Eger - hetilap, 1874
1874-11-26 / 48. szám
380 Tschögl Anna kérelme, melyBzerint néhai férje három havi illetőségét részére kiutalványoztatni kéri. Végeztetett: Bene János halálával megüresedett számvevői állomás betöltésére határidőül f. évi 1878-ik év január 18-nak délelőtti 10 órája kitüzetik, közhirrétételé- vel a városi tanács bízatván meg. Özv. Bene Jánosuőt illető kérvényre nézve: az eddigi szokás és gyakorlathoz képest, Bene János volt számvevő 3 havi, —• vagyis f. évi november december, és 1875 év január havára járuló illetősége — egyedül s kizárólag folyamodó özvegy kezéhez kifizetendő, — utalványoztatik. Miről a városi tanács, gazd. felügyelő,házi pénztári hivatal, ez utóbbi számvevői ellenjegyzés mellett végzésileg ; özv. Bene Jánosnő pedig kérvényén hátiratilag értesitendők. Olvastatott az l-sö szakosztály jelentése, mely mellett Eger városát illető 1875-ik évi költségvetési előirányzatot tárgyalás és elfogadás végett bemutatja. A bemutatott s általánosságban felolvasott, Eger városát illető 1875-ik évi költségvetési előirányzat, valamint bevételi úgy kiadási tételeire nézve helyesnek találtatván, elfogadtatik; és felülvizsgálat, illetőleg jóváhagyás végett, az 1874-ik évi költségvetési előirányzat hiteles másolátával s a városi vagyonságokat eíötüntető leltárral, az 1871 ik évi 18-ik t. c. 116 §-a értelmében t. Heves és K. Szolnok t. e. vmegyék bizottságához levél kíséretében felterjesztetni hatá- roztatik. Hogy pedig az utcák javítása, és tisztán tartására évenként megszavazott összeg a célnak megfelelően használtathassák fel; és hogy azok javítása és tisztogatása, a város pénzügyi erejéhez képest jövőre célszerűen eszközöltethessék, a szépészeti bizottság megbiza- tik, miként az útcák mikénti, s mi módoni javítása s tisztogatására vonatkozó javaslatot dolgozzon ki; s azt a legközelebbi képv. ülésre mutassa be. Nehogy pedig a javaslandó munkálatok pénzhiány miatt elmaradjanak; a házi pénztári hivatal utasittatik, hogy a helypéuzszedési joghaszonvételének jövedelméből — mely jövedelemre legbiztosabban számíthatni — az 1874 és 75-ik években e célra előirányzott 3200 forintot készen tartsa. Miről a szépészeti bizottság elnöke König Endre, továbbá a házi pénztári hivatal végzésileg értesitendők. Olvastatott a f. évi 2420 számú végzéssel megbízott küldöttség jelentése, a dologház mikénti átalakítása, felszerelése, berendezése és fentartására vonatkozólag. — Dicseertesseek a Jeezus Kirisztus ! Aggyon Isten szeren- csees joó napot! — köszönt be egy palóc matróna. — Mindörökké! Adjon Isten ! Mi jót hozott Rózsi asszony? — Nem egyebet, mint egy kis miseere valoot Kovács Ilonaée. A korellába hót me, oszteeg mostauába roppant sokszor aámodok véle. Csak ne is halogassa messzire. Mig káplán barátom jegyezgetett, addig én szóba állottam a tisztességes asszonysággal. — Hát kije volt magának az az Ilona, hogy oly sokszor álmodik vele? — Senkim se, Isten nyuktassa! De hajadony lyány korába 7-ik szomszéd volt hozzánk, oszteeg nagyon szerettem szegeenyt. Een istápoóttam akkoó is, mikoó egeesz falamiája me-vetette. — Egész famíliája megvetette? kérdém sajnálkozva. — Me bion! ... Ha meeg csak ennyi lett voona! — Hát még több is volt ? — Voott e? De mennyire voótt! Akkoriba egeesz világon Ballatoó Kecskéig nem beszeettek egyebreö, mint a Kovács Ilus hesíóriájároó. — Mi a manót? mondja hát el nekem röviden ezt a históriát. — Nem lehet ám azt rövidseegvee ee-mondanyi ami hosszú. (S az anyóka rátekint a káplánra, mintegy attól is biztatást várva.) — Ha röviden nem lehet, mondja el hosszan, — lelkesíti a káplán s oda csúsztat egy széket az öreg alá. — Kösz'nöm aásson! nem is eerdemlem een észt! . . . Hát hoo is kezgyem csak ? — Az elején jó asszony. — Ott, ott, lelkem. . . Hát reegves-reegvel voótt, van néki táDy húsz esztendője is. Faktúrás gazda ember voott a joo módval biró Kovács Jőzsep. Amit mc-mondott, me-voott a mondva. Voott neki