Eger - hetilap, 1874

1874-03-26 / 13. szám

100

gyökeres kialakításának szempontjából mielőbbi intézkedés-tételre terjed ki alázatos kérelmünk,, ebbeii ohuj.ásunk, mig az ez ügyben óhajtott reformoknak időt igénylő rendszeres keresztülvitele bekövetkeznék, egyelőre is oda irányulván, miszerint a hagyaték letár- gyalása rögtönös intézkedés által eszközöltessék ; továbbá a községek csoportosíttatván, e csoportok árvás ügyeinek vezetésére egy szakképzett árvagyaua alkalmaztass ék. Egyébként ha az árvaszek polgári osztoztató hatás körrel föl nem ruházható — mi az adófizető népnek igen nagy előnyére szolgálna, — e hatóságot beszüntet- tetni, s illetőleg a kir.Jtörvényszékhez beosztatni kérjük, mert jelen szerkezetében, ama tetemes költség mellett, melybe e hatóság fen- tartása kerül, az ügynek nemhogy javára volna, de csak is az árvaügyek halasztását s huzavonáját mozdítja elő.

Városi ügyek.

Az 1874-ik év mart. hó 8-án Tavassy Antal polgármester elnöklete alatt Eger városa részéről képviselői ülés tartatván, következő

ügyek tárgyaliattak :

Olvastatott a f. évi 872 számú végzéssel megbízott küldöttség jelentése, mely mellett az 1874 évi városi legtöbb adót fizetők névsorát, a választott képviselők kiigazított névsorával együtt bemutatja.

A bemutatott és felolvasott névsor kihirdettetett.

Minthogy pedig Ecsedy László és Ekele Antal választott képviselők a legtöbb adót fizetők között is feltűntetve vaunak, és miután az elnökileg hozzájuk intézett felhívás folytán kijelentették, hogy a válasz ási jogoD kívánják képviselői állásukat megtartani; ennél fogva helyeik az 1871. 18. t. c. 46-ik § ákoz képest Kisbéry András és Ury József miut a sorreudbeu következő legtöbb adót fizetőkkel töltetnek be. Utatsitatván ez úttal Tavasy Antal polgármester, miként jövőre a meghívásokat ezen névsor szerint eszközölje. Miről nevezett polgármester végzésileg értesítendő.

Elnöklő polgármester előterjeszti, miként a Scbvarczlstváu örökösök által megvenni óhajtott tér tárgyalására f. év és hó 1-röl kelt 784. számú végzéssel a mai nap lévén kitűzve ; miért is ez ügyre vonatkozó iratokat tárgyalás végett bemutatja.

Végeztetett; miu án a felolvasott ügyiratból, de különösen a szakküldötlség véleményéből kiderül, hogy azon 83° 4’ 9” □ méretű tér, — mely a Schvarcz örökösök gőzmalma hátsó része előtt a kocka utcával egy vonal ban Fischer Dávid háza és a patak között fekszik ; — eddig is folyamodó örökösök ottani liszt-kereskedésénél megforduló szekerek által használtatott kiállási helyül anélkül, hogy a városnak legcsekélyebb hasznot hozott volna. Tekintve továbbá,

építtessen. A sah átvevőn a munkát, utasította kincstárnokát, hogy arany tumeuok helyett ugyanannyi darab ezüstjtument küldjönFirdu- szinak munka díjul. A költő épen fürdőben volt, rnidöna sah szolgája a pénz-zacskót elé leteszi. Mennyire megütödött a költő, midőn a 60 ezer párversért az Ígért arany lumenek helyett GO,000 ezüst lument küldött a sah, majdnem oly nagy összeget, mint a mennyit első izbeQ ezer párversért kapott. Elkeseredésében ez. összeget bárom egyenlő részre osztá, s egyiket a fürdő-tulajdonosnak, másikat a sörbe-tárusnak , a harmadik részt a sah szolgájának ajándékozá. A sah Firduszi elfogatását rendelte el, de a költő neszét vevén. elbujdosott és üldözői elől csak nagy nehezen stikerült menekülnie. Egy pár évi bujdosás után visszatért titkon szülővárosába s ott tengette sanyarú életét nyomorban és Ínségben. Kitűnő érdemei- és harminc évig tartott munkájáért üldözés és nyomor volt a jutalom. Fejedelmi ajándék ! Firduszinak élete is jogosulttá teszi ezt a török közmondást. „A fejedelmek térdükön hordják a kegyelem kenyerét; a legkisebb billenésre is leesik.“

Firduszi hirét és dicsőségét a sah haragja háttérbe szorította. Senki sem gondolt a szegény költőre, csak a sah nyomozó emberei és annak egyik jóltevője, Ben Haszan Meimeudi, a sah egyik vezére, ki a költőt titkon támogatta és segélyezte.* Sokszor feltette magában, hogy a sah szivét meglágyítja Firduszi iránt, de egyes elejtett szavai mindig arról győzték meg, hogy még nem érkezett el ideje.

Egy ízben, midőn a sah háborúra készült, Meimendiasah dalnokai által Firduszi müvéből egy alkalmi dalt énekeltetett, s ez annyira megindította öt, hogy szerzője után tudakozódott. Meimendi megnevezte Firduszit, s felhasználva az alkalmat bocsánatot és btin- feledést kért a költőnek. Mahmnd a dal hatása alatt feledte boszu- ját, megkegyelmezett a költőnek, hogy és holléte után kérdezösköhogv ezen térség átengedése által, az azzal összefekvö többi árútér meg mindig elég terjedelmes marad arra, hogy rendeltetésének mint hal-piac kellőleg megfeleljen. Hogy ezen térség félreeső helyzeténél fogva árú-terül alkalmatlan, beszögellésével szemsértö, biztonsági szempontból veszélyes, azoníelül az ott felgyűlni szokott szemét és egyéb tis/.tátalauságoii miatt közegészségi szempontból káros is.

Hogy az átengedtetni kért téren emeltetni szándokolt díszes építkezés következtében ott, nemcsak a felsorolt viszás körülmények megszűnnek, sőt az építkezés által szépitészi szempontból a város is igeu sokat fog nyerni.

Végre, hogy ezen eddig basztalanúl heverő dísztelen térségért megajánlott 3000 írt oly ár, melylyel ezen tér értéke túl magasan megfizetve van; ennél fogva elnöklő polgármester által feltett azon kérdésre: „hogy e városképviselö-testülete, azon tért, mely a Schvarcz örökösök gőzmalma hátsó része előtt a kocka-ú'cával egy vonalban Fischer Dávid háza és a patak között tekszik; — kikötésével annak, hogy nevezett örökösök tartoznak a patak szélében egy közlekedési gyalog utat oly szélességben, mint jelenleg a kertek végénél létezik kihagyni, és a patak partját költségükön folyton fentartani, — Schvarcz István örökösöknek 3000 ft összes árban hajlandó-e által- engedni„igeu? vagy nem?“ a névszerinti szavazás a községi törvény 10M-ik §-ához képest elrendeltetvén, a következőt eredményezte, Igennel szavaztak 106-an. Nemmel szavaztak 30-an.

E szerint a községi törvény 103-ik §-ában kivánt általános többség meg lévén, kérdés alatti tér az elöl kifejtett indokoknál fogva 3000 ft. azaz háromezer o. é. ftért Schvarcz István örökösöknek örökáron birtokukba bocsáttatni, s a vételi árból 2000 ft. a dolog- ház, 1000 ft. pedig a községi iskola alapjavára fordittatni hatá- roztatik.

A mennyiben pedig minden oly határozat, mely községi vagyon elidegenitése vagy szerzésére vonatkozik, az 1781-ik év 18. t. c. 26- ik §-a értelme szerint csak a törvényhatóság jóváhagyása után baj- tatbatik végre; enuél fogva ezen határozat az összes iratok kíséretében Heves és K. Szolnok t. e. megyék t. bizottságához levél kíséretében felterjesztetni határoztatik.

Olvastatott a f. évi 722 számú végzéssel megbízott küldöttség jelentése, mely mellett a szöllö hegyek őrzésére vonatkozólag készített javaslatot ■/. és 2/. alatt elfogadás végett bemutatja.

Az •/. 2/. alatt bemutatott, a szpllöhegyek mikénti őrzésére vonatkozó, — különösen a szöliő-felügyelök s pásztorok teendőjét megállapító kiildöttségi javaslat szanály rendeletül elfogadtatik, s az 1871 évi 18-ik t. c. 29-ik §-ához képest jóváhagyás végett Heves és K.-Szolnok t. e. vmegyék t. bizottságához felterjesztetni határoztatik. Amennyiben pedig a szöllö-hegyek kellő megörizhetése tekintetéből kerülbetetlen szükség, hogy ezen szabály-rendelet f. év

dött. Megbánva előbbi igaztalan tettét, 10 tevét megrakatott indigóval , drága szőnyegekkel, fegyverekkel, díszruhákkal; tiz fekete rabszolgát és 60,000 arany turaent küldött rögtön Firduszinak. A sah emberei azonnal elindultak ;nagy zajjal, ének- és zenével közeledtek Túsz városához, hol a szegény üldözött költő utolsó napjaiban rejtve tartózkodott. Amint azonban a menet az északi kapun a városba érkezett, épen akkor a déli kapun Firduszi htilt tetemeit vitték örök nyugalomba. A sah emberei a drága ajándékot lányának akarták átadni, de az visszautasította, mondván: „Firduszi lánya a fejedelem ajándokát el nem fogadhatja.“

Dsámi, a kitűnő persa költő következő epigrammot irta Sah Mahmudra;

Hatalmas a sah, ura egy világnak,

De a végzet nyilai rá találnak.

Mahmud híre elszállt, nines más belüle,

Csak az, hogy a költőt, meg nem becsülte.

Firduszi Sahnaméja mint költői mti és mint történelmi kútfő egyaránt becses kincs. Aki költészetet akar tanulni, vagy a költészet kristálytiszta forrásából élvezetet meríteni . az Firduszihoz fordul és szomját lecsillapíthatja. Aki Persiában csak kevésbbé is művelt Firduszi müvének több helyét könyv nélkül tudja, és egészben ismeri. A persa törtéuész, ki hazája történelmét tanulmányozza, nem nélkülözheti Firduszit, mert a kútfőket, melyek ma már nem léteznek, mind felhasználta munkájában.

Firduszi nagy és kitűnő müvének magyar nyelvre leendő fordítása már éve i óta közóhaj tárgya, s reméljük, hogy rövid időn, legalább részben, gazdagodni fog vele irodalmunk.