Eger - hetilap, 1874

1874-03-12 / 11. szám

83 vonatkozó iratokat, úgy nevezett örökösök által újabban benyújtott pó! kérvényt bemutatja. Végeztetett. Miután e testület tagjai oly számmal, — minőt ily ügy tárgyalásánál az 1871-ik évi 18-ik törv. cikk 103-ik §-a kí­ván— meg nem jelentek; ennélfogva ez ügy tárgyalására ujabbi határidőül f. év martius hó 8-ik napjának d. e. 10 órája tűzetik ki. Minek közzétételével Tavassy Antal polgármester megbizatik. Olvastatott az egri községi iskolaszék kérelme, mely mellett az egri községi iskolák részére kiutalványozandó államsegély iránt a m. k. vallás és közoktatási ministeriúmhoz intézett kérvéuyt, ugyan e tárgyban a megyei iskola-tanácshoz készített előterjesztéssel együtt a most címzett iskola tanácshoz leendő eíkiildés végett bemutatja. Mindkét rendbeli kérvény a megyei iskola-tanácshoz levél kí­séretében megküidetni határoztatik. Olvastatod az egri községi iskolaszék előterjesztése, mely mellett Skopecz János községi iskolaszéki gondnok által készített 1872/3-ik iskolai évről szóló, g az iskolaszék által megvizsgált szá­madást bemutatja. A bemutatott számadás felülvizsgálat végett a me yei iskola tanácshoz levél kíséretében megküidetni határoztatik. Olvastatott az 1873-ik évi 3625 számú végzéssel megbízott küldöttség jelentése a cholera-járvány folytán hátramaradt árvák segélyezésére dr. Samassa József éisek ö nmlga áltál adott 1000 ft. mikénti felosztása tárgyában. A felolvasott blildöttségi jelentés tudomásul védik, az ado­mányozott 1000 ftnak az abbau jelzett módoni felosztása helyben- hagyatik, s további intézk< dés illetőleg végrehajtás végett a városi árvaszékrek hiteles másolatban kiadatik. Ennek kapcsán elnöklő polgármester előterjeszti, miként a fő­jegyzői hivatalban elhelyezett aláírási íven ugyancsak a cholera jár­vány folytán hátramaradt árvák és özvegyek segélyezésére 527 ft32 kr gyűlt össze, mely összeg kiosztása iránt intézkedést kér tétetni. Ezen összeg kiosztásával az 1873. évi 3625 számú végzéssel megválasztott küldöttség bizatik meg. Miről az illető tagok eljárásuk eredményéről szóló jelentésük bevárása mellett végzésileg értesitendők. Olvastatott Polonkay Endre, volt városi ügyész kérelme, mely­ben az A.) alatt becsatolt számodása alapján 326 ft 42 kr. követelé­sét kiutalványoztatni kéri. Átvizsgálás, és véleményadás végett a jogügyi szakosztálynak kiadatik. Miről annak elnöke Eisemann János az ügyiratok kiadásával végzésileg vrtesitendő. Boszút ősz fürteink miatt, minek következtében mellőzés tár­gyai lettünk. Szerelmet a szép szemek ttizétol, mitől az agg kor hava is ké­pes lenne leolvadni. Láttunk itt libanoni céder termetet, Sión rózsáját, és Kedrou patak völgyének nefelejcsét. Itt voltak Ruth asszony hasonmásai, — és a bölcs Salamon énekek énekébe megéreke't szépségek szépei. Volt itt Eszter. Judit, Ráchel és Támár, csak hogy más néven, miután a mi nyelvünkön N i ma, Róza, Janka és Ilona a nevök. Itt volt Saba királynője idegen vidékről, egész kincset emel­ve fején tündöklő diademjával, itt volt a szép Úriásné, kinek férjét magam is első sorba kfildeném harcolni, ha lehetne ; — és itt volt a szép Deiiia, ki Sámsont meghóditá, de — meg is nyirá. Most bizony ez.eket a szürke hajakat szívesen oda adnánk ál­dozatul, de nem kell senkinek. Hiszen kínáltam is reggeli öt éráig; de bizony senki sem nyi­totta fel ollóját, hogy fürtjeimet lemesse. — Nem volt mit tenni, — mint hajasan és álmosan haza ballagni. Jonatán. Tizenhat év, és szerelem. (Egy barátom naplójából.) (Vége.) „Hát most is átváltoznak sóbálványnyá az emberek ? Vigyázzon, nehogy ételbe mártsa anyam!“ E szavakat, s nro 3. idegrázó röhö­gését hallottam még, aztán magamor.kivül elrohantam. Mit tudtam én merre visznek lábaim ; mit tudtam én miféle ajtónak zárját nyitom fel; mit tudtam ér, miféle szoba közepén ülő embernek borulok keservesen zokogva keblére? Egyleti élet. Heves vgye és a Jász-kerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1874-ik év lehr, hó 9-én tartott rendes havi ig. vál. ülés jegyző­könyve. L (Folyt.) 