telki, háza, teheni, marhája ...........no megoszteeg a Ilona lyánya. Fijatal, de azeé úgy ee-uyeöttc a kendert, mint senki más a A bemutatott s felolvasott küldöttségi vélemény égész terjedelmében elfogadtatván, az ahhoz csatolt terv és költségvetésekben feltüntetett munkálatoknak árlejtés utjáni kiadásával, úgy az épület felszerelése és berendelésével, valamint a dologházi felügyelő félfogadásával úgy az első évben fentartási címen szükséglendö 400 ft. kivetése és beszedésével a városi tanács bizatik meg, utasittatván nevezett tanács, hogy a felügyelettel ezennel megbízott rendőr kapitány s városi főorvossal egyetértöleg a ház-szabályokat alkossa meg, 8 annak idején jóváhagyás végett e helyre mutassa be. A mennyiben pedig ekként a dologház 1875-ik év január 1-től létesittetni fog, s ez által a koldulás megszünttetetni fog; az egri főkáptalan felkérendő, miként 1873-ik év September 26-ról kelt 292 számú átiratával kilátásba helyezett pénzbeli ségélylyel gyámolitani szíveskedjék. Nem különben felkérendő érsek ö nagyméltósága, hogy az évi kiadások pótlása tekintetéből azon összegeket, melyek havonként a szegények Intézete tanácsa által a szegények között a leikészi hivatalban kiosztani szoktak, e célra átengedni méltóztatnék. Egerváros költségvetése az 1875-ik évre. Bevételek. Pénz összeg. Az 1874 ik évi pénztár maradvány a mellékelt okfrt. kr. mány szerint................................................... — — A város különféle épületei, és jövedelmeiből bejövő évi haszonbéri összeg az 1874-ik évben volt 12,938 frt 32 kr. most......................................... 1 3,546 80 A katona-tiszti lakból szálláspénz volt 1874-ik évben 1,217 frt most ...... A katonai laktanyából háláspénz 1874-ik évben volt 900 frt most .................................................... 1 526 767 90 A katonaság által használt több rendbeli helyiségekért az 1874-ik évben volt 600 frt most 688 Az ó ca8inó társulat által alapított lámpa-világitási alap után 6% 1874. évben volt 408 frt 40 kr. most 433 Az] új casinó által gyűjtött lámpa-világitási töke után járuló 6°/0 kamat 1874-ik évben volt 22 frt 60 kr. most ............................................................. 3 8 43 Tisztilak alapitváuyt illető 3,438 frt 20 kr. töke után 6% kamatból az 1875 évre remélhető 206 29 határon, oszteeg szeőtt ojjan fájin vásznat, amineöt a tálján se áruú minden nap. Sok legeenynek meg is akatt rajta szeme-velágja. A letjobb födes emberek se huzakottak házho vinni az szemre-feőre valoó feheercseleedet. Lakott Ilonaeéktoó 3-ik szomszédba egy gazda: Nagytelkes Jőzsep, aki sokszoó eeneezte a firis doogo3 Ilonát, s aggyig neezte, hogy im ecczer templomboó kigyövet csak szóba ered a lyány apjával: —Hajja-e kied Jőzsep sógor, esméri kied az een fijamat az Gazsit ? Ugy-ee nem kivetnyi valoó gyerek? — Dehogy a, Jőzsep sógor! Gazsi heere legeeny. Reeg me- montam een mán ászt kánt’uramnak. Hej, ha een az Ilonát ojjan legeenyee tehetneem! — So’se beszeejjék kied Jőzsep sógor! . . . talántáng . . . no de minek is pirpeecziozónk... Mondaneek een kiednek valamit.. Hátha az een Gazsim, me-me a kied Ilonája összekertineenek ? — Nagyon jó beszee kied, Jőzsep sógor. A keet öreg egymás terenyeebe csap, amivel oszteeg ee lett veegezve a keet fiatalság állapottya. Nagytelkeseknee örüttek az úlyságnak, Gazsi is aszonta rá, hogy „bizon joó lesz a apám uram!“ De hanem Ilona keservesen ee-ritta magát, mer hogy ím — tugyák maguk — a fijatal feheerszemeelyek, fökeep ha takarosak is, mindeetig vesznek a hajok alá valamit. így voót"az Ilona is, mer aszonta, hogy eö inkább mehal, sehogy a Gazsi feleseegi legyeek, megoszt eő nem is lesz senki feleségi; haggyák eőt a háznaá maradnyi, doogozik eö ezutány is. (Hanem ászt nem montta, hogy azee nem keék neki Gazsi, mer Juhász Berát szeretyi, egy 20 esztendeös vesees jubász-legeenyt, aki a falu erdőjén őrizte a zsidó birkáját.) (Vége követ.) TI
