Eger - hetilap, 1874

1874-03-19 / 12. szám

92 felett a legsürgősebb intézkedés tétessék, ez annyira figyelmen kívül hagyatik, hogy csak a hagyaték tárgyalásakor — mi néha több év­re is elhúzódik, — kerül ismét szóba, midőn az ingó javak már rég elpusztulnak vala, ha azokról a községi elöljáróság nem gondos­kodik. Érdekesebb az eset, ha az árva kiskorú. Ekkor mindenekelőtt a községi gyám, katonai szabatossággal jelentést tesz a járási köz­ig. szolgabirónak, hogy egy haláleset következtében árvaságra ju­tott kiskorúval s annak vagyonával mi tévő legyen? E jelentést az illető szbiró a megyei árvaszékhez terjeszti be, hol az ügy, midőn a sor rákerül, tárgyaltatván, végzéssel láttatik el. E végzés, kézbesítés végett ismét a szolgabiróhoz küldetik vissza, mely azt a községi elöljáróság utján kézbesíti a közgyámnak. E hosszadalmas utón kapja meg végre a községi gyám az árvaszék végzését, mely chab lonszerüleg a legtöbb esetben igy hangzik : „Miután a hagyaték még letárgyalva nincs, az árva-szék az ügy elintézése végett a t. kir. já­rásbíróságot megkeresi.“— így kerül a hagyatéki tigya megyei árva- széktől a kir. járásbírósághoz, hol az ezrekre felszaporodó e rend­beli ügyekkel rendszerint csak egy bírósági tag foglalkozván,ez a meg­keresésre megnyugtatásul hátiratozza: — „ha a sor rákerül (sürgős),“ a többbiek után helyezi, s a sürgős“ hagyatéki ügy jó időre pihenni kényszerül.— Azonban az adóhivatal, a hováhagyatéki vagyon leltá­ri másolata kötelességszerüleg megküldetett, alig pár nap múltá­val a fizetési ivet a százalék megszabásával az örökösöknek meg­küldi, m ismét a legnagyobb kellemetlenséget idézi elő, mert a hagyaték tárgyalása még meg nem indulván, jóformán az örökösö­ket sem tudni, s máris a százalék a legnagyobb erélylyel szorgal- maztatik. Azonkívül némi adósság is maradt; azért az örökösök meg- pereltetnek, sőt a vagyon el is árvereztetik, s a pénz az adóhivatal­hoz letéteményeztetik anélkül, hogy a követelés kielégittetnék, hi­nein hónapokig hever haszon nélkül. A per pedig as örökösök házára folytattatok. Vájjon kell-e ezeknél szomorúbb állapot? (Vége következik.) Városi ügyek. Az 1874-ik év mart. hó 8-án Tavassy Antal polgármester elnöklete alatt Eger városa részéről képviselői ülés tartatván, következő ügyek tárgyaltattak: Olvastatott Bénisz Lajos v. mérnök f. év febr. 25-röl kelt je­lentése, Szeredi Gáspár hatvan II ik negyedbeli lakos által 513 sz. házánál célbavett építkezésre vonatkozólag. A mérnöki vélemény alapján, az abban jelzett építkezés hely- benhagyatik, s a köztérből elfoglalni óhajtott 3 □ öl méretű tér — szépészeti tekintetből — ölét két forintjával számítva — 6 oi. ft. fizetése mellett Szeredi Gáspárnak átengedtetik, s ezen összeg a dologház alap javára fordittatni rendeltetik. Mely határozat az ügyre vonatkozó összes iratokkal jóváha­gyás végett Heves és K. Szolnok t. e. vmegyék t. bizottságához le­vél kíséretében felterjesztetni határoztatik. Olvastatott Bénisz Lajos városi mérnök f. év. febr. 22-ről kelt jelentése Hajnal Bernát hatv. II. negyedbeli lakos által 448 számú házánál célbavett építkezésre vonatkozólag. A felolvasott mérnöki vélemény alapján, az abban jelzett épít­kezés engedélyeztetik, s a köztérből elfoglalandó 4 □ öl méretű tér — szépészeti tekintetből, ölét 2 oé. ftjával számítva, 8 oé. ft. fizetése mellett Hajnal Bernátnak átengedtetik, és ezen összeg a dologház alap javára forditatni határoztatik. Mely határozat az ügyre vonatkozó összes iratokkal együtt jó­váhagyás végett Heves és K. Szolnok t. e. vmegyék t. bizottságához levél kíséretében felterjesztetni határoztatik. Olvastatott Szeleczky Károly nagyváradi lakos és épitö mes­ter ajánlata az emésztő gödrök és földalatti csotornák (kanálisok) tisztítására vonatkozólag. A felolvasott ajánlat elfogadtatik, s a szerződés megkötésénél a közig, tanács megbizatik; a kötendő szerződésben azonban vilá­gosan kiteendö, hogy az esetre, ha vállalkozó vállalatát a kivánalom­hoz képest nem teljesiti, az üzlet — a szerződési évek letelte előtt, másnak is kiadható. Miről a városi tanács a f elolvasott ajánlat kiadásával végzési- leg értesitendő. Elnöklő polgármester előterjeszti, miként Eggelsz Károly ber­lini lakos s vállalkozóval a légszesz-világitás létesítése iránt kötött szerződés f. évjan. 24-én lejárt a nélkül, hogy vállalkozó vállalatát — mely miatt több ízben figyelmeztetve, s felhiva volt — teljesítette volna, és így az általa biztositékúl letett 1000 frtos kötvény a város tulajdonává vált, mely kötvényt a lámpa-világitás alapjához csatol- tatni, s annak kamatát, az évi lámpa-világitási költség fedezésére fordittatni véleményezi. Az einöd előterjesztés elfogadtatván, abiztositékúl letett 1000 frtos kötvény a lámpavilágitág alapjához csatoltatni, s annak szel­vény-kamata az évi lámpavilágitási költség fedezésére fordittatni ren­deltetik. Miről a városi tanács miheztartás végett végzésileg értesítendő. tudom.“ — A dajka külsesü madonna mellett azonban eredi jelen­ség még a szőke hajú, sötét kék szemű kedves kis gyermeket körül vevő virág-csoport, tövisekkel tarkázva. Sőt mi több, a lég­ben még, „gim-plik“ is repkednek. A tájkép-festészet is igen kiváló darabokkal van képviselve. A művészek kedves „Chiemsee“-je, mely itt is vagy öt példányban szemlélhető — Douzetti hold nélkül festett művészi tájképe mellett, mely az ezüst sugarakat a viz és felhőben mesterileg visszaverve tünteti fel, tagadhatlanul Halautka Lajos „Dorfstrasse“ cimü képét illeti az elsőség, mely vihart, melynek nehézkesen tova vonuló t'el- leggomolyait a túloldalról feltűnt nap sugarai látszanak meggyőzni, mesterileg kivive elevenít meg. Nem hagyhatni még minden tekin­tet nélkül Bánik Janette sajátos „Herbtstimmungsft-ját sem. Nagyszerűen tervezett, szépen kivitt bár kissé „decorations massig“ festett képet áilitott ki Hoffmann a „Dráma, Idyll és Tra- godia“ allegóriájában, mely a világkiállítás Kunsthalle-jában többé helyet nem találhatván, ez idő alatt a kereskedelmi akadémia mű terme, ma pedig szintén a Kűnstlerhausban van szemlére kitéve. Miután maga a kép már több olvasó előtt, kik a kiállítást megláto­gatták, az említettem helyről ismeretes, csupán csak annyit jegyzek meg róla, hogy a középső darabja a kép-triasnak az embert a termé­szettel harcban, a jobb szélső a legteljesebb békében, a bal szélső pedig mint annak önmagával meg nem elégedett urát tünteti fel, tárgyat a középsőben egy szerencsésen motivált vadkan-vadászat, a jobb szélsőben az alp-rózsák között megjelent kedvese üdvözletére siető pásztor,a bal szélsőben Orestes és Elek trának meggyilkolt atyjok Aga­memnon sírja előtt az isteneknek gyújtott áldozatuk szolgáltatván hozzá. A „Stilleben“-nek ha számilag nem is, de a képek művészi becse után indulva Friedlländer Camilla egyedüli képviselője. Két kitűnő arcképet állított ki Wertheimer Gusztáv, melyeken a kiállításból ismert francia arcképfestök hatását ép oly lehetetlen fel nem ismerni, mint Graboszki „Arcképén“ a régibb iskolákét. A „zongora király“ arcképe is itt Kiss József hazánkfiától, ősz hajfür­tök s 30 éves fiatal emberhez illő élénk arckifejezésekkel. Itt látjuk még egyik fő-urunk — kinek nevét azonban megtudnom nem sike­rült — arképét az idegen Vita Ferenctöi, mint egyik ecclatans példá­ját annak, hogy mennyire buzognak mágnásaink a hazai képző-mti- vészet emeléséért. Kanzoni „Tehenek a vízen“ képének mesterileg festett állatai­nak megemlítésével még csak az aquarellokról kell némitszólanom. Igaz ugyan, hogy nem találjuk itt az aquarel festészetet azon, az olajfestészet közelében álló magaslaton, melyet az a világkiállí­tási angol „ Aquarell-cabinetben“ elfoglalt, mindazonáltal a Künst­lerhaus e nembeli kiállítása nemcsak mennyiség — az aquarellok mintegy 200 példányban lévén képviselve — hanem minőségre néz­ve is az e nembeli darabok legjobbjaiból van összeállítva. A kiállí­tott aquarellok fele Alt Jakab ecsetjéből eredt. Aquarelljei világos jeleit árulják el, hogy mielőtt a tárgyul választott vidék íefestésére ecsetjét kezébe vette volna, mindeat a legrészletesebben tanulmá­nyozott 8 épen ezért élethü visszaadás tünteti is ki képeit. Az atya mellett díszeleg a két fiú is: Rudolf és Ferenc; valóbsu igen érdekes összetalálkozás, mely alkalmat nyújt egy művész-család teljes megismerésére. Mindhármuknál a fövonások, az alaphangulat egy, legfeljebb a tér, melyre léptek, különböző ; igy Ferenc a zöl­déin természet körül foglalatoskodik, mig Rudolf a falak festésében bizonyitá be kitűnőnek magát. Annyi azonban bizonyos, hogy a fiák az atya jó tulajdonit elsajátítva azt magasb álláspont s teljre emelék. A Künstlerhaus aquarellistai között azonban Wilberg ér­demli meg főleg a mester nevet „Aquarel tanulmányaidnak szorgos s nagyszerű kivitele, az erőteljes és találó színezés által. Azon kívánalmammal, hogy a képző művészetek iránti szere­tet mennél nagyobb tért foglaljon el hazánk fiainak keblében, legközelebbi alkalomig, ha ugyan annak becses lapjában tért en­gedni méltóztatik, a Künslerbaus jelenlegi kiállításáról bezárom tu­dósításomat. Tarnay Gyula. TI

Next

/
Oldalképek
Tartalom