14. Fölolvastaíottt a vám és kereskedelmi szerződés átvizs­gálása tárgyában múlt évi sept. 3-án tartott ig. vál. ülésből kikül­dött bizottság jelentése, mely szerint a vám- és kereskedelmi szövet­séget s úgy az 1867-ik évi XVI. törvény cikket a magyar állami területre nézve fölötte károsnak tartja, megemlítve, hogy a VI. XI. és XIV cikkekben foglalt batározmányok folytán iparunk és keres­kedelmünk, a birodalom másik felével nem versenyezhet; mire néz­ve a m. ministerium fölkérendő, hogy minden igyekezetét oda irá­nyozni méltóztassék, miszerint a magyar állam-területnek tekin­tettel a kölcsönös érdekek figyelembe vételével külön és önálló vám- és kereskedelmi terület biztosíttassák, s hogy iparunk és keres­kedelmünk fölvirágozbassék oly módozatokat ta áijon ki, melyek szerint a kiviteli vám-tariffák a lehető legcsekélyebben leszálHttat- ván, — a külföldről behozott különösen a fényüzési cikkekre oly váur tariff a állapíttassák meg, mely versenyünket a külfölddel lehe­tővé tegye, végre az ipar és kereskedelmi tanodák szaporítását ajánlja. A fölolvasott munkálatot az ig. vál. teljesen magáévá tette; mindössze is az lett volna még óhajtása, hogy a jelentésben iparunk hátramaradásának előidézését fölsoroló indokok között iparosaink egyik azon lényeges hibája is megérintendő lett volna, mely ugyan fajunk sajátságos jellegének, de minden esetben megrovandó hibá­nak tulajdonítható, hogy különösen kisebb városi iparosunk, ha szorgalma és ügyessége ál;al egy kis tökére szert tesz is, a helyett, hogy azt mesterségének gyarapítására s tudománya fejlesztésére fordítaná, birtokokat vásárol, s mesterségét elhanyagolván urasko­dásra adja magát, mely nem helyeselhető szokás ki küszöbölésére hivatva leginkább szaklapjaink volnának. Ezen kis megjegyzéssel tehát eme gond és szorgalommal kidolgozott munkálat, hozzá mel­lékelve a Streitman József egyik kiküldött tag által a bizottsághoz ez érdemben beadott munkálatát is, a m. ministeriúmhoz felterjesz­tetni rendeltetett. Ez alkalommal nem mulaszthatja el az ig. választmány méltó elismerését fejezni ki mind a két részről kiküldött bizottság tagjai­nak ez érdernbeni eljárásukért, különösen pedig Tirczka Gyula és Streitman Józsefnek, kik munkálataik összeállításában oly buzgó tevékenységet és szorgalmat fejtettek ki; miről illetők, valamint a „Talán sok pacalt evett fia.al barátom, ez zavarta meg kedé­lyét? Olvassa Sekszpirt, — mondá a szobaközepén ülő. „Oh nem, ennéi is súlyosabb ! Le vagyok főzve borzadal- rnasan! Beszédem keserű lehetett mint a tengerbe mártott zwieback, mert annak is, aki azt einyeié, könyet facsart szeméből. O kinevethetett volDa joggal engem, de volt annyi szivvel hoz­zám és nem nevetett ki, eldanólhatta volna : „Lám meg mond­tam Angyal Bandi, ne menj az alföldre !“ de volt annyi szívvel hoz­zám és nem danolta el, hanem félkezével magához szórttá lángoló arcomat, másikkal pedig nedves fürteimet simitá el szememből és vigasztalni kezdett. „Olvassa Sekszpirt fiatal barátom, és sorsában meg fog nyu­godni/“ mondá a részvét legszelídebb hangján, s gyöngéden féltér­dére ültetett, mint szokta elbukott gyermekét a jó apa, hogy kiverje eszéből az esés kék foltjait. „Ezentúl azt fogom imakönyvemül választani“ mondám azon erős határozattal, hogy szavamat csakugyan be fogom váltani. „Most pedig igyék egy kevés fris vizet, s felindulása tüstént csillapodni fog. Magam hoztam.“ Ezzel levette a kancsót a kályha válláról, s átnyujtá nekem. Bús állapotomban úgy feltaláltam haj­tani a kézi jégvermet, hogy vigasztalni ijedve kapott utána s ki- áltá: „az istenért megárt!" Valóban a hüs ital úgy megfagyasztott bennem minden érzést, hogy kői yeitn rögtön elállottak, és szólni, megdermedt torkom miatt sokáig képtelen valék. O felhasználta némaságomat, és azontúl is még sok szép szavak­kal vigasztalgatotf. Szegény ember! mit használt neked jó szived; mit használt, hogy Sekszpirt könyv nélkül megtanultad? Mindez nem menthetett meg a sors könyörtelen csapásból. Te is egy valál azon megvetett, kitagadott gyermekek sorából, kiket csak később bán meg a termé­szet hogy a világra szülte, s alig várja, hogy járni tudjanak, tarisz­*

Next

/
Oldalképek
Tartalom