74. január 8-án. Előfizetési dij: Egész évre Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes sz4m 5 ft kr. ti ft ólt kr. 1 ft :}<> kr. — 45 kr. — 12 kr. EGER. Hirdetésekért; minden 3 hasábzott petit sorhely után 6. bélyegadó tejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kladó-hiratal.- a Ijeenml nyomda. FJAfizeteseket elfogad .-a szerkesztő 8 é g ('Széchenyi-uúca 84. sz.) J ént 8 c h U. könyvkereskedése 8 minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Messe R. Bécsben. Előfizetési fölhívás. A jelen uj év alkalmából tiszteletteljesen hívjuk föl t. olvasóinkat lapunk további pártolására s előfizetéseik mielőbbi megújítására, nehogy a lap pontos elküldésében fönakadás történjék. Kiadó hivatalunk intézkedett, hogy a lap expediálása úgy helyben, mint vidékre a legnagyobb pontossággal eszközöltessék ; s a postai utón netalán előfordulható hiányok, reclamatio után, azonnal a leggyorsabban elintéztessenek. Eger, dec. 10. 1873. Az „Eget•“ szerkesztősége. Előfizetési föltételek: Egész évre ... 5 Irt. Félévre . . . 2 „ 50 kr. Évnegyedre . . . 1 „ 30 ,, Egy hóra . . . — 45 ,, Az előfizetési pénzek — legalkalinasabban posta-utalvány utján — kiadó-hivatalunkba küldendők. Az ,,Eger‘‘ kiadó-hivatala (érs. lyc.- nyomd«.) Eger. jan. 7. 1874. A megyék uj territoriális berendezését tárgyazó törvényjavaslatban, mint tudjuk, Hevesmegye a Jászkunság szomszédos területével egy törvényhatósággá leszen alakitandó, s az uj Heves-Jászvármegye székhelyéül városunk, Eger van kijelölve. Mióta a kérdéses törvényjavaslat közzététetett, a napi sajtóban erős discussiok folynak fölötte. Egyebek közt megyénket illetőleg, a gyöngyösiek is újra és hatalmasan kezdenek izegni-mozogni, s minden követ megmozdítanak, hogy az alakitandó Heves-Jász megyében a centrumot maguknak vindicálhassák. Lapunk múlt évi folyamában e kérdés sokkal tüzetesebben s terjedelmesebben meg volt már vitatva, mint hogy ez úttal cél és alkalomszerünek(látnók, t. olvasóinkat a vita fölelevenitésével s recri- minatiokkal untatni. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül a Gyöngyös feltámadt harcosainak azon érvét, mely a tervezett uj területi berendezésnél a Heveshez csatolandó Jászságra nézve megyei központul Gyöngyöst előnyösebbnek tartja Egernél. Hogy a Mátra vidéke, s az Egertől éjszakra és keletre fekvő ama községek, melyek a tervbe vett uj megye-területi kiegészítésnél Heves-Jász vármegyéhez lesznek csatolandók, Gyöngyösről, mint megyéi centrumról, Eger ellenében, hallani sem akarnak, ez tény. De halljuk, mit mondanak e kérdésre jász atyánkfiái, kikkel megyetestvéri viszonyba leszüuk lépendök? E kérdésben, a gyöngyösieknek a P. Naplóban közelebbről pro domo megjelent cikke ellenében, a Jászság egyik országos képviselője, t. barátunk, Oláh Gyula tollából, a „Középpárt“ cimti uj politikai napi lapban a következőket olvassuk: „Mikor a törvényhatóságok kikerekitéséröl szóló törvény javaslatnak hire először bejárta a lapokat, a „Pesti Naplóban“ „egy befolyásos jobboldali képviselő“ azonnal megpendítette az eszmét, miszerint a Jászság Hevesmegyével egyesittetvén, e törvényhatóságnak legalkalmasabb közigazgatási székhelye lenne Gyöngyös; — most, midőn a törvényjavaslat már beadatott s alapok által széliében kritizáltatok, a „P. N.“ tegnapi esti lapjában egy hosszabb gyöngyösi levél olvasható, amely ezen Gyöngyösmegye létrehozása iránt már apróbb részletekig is elmegy. Nem akarok ez alkalommal a gyöngyösi levélre részletesen válaszolni, de annyit már most is megjegyzek, hogy Jászság azon kicsinyes concessiók által, miket a gyöngyösi levelező szives részére kilátásba helyezni, hogy t. i. a törvényhatóság cime „Heves és Jász t. e. megyék“ nevet nyerjeD, továbbá hogy az uj törvényhatóság címerébe a gólya mellé a jász-kürt is bevétessék, mondom, ezen kicsinyes concessiók által semmikép nem lesz megnyerhető arra, hogy közreműködjék egy „családi törvényhatóság“ megalkotásának mesterkedéseiben. Meg vagyok győződve, hogy annak idejében a Jászság képes lesz azt kimutatni, miszerint ha az arrondirozás megtörténik, Pest- és Hevesmegye közt egy külön Jászmegye kikerekitését épen azon elvek követelik, amely elvekkel a minisztérium az egész ki- kerekitési miveletet indokolja, s ezért a Gyöngyös melletti felszólalásokra elégnek '.ártom csak ily röviden megj egyezni, és ha kell,mindig ismételni, hogy az országuak nem lehet érdekében a már, fájdalom, megalkotott családi vasutak, családi törvényszékek és járásbíróságok mellé meg családi törvényhatóságokat is „kikerekiteni.“ Mi részünkről szintén úgy vagyunk értesülve, hogy jász barátaink, egy közelebb tartandó értekezletben egy önálló JáBzmegye szükséges voltát fogván megvitatni, annak a municipiumok uj rendezésénél érvényre juttatását erélyesen sürgetendik. Ha azonban ezt keresztülvinniök nem sükertilne, s csakugyan Hevessel egyesittetné- nek: határozottan Egert óhajtják centrumul, s készebbek inkább Pest megyéhez csatlakozni, mint belenyugodni, hogy az uj Heves-Jász vármegye középpontja esetleg Gyöngyös legyen, amely városkával, gazdasági egyleteik testvérisülése által már is annyira elteltek, hogy többet egyáltalán nem instálnak belőle. Egy kis búcsúztató. Még nincs egy éve, hogy az egri értelmiség egy eszmét karolt fel, mely amily mélyen gyökerezik a modern kor kívánalmai szerinti nevelési ren dszerbe, olyannyira kiegészítő része a társadalmi egészséges existentiának. Ezen eszme a tornászat. Mert ki meri tagadni, hogy a tornászat nincs befolyással nemcsak a családi életre, banem az állami existentiára is — ? S a felkarolt eszmét az egri értelmiség nagy buzgalommal testesítette meg; a tornaegylet megalakult, s tisztviselői minden fáradságot, önfeláldozó munkásságot elkövettek a kezdet nehézségeinek legyőzésére. És miként sükerült ez .? Rövid időn a társulat, a boldogult érsek által adományozott telken, nemcsak csinos nyári fiorna-helyiséget állított fel, hanem a telek hátsó részét képező épületet is bérbe vévén, azt kényelmes téli torna-csarnokká átalakítva, minden szükségletekkel beruházta. Az egylet megkárosításával megszökött torna-tanár helyére egy jeles képzettségű torna-tanárt hivott meg, ki bármily torna-csarnok vezetésére képes lenne. A téli to rna-helyiséget egyszersmind vivó-termül engedvén át, alapját veté meg a vivási gyakorlatoknak. A költségek fedezésére az összes választmány egész évi tagsági diját befizette, hogy képes legyen a nagyobb beruházásokra előlegezni. — Az intézmény érdekében az egylet elnöke megtanult egy mesterséget is: a kéregetés mesterségét, mely arc-pirulással, megalázással, és visszautasítással, de nem mindig sükerrel jár. Hogy az egylet költségei kevésbbé súlyosak legyenek, a torna-tanár megta